Miért szorult vissza a rekreáció?

A béren kívüli juttatások rendszerének idei átalakítása során egészségmegőrző szolgáltatásokat (fürdőszolgáltatás, gyógyüdülés, sporttevékenység) csoportosítottak át az egészségpénztáraktól a SZÉP kártyára. Az elmúlt öt hónap tapasztalatai szerint az intézkedés hatására a pénztártagok teljesen visszafogták a rekreációs szolgáltatások igénybe vételét. A Patikapénztárnál a gyógyszerre, a gyógyhatású készítményre és a gyógyászati segédeszközökre kiadott összeg aránya így sohasem látott magasságba, 86 százalékra emelkedett. Ezen belül a patikaszerek is kirívóan magas, 70 százalékos részesedést értek el.

Ezek a számok különösen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által most közzétett, nem reprezentatív felmérés eredménye tükrében aggasztóak. A sajtóanyagban idázett kutatás ugyanis azt mutatja, hogy az idei első negyedévben az országban a SZÉP kártyával lebonyolított forgalom mindössze 56,6 millió forintot tett ki. Összehasonlításul: az egészségpénztári tagok egy átlagos napon 160-200 millió forintot költenek. A pihenőkártyával ráadásul a három banki kibocsátó egyező tapasztalatai szerint elsősorban vendéglátóhelyeken fizetnek birtokosai. A szálláshelyen való beváltás felfutásában még csak reménykednek a pénzintézetek - olvasható a közleményben.

Ilyen körülmények között logikus, hogy az egészségmegőrző szolgáltatások nincsenek a fókuszban. Mint a sajtóanyagban fogalmaznak, a mostani váltás hosszabb távon megbosszulja majd magát, a rekreáció visszaszorulása ugyanis az állami egészségügyi kiadások növekedéséhez vezethet. Kedvezőtlen a jelenlegi rendszerben az is, hogy a kisebb pénzűek egészségpénztári számlájukon tudtak takarékoskodni az egészségmegőrző kiadásokra, a SZÉP-nél viszont a határidőn belül fel nem használt összeg elveszik. Egy olyan réteg szorulhat teljesen ki az egészségügyi öngondoskodásból, amely a leginkább rászorulna erre a lehetőségre - írják.