Miért nem számít bele a rehabilitációs járadék melletti munkavégzés a Nők 40-be?

A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt megtámadható a hatósági határozat.

A 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezett (de a 2011. december 31-éig megállapított és a megszűnési idejéig továbbfolyósított rehab járadékra alkalmazandó), a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény a következő releváns rendelkezéseket tartalmazza:

17. § (2) A Tbj. 14. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [A nyugdíjbiztosítási ellátások:] „c) rehabilitációs járadék.”

(4) A Tbj. 26. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A … rehabilitációs járadékban részesülő személy a … járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet.”

(5) A Tbj. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A … rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót … terhelő nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti.”

18. § (1) A Tny. 6. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások]

„d) a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.”

(2) A Tny. 6. §-ának (4) bekezdése a következő szöveggel egészül ki: „A rehabilitációs járadékra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.”

(3) A Tny. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál … a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadék összegét, valamint a … folyósításának időtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) - a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül - figyelmen kívül kell hagyni. Ha az igénylőre kedvezőbb, a) … az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék összegét, b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét kell keresetként figyelembe venni.”

Összegezve a fentieket: a rehab járadék valóban saját jogú nyugellátásnak minősült, de a rehab járadékról szóló törvényben szabályozott módosításokkal, amelyek közül a legfontosabb: a járadék összegéből nyugdíjjárulékot (és megfelelő esetben magánnyugdíjpénztári tagdíjat) kellett fizetni, ezért viszont a járadék folyósítási ideje szolgálati időnek minősült - viszont ez a szolgálati időtartam a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe sajnos nem számítható be, de a nyugdíj összegének meghatározása során figyelembe kell venni.
A saját jogú nyugellátás mellett végzett munkával az általános szabály szerint valóban nem szerezhető plusz szolgálati idő. A rehab járadékra azonban alkalmazni kell az Rjtv. sajátos rendelkezéseit, amelyek miatt a rehab járadék összege és a mellette végzett munkával szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresete összege is beszámíthat a nyugdíj összegének meghatározása során - ha ez a nyugdíjigénylőre nézve kedvezőbb eredményre vezet. E kedvező szabályra hivatkozással kérje a bíróságtól, hogy a rehab járadék melletti munkavégzés időtartamát is ismerje el keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati időként, amely már beszámítana a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is.