Milyen egy modern európai nyugdíjrendszer? Íme a mintapélda

A leghíresebb svéd újítást, az állami nyugdíjrendszer részeként bevezetett névleges egyéni számlák koncepcióját átvette Olaszország, Lettország, Lengyelország, az Orosz Föderáció és Norvégia is. Hasonlóan példamutatónak bizonyult az öröklési nyereség rendszere, valamint a nyugdíjszámításhoz alkalmazott életjáradék-osztók bevezetése.

A svéd nyugdíjrendszer filozófiája öt pontban összegezhető:

1. A keresőtevékenységet folytató magánszemély keresete alsó és felső korlátok közötti mértékének meghatározott százalákát rögzített megosztásban egyéni nyugdíjjóváírásként minden évben két egyéni nyugdíjszámlára (egy névlegesre és egy valódira) helyezik. 
 
2. A névleges és a tényleges nyugdíjszámlákon a nyugdíj igénylése időpontjáig gyűlnek az idehelyezett névleges és valóságos összegek és az azokon elért névleges és tényleges hozamok. A rendszerben a biztosított részére vezetnek egy névleges számlát és egy valódi számlát is, a vonatkozó adminisztratív és alapkezelési költségek érvényesítésével.
 
3. A svéd állami nyugdíjrendszerben a névleges számla alapján az inkomstpension (kereseti nyugdíj), a tényleges számla alapján a premiepension (prémium nyugdíj) jár, de mindkét összetevő a nyugdíjigénylés időpontjában a vonatkozó egyéni nyugdíjszámlán rendelkezésre álló összegtől és a nyugdíjigénylés pillanatában a nyugdíjigénylő évjárata számára még hátralévő várható élettartam hosszától függ.
 
4. Ha a kereseti és a prémium nyugdíj együttes összege  nem érne el egy évente meghatározott, a lakhatási költségek nélkül számított ésszerű életszínvonal fenntartáshoz szükséges összeget, vagy az érintett egyáltalán nem jogosult kereseti és prémium nyugdíjra, akkor garantált nyugdíj (garantipension) iránti kérelmet nyújthat be, amelynek összege kizárólag a Svédországban tartózkodás egész években mért időtartamától függ. A garantált nyugdíj mellé lakhatási támogatás is jár.
 
5. Ha minden kötél szakad – az érintett nem jogosult a garantált nyugdíjra sem, mert nem töltött elegendő időt Svédországban -, akkor igényelheti a svéd jóléti állam végső időskori védőhálóját képező idősellátási támogatást.
 
A reform alapvető oka a korábbi svéd nyugdíjrendszer rugalmatlansága és fenntarthatóságának megkérdőjelezhetősége volt, miután svéd megítélés szerint nem volt képes hatékonyan reagálni a demográfiai és gazdasági változásokra (a svéd alapellátástól eltekintve egyébként a régi svéd ATP-nyugdíjrendszer hasonlított a mai magyar nyugdíjrendszerre.)
 
További fontos indokként szolgált az a törekvés, hogy erősítsék a rendszer pénzügyi méltányosságát és igazságosságát, vagyis a befizetett járulékok és az ezekért járó nyugdíjak összege közötti szoros korrelációt egyéni és nemzedéki szinten egyaránt. (Ez a magyar nyugdíjrendszerben részben ugyan érvényesül, de egyáltalán nem látható át.)
 
A méltányosságot az állami keresetinyugdíj-pillérben az is erősíti, hogy az adott évjáratban az átlagos várható élettartamnál rövidebb ideig élő biztosítottak nyugdíjjogosultságait – az öröklési nyereséget - szétosztják az adott évjárat még élő tagjai között.  (Évente átlagosan az öröklési nyereség 15 milliárd SEK körül ingadozik.) Ez az eljárás a nyugdíjfolyósítás megkezdése után is tovább működik az életjáradéki osztók újraszámítása révén. A névleges  nyugdíjszámlán felhalmozódó virtuális összeg így természetesen a biztosított örökösei által nem örökölhető. Minden évjárat tagjai biztosítási kockázatközösséget alkotnak e rendszerben, vagyis a rövidebb ideig élők halálukig felhalmozott nyugdíjjogosultságai hozzájárulnak a hosszabb ideig élők nyugdíjjogosultságainak fedezetéhez.
 
A kereseti és a prémum nyugdíj számításánál egyaránt vezérlő elv, hogy a nyugdíjigénylő várható további átlagos élettartamára szétterítik a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámláin felhalmozott nyugdíjjogosultságát.  Ezért minden születési évjáratra előre meghatároznak egy életjáradék-osztót, amely az adott évjárat várható átlagos élettartamát fejezi ki. Az életjáradék-osztó előzetes kamatot is tartalmaz (mértéke 1,6%), amely azt fejezi ki, hogy milyen feltételezett éves mértékben nő majd a bérindex. Emiatt egyrészt a frissen megállapított nyugdíj összege magasabb, másrészt a már folyósított nyugdíj növekedési üteme lassabb, miután az indexálás során az előzetesen figyelembe vett kamat mértékét le kell vonni a bérindexből.
 
