Milliókat fizetnek rehabilitációs hozzájárulásként az önkormányzatok

A jogszabály szerint azoknál a munkáltatóknál, ahol a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25-öt, öt százalékban megváltozott munkaképességű (mvmk) embereket kell alkalmazni (a fegyveres szervek hivatásos tagjait foglalkoztató, illetve a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetekre ez nem vonatkozik).

Azoknak a szervezeteknek, ahol a megváltozott munkaképességűek aránya nem éri el az öt százalékot, úgynevezett rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük a költségvetésbe. Ennek összege a "nem foglalkoztatott" emberenként csaknem egymillió (964.500) forint évente. Az MTI több önkormányzatot is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy jelenleg hány megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak.

A nyíregyházi önkormányzatnál - az intézményeket és a hivatalt is beleértve - jelenleg 54 ilyen ember dolgozik, ez a létszám 1,54 százaléka. Rendes Sándor sajtószóvivő tájékoztatása szerint a helyhatóság 120 millió forinttal járul hozzá ahhoz, hogy a központi költségvetés finanszírozni tudja ezen emberek támogatását. Elmondta, az önkormányzat nyitott arra, hogy további mvmk embereket vegyen fel. Hozzátette: figyelembe veszik a munkaképesség-csökkenés mértékét, fajtáját, így a jelenleg foglalkoztatottak - megfelelő munkakörben - egyenértékű munkaerőnek bizonyulnak a teljes munkaképességű dolgozókkal.

A dunaújvárosi önkormányzat hivatala nem alkalmaz mvmk-ként nyilvántartott dolgozókat. Németh Tünde, a hivatal szóvivője azt közölte, 9,4 millió forint rehabilitációs hozzájárulást fizetnek.
Jelezte azt is, hogy az önkormányzat tervezi megváltozott munkaképességű emberek alkalmazását, amennyiben gazdasági helyzete lehetővé teszi, hogy plusz álláshelyeket hirdessen meg. Elmondta, ha megüresedő álláshelyre érkezik ilyen munkavállalói pályázat, azt igyekeznek kedvezően elbírálni.

A szombathelyi önkormányzat kommunikációs vezetője, Angyal László azt a tájékoztatást adta, hogy nem dolgozik megváltozott munkaképességű ember a megyei jogú város polgármesteri hivatalában. Elmondta, a vonatkozó rendelkezések értelmében ezért az önkormányzat 15 ember után köteles rehabilitációs járulékot fizetni. A szombathelyi hivatal is azt közölte, az önkormányzat tervezi, hogy felvesznek fogyatékkal élő embereket.

A kaposvári önkormányzat 21 mvmk dolgozót foglalkoztat, ez a munkavállalók csaknem egy százaléka - közölte a városháza szóvivője. Répás Orsolya elmondta, mivel nincs meg az elvárt, legalább ötszázalékos arány, a hivatal és intézményei 97,9 millió forint rehabilitációs hozzájárulást fizetnek. Arra a kérdésre, tervezik-e fogyatékkal élő dolgozók felvételét, azt mondta: a közfeladatok ellátására az önkormányzati intézmények a legmegfelelőbb munkaerőt keresik. Amennyiben a jelentkezők között van mvmk munkavállaló, úgy a kiválasztásnál - úgy, mint eddig is - előnyt élvez. Hozzátette, azok a megváltozott munkaképességű dolgozók, akiket jelenleg is alkalmaznak, megfelelő, megbízható munkaerőnek bizonyulnak, egy részük azonban kevésbé terhelhető.

Újbuda, Budapest XI. kerületének esélyegyenlőségi referense arról adott tájékoztatást, hogy az önkormányzat két cége - Gyógyír XI. Kft. és az Újbuda Prizma Szociális Fejlesztési és Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. - foglalkoztat megváltozott munkaképességű embereket. Utóbbi célja a munkanélküliek közhasznú és közcélú foglalkoztatása mellett a hátrányos helyzetű emberek komplex rehabilitációja.

Baráth Andrea közölte, a társaság 232 embert foglalkoztat, 70 százalékuk megváltozott munkaképességű, vagy valamilyen fogyatékkal élő ember. Elmondta azt is, decemberben együttműködési megállapodást kötött a XI. és XXII. kerület arról, hogy előbbi átveszi a budafok-tétényi megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. A 30 új munkatárs januárban állt munkába az Újbuda Prizmánál, ahol kötészettel foglalkoznak. Közölte, az "országos szinten is egyedülálló" együttműködés célja, hogy növeljék az mvmk emberek foglalkoztatottságát, mindenekelőtt az integráltan foglalkoztatottak számát. Szakértőkre hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a speciális, védett munkahelyek segítségével a foglalkoztatottak jelentős része visszavezethető a nyílt munkaerőpiacra.

Baráth Andrea tájékoztatása szerint a hivatalnál már folyamatban van megváltozott munkaképességűek felvétele. Két látássérültet a közelmúltban hallgattak meg, és azt tervezik, hogy a megüresedett álláshelyekre is fogyatékkal élőket vesznek fel. A kiválasztáson a hangsúlyt - az egyenlő bánásmód elvét követve - a jelöltek képességeire, készségeire, szakmai tudására, a munkakörök előírt képzettségi követelményeire helyezik.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szociális államtitkársága az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a jogszabályban előírt kötelező foglalkoztatási szint az önkormányzatokra, így a polgármesteri hivatalokra is vonatkozik. Az ötszázalékos szabály az egyes önkormányzati cégeknél külön-külön számít, azaz nem vonható össze, nem átlagolható. Emlékeztettek arra, hogy a "megváltozott munkaképességű személy" fogalmát a 2011. évi CXCI. törvény határozza meg. Ennek alapján - mások mellett - az minősül megváltozott munkaképességűnek, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű.

Közölték, hogy a megváltozott munkaképességű emberek a nyílt munkaerőpiacon, akkreditált munkáltatóknál, illetve szociális foglalkoztatóknál végeznek munkát. Ezek között jelentős létszámkülönbség van; akad, ahol csak egy-két embert foglalkoztatnak, de van olyan munkáltató is, ahol több ezret.

Utóbbiak "fő profilja" a rehabilitációs foglalkoztatás, ezeket szokták a köznyelvben "védett munkahelyként" említeni. A tárca jelezte azt is, hogy folyamatban van a foglalkozási rehabilitációs rendszer átalakítása; az új szabályozás július 1-jétől lép hatályba, amely közlésük szerint igazságosabb és átláthatóbb lesz. Hozzátették: ennek elsődleges célja, hogy a megváltozott munkaképességű emberek visszavezethetőek legyenek a munka világába. A Nefmi közölte azt is, hogy a szociális államtitkárságon jelenleg több fogyatékos embert is foglalkoztatnak, van közöttük látás-, hallás- és mozgássérült kormánytisztviselő, továbbá vezető beosztásban dolgozó is.

Az államtitkárság arra is felhívta a figyelmet, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának - a kedvezmények igénybevételén túl - több előnye is lehet, így például "sok jó példa igazolja", hogy javulhat a munkatársak közötti összetartás, a viszonyulás a problémákhoz és a szervezettség.