Mikor jogellenes az elbocsátás?
Hosszas jogi procedúrára volt ítélve az a menedzserasszisztens, akit azzal az indokkal bocsátottak el, hogy munkaköre megszűnt egy átszervezés következtében. A dolgozó vitatta a kirúgás jogosságát, később a rendes felmondás közlésekor fennállt terhessége alapján felmondási tilalomra is hivatkozott, és végül nyert - közli a Világgazdaság.
A munkáltatói rendes felmondás közlésekor fennálló terhesség a dolgozó és a foglalkoztató tudomása nélkül is felmondási tilalmat valósít meg.
A munkaügyi bíróság ennek ellenére elutasította a dolgozó keresetét, arra hivatkozva, hogy a rendes felmondás indokoltsága bizonyítást nyert: az alkalmazott munkaköri feladatai jórészt megszűntek a fennmaradó feladatokat, pedig más dolgozók között szétosztották. A felmentési tilalomra alapított jogellenességet nem találta megállapíthatónak a munkaügyi bíróság.
A rendes felmondás közlése után több mint két évvel a munkáltató arra hivatkozott az elsőfokú eljárásban, hogy a közléskor az alkalmazott korai terhessége állt fenn, amely a szülés időpontjából állapítható meg. A munkaügyi bíróság szerint a tilalom fennállását a dolgozónak azonnal közölnie kellett volna a munkáltatójával, hogy a felmondást visszavonhassa. A fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság is helybenhagyta az elsőfokú ítéletet per főtárgyának tekintetében.
Az asszony a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A Legfelsőbb Bíróság elrendelte a felülvizsgálati eljárást. A már megszült felperes terhessége a Család- és Nővédelmi Központ igazolása szerint egy hónappal korábban fennállt, mint ahogy a felmondást közölték vele, ám ezt akkor még nem tudta, így nem is jelezhette a foglalkoztatónak.
Az asszony keresetét az elsőfokú eljárásban - a rendes felmondás indoka tekintetében - lefolytatott hosszas bizonyítási eljárást követően módosította csak, és a jogellenességet a felmondási tilalom alapján is ekkor kérte.
A Legfelsőbb Bíróság jelezte: a felperes a keresetét az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve, hogy a módosított keresettel érvényesített jog az eredetivel azonos jogviszonyból ered, vagy azzal összefügg.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, továbbá megállapította a rendes felmondás jogellenességét és a munkaviszony megszűnését is, ugyanis s a felperes nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Az anyagi jogkövetkezmények tekintetében a munkaügyi bíróságot új eljárásra utasította.
Világgazdaság
A munkaügyi bíróság ennek ellenére elutasította a dolgozó keresetét, arra hivatkozva, hogy a rendes felmondás indokoltsága bizonyítást nyert: az alkalmazott munkaköri feladatai jórészt megszűntek a fennmaradó feladatokat, pedig más dolgozók között szétosztották. A felmentési tilalomra alapított jogellenességet nem találta megállapíthatónak a munkaügyi bíróság.
A rendes felmondás közlése után több mint két évvel a munkáltató arra hivatkozott az elsőfokú eljárásban, hogy a közléskor az alkalmazott korai terhessége állt fenn, amely a szülés időpontjából állapítható meg. A munkaügyi bíróság szerint a tilalom fennállását a dolgozónak azonnal közölnie kellett volna a munkáltatójával, hogy a felmondást visszavonhassa. A fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság is helybenhagyta az elsőfokú ítéletet per főtárgyának tekintetében.
Az asszony a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A Legfelsőbb Bíróság elrendelte a felülvizsgálati eljárást. A már megszült felperes terhessége a Család- és Nővédelmi Központ igazolása szerint egy hónappal korábban fennállt, mint ahogy a felmondást közölték vele, ám ezt akkor még nem tudta, így nem is jelezhette a foglalkoztatónak.
Az asszony keresetét az elsőfokú eljárásban - a rendes felmondás indoka tekintetében - lefolytatott hosszas bizonyítási eljárást követően módosította csak, és a jogellenességet a felmondási tilalom alapján is ekkor kérte.
A Legfelsőbb Bíróság jelezte: a felperes a keresetét az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve, hogy a módosított keresettel érvényesített jog az eredetivel azonos jogviszonyból ered, vagy azzal összefügg.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, továbbá megállapította a rendes felmondás jogellenességét és a munkaviszony megszűnését is, ugyanis s a felperes nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Az anyagi jogkövetkezmények tekintetében a munkaügyi bíróságot új eljárásra utasította.
Világgazdaság
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?