Mi az a greenwashing és hogyan ismerjük fel?

A greenwashing egyik leggyakoribb formája az olyan kétértelmű kifejezések használata, mint a "természetes", a "környezetbarát" vagy a "zöld" – minden alátámasztó bizonyíték nélkül. Például egy vállalat minden további nélkül „teljesen természetesként” címkézhet egy terméket, még akkor is, ha szintetikus összetevőket tartalmaz.

Ebbe a kategóriába tartozik az – ugyan kevésbé káros – organikus címke is. Jelen tudásunk szerint nem lehet leellenőrizni, hogy egy növény tényleg organikus-e. Cégek százai kezdték el kihelyezni termékeikre az organikus címkéket annak reményében, hogy többen veszik meg azokat. Ilyen cég volt a Jericho Solution is, akik génmódosított búzát kevertek organikus búzával, mivel a GMO-s búza jóval olcsóbb. A turpisság végül persze kiderült és az amerikai kormány súlyosan megbüntette a céget.

A greenwashing másik gyakori formája a termék környezeti hatásaival kapcsolatos hamis állítás. Például egy vállalat azt állíthatja, hogy terméke szén-dioxid-semleges, miközben a valóságban nem tett semmit a szénlábnyom csökkentése érdekében.

Ékes példája ennek a Ryanair. 2020 elején a Ryanair merészen hirdette magát a brit nyilvánosság előtt, mint Európa „legalacsonyabb károsanyag-kibocsátású légitársasága”. Az állításnak nem volt semmiféle tudományos alapja, ezért a hatóságok azonnal betiltották a hirdetéseket.

Hogyan kerülheti el, hogy bedőljön a greenwashingnak?

Először is vizsgálja meg alaposan a megvásárolni kívánt terméket. Keressen harmadik féltől származó tanúsítványokat vagy független igazolást a környezetvédelemmel kapcsolatos állításokról: például olyan termékeket, amelyeket olyan szervezetek tanúsítottak, mint a Forest Stewardship Council, az Energy Star vagy a Global Organic Textile Standard.

Másodszor, legyen óvatos a homályos vagy félreérthető nyelvezettel kapcsolatban. Ha egy termékre az van írva, hogy "zöld" vagy "környezetbarát", kérdezze meg magától, hogy ez valójában mit jelent. Keressen konkrét részleteket arról, hogyan készült a termék, milyen anyagokat használtak fel, és ezáltal milyen hatással lesz a környezetre.

Harmadszor, legyen tisztában az információ forrásával és annak megbízhatóságával. Legyen szkeptikus az olyan vállalatok állításaival kapcsolatban, amelyek korábban környezetvédelmi jogsértéseket követtek el, vagy amelyek nem átláthatóak környezetvédelmi gyakorlatukkal kapcsolatban.

Végezetül pedig, ne tántorítsa el a zöld marketing taktika. Attól, hogy egy terméken zöld címke vagy egy fáról készült kép van, még nem jelenti azt, hogy környezetbarát.

Íme néhány példa a zöldmosásra:

A Volkswagen “tiszta dízel” botránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megállapította, hogy a cég megsértette a Tiszta Levegő Törvényt (Clean Air Act). Az ügynökség megállapította, hogy a Volkswagen szándékosan programozta a turbófeltöltéses közvetlen befecskendezésű (TDI) dízelmotorjait úgy, hogy kormányzati tesztek során aktiválják az illegális kibocsátáscsökkentő eszközeiket, amelyek elrejtették a magas kibocsátást. A Volkswagen félrevezette a fogyasztókat azzal a reklámkampánnyal, amellyel állítólag “tiszta dízel” Volkswageneket és Audikat népszerűsített. A botrány világszerte késztetett politikusokat, szabályozókat és környezetvédő csoportokat arra, hogy megkérdőjelezzék a Volkswagen kibocsátási tesztjeinek tisztaságát és átláthatóságát. A Volkswagen több mint 11 millió autót hívott vissza és több milliárd dollár bírságot kellett fizetnie a csalásért.

 A H&M-nek a “Tudatos Kollekció” botránya vált híressé. A svéd gyorsdivat-óriást azzal vádolták meg, hogy greenwashingot folytatott, hamis állítást tett a kollekcióba tartozó ruhadarabok fenntarthatóságáról. A botrány 2019-ben kezdődött, amikor a Norvég Fogyasztói Hatóság (CA) megállapította, hogy a H&M fenntarthatósági állításai a Tudatos Kollekcióban megsértik a norvég marketingtörvényeket. A CA szerint a H&M-nek nem volt bizonyítéka arra, hogy a kollekcióban használt anyagok valóban környezetbarátabbak lennének más anyagoknál. A botrány folytatódott 2021-ben és 2022-ben is, amikor több tanulmány és per is rámutatott arra, hogy a H&M reklámja elrejtette az igazságot a gyorsdivatról, az ügyfelek a kelleténél többet fizettek olyan darabokért, amelyeket “tudatosnak” hirdettek, de valójában nem volt az.

A Nestlé “felelősségteljes forrásból származó kakaó” címkével ellátott termékei miatt került bajba. A svájci élelmiszeripari óriást többször is vádolták azzal, hogy nem ellenőrizte kellő alapossággal a gyermekmunka és más visszaélések jelenlétét a kakaó ellátási láncának egy részében. Egy független ellenőrző szervezet, a Fair Labor Association (FLA) jelentése szerint a cég több ponton súlyosan megsértette a saját beszállítói kódexét. A Nestlé több perben is belekerült az Egyesült Államokban azért, mert állítólag gyermekrabszolgákra támaszkodott az elefántcsontparti farmokon, ahonnan a kakaót beszerzi. A Nestlé természetesen tagadta a vádakat és azt állította, hogy elkötelezett a felelős forrásból származó kakaó iránt.

Egy szó mint száz, a greenwashing egyre nagyobb probléma az üzleti világban, de a fogyasztók megvédhetik magukat, kellő figyelemmel járnak el vásárlás közben – ellenőrzik a címkéken szereplő információt, tanúsítványokat keresnek a termékek címkéin, valamint óvakodnak a homályos nyelvezetű címkéktől. Azzal, hogy jobban odafigyelünk arra, hogy pontosan mit vásárolunk, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a vállalatokat felelősségre vonják káros, hazug környezetvédelmi gyakorlataikért, ezzel pedig a környezetünkért teszünk.

A képek illusztrációk.