A reform harmadik célja az volt, hogy a nyugdíjrendszer politikai és gazdasági függetlenségét erősítsék, vagyis biztosítsák, hogy nehéz években se szoruljon pótlólagos állami transzferekre, a járulékbevételeken túl semmilyen módon ne terhelje az állam adóbevételeit. (Ez végképp nem jellemző a magyar nyugdíjrendszerre.)
 
Ezért a járadék-meghatározott (Defined Benefit, DB) nyugdíjrendszert – ilyen a magyar is – átalakították járulék-meghatározott (Defined Contribution, DC) rendszerré (ilyen volt például a magyar magánnyugdíjpénztári rendszer).
 
Egyúttal
- a felosztó-kirovó pillér (ez a Notional Defined Contribution, NDC, névleges egyéni nyugdíjszámlákra épített ág) mellé
- létrehoztak egy valódi tőkefedezeti pillért is (ez a Financial Defined Contribution, FDC, tényleges egyéni nyugdíjszámlákra épített ág).
 
A rendszerben a zseniális svédcsavar éppen ez: a névleges egyéni nyugdíjszámlákban testet öltő virtuális tőkefedezeti rendszer feltalálása és ennek egy valódi tőlefedezeti rendszerrel való összekapcsolása.
 
A svéd rendszerben teljesen megszüntették a nyugdíj összegének a biztosítási idő hosszától való függőségét (teljesen mindegy, hány évig dolgozott valaki), a mai svéd kereseti és prémium nyugdíjak összege kizárólag

• a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámlákon felhalmozódott névleges és tényleges nyugdíjtőke nagyságától, valamint
• a nyugdíjigénylés időpontjában hátralévő élettartam hosszától függ.

Ezzel két szinten is teljesül a rendszerszintű igazságosság követelménye: magasabb nyugdíjra számíthat,  aki több járulékot fizetett, és az is, aki később igényli a nyugdíját – és persze vice versa.
 
A rendszer fenntarthatóságát és önfenntartását számtalan automatizmus segíti, a biztonsági alapok rendszerétől a kiegyenlítő mechanizmus kifinomult megoldásain és az öröklési nyereség sajátos intézményén át a rendszeresen újraszámolt várható élettartamokat tükröző járadékosztókig.
 
A jogosultságok és kötelezettségek számításához bevezettek két viszonyítási alapot: az egyik az áralap összege (pba, price base amount), a másik a jövedelmi alap összege (iba, income base amount). Az áralap összegét évente az infláció mértékével (árindex), a jövedelmi alap összegét a nemzetgazdasági átlagbérnövekedés mértékével (bérindex) korrigálják. Az összes svéd állami ellátás és közteherviselési kötelezettség összegét e két viszonyítási alap mértékeiben határozzák meg. (Ezt az egyszerűsítő és az adófizető állampolgári áttekintést segítő megoldást sem ártana megvizsgálni Magyarországon.)
 
2024-ben a pba 57.300 SEK (svéd korona), az iba 76.200 SEK. (Egy SEK jelenleg 34,56 Ft, így a pba havi értéke 165 ezer Ft, az iba havi értéke 220 ezer Ft körül alakul.)
 
A járulék összegzett mértéke – a nyugdíjjogosultság - évente az egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett bruttó jövedelem 18,5%-a (a járulékplafonig terjedő jövedelmi tartományban), amelyet az egyéni nyugdíjszámlákon írnak jóvá úgy, hogy 16% kerül a névleges egyéni nyugdíjszámlára, 2,5% pedig a valódi egyéni nyugdíjszámlára.
 
A névleges egyéni nyugdíjszámlára kerülő összeg nem az érintett személy későbbi saját nyugdíját finanszírozza, hanem az adott évi keresetinyugdíj-kiadások fedezetére szolgál (ezért nem tőkefedezeti, hanem folyó finanszírozású, felosztó-kirovó ez a nyugdíjpillér).
 
A valódi egyéni nyugdíjszámlákra kerülő összeg természetesen az érintett személy saját nyugdíjtőkéjét gyarapítja.
 
Az egyéni nyugdíjjárulék fizetésnek mind alsó, mind felső jövedelmi korlátja van. Az alsó jövedelmi korlát az a minimális éves jövedelem, amelynek mértékéig az érintett személy nem köteles jövedelemadó bevallást benyújtani, ez a pba (price base amount) 42,3%-a (idén 24.238 SEK, cca. 838 ezer Ft). A felső jövedelmi korlát az a maximális éves jövedelem, amely után a magánszemélynek nyugdíjjárulékot kell fizetnie.  Ez megegyezik az iba 7,5-szeresével (ami 2024-ben 571.500 SEK, közel 20 millió Ft). A járulékfizetők egyhatoda keres ennél többet Svédországban, az ő járulékplafont meghaladó jövedelemrészük után nyugdíjkiegészítést a foglalkoztatói nyugdíjrendszer (és persze a privát öngondoskodás) biztosíthatja.
 
A munkáltatói járuléknak nincs felső jövedelemhatára, de a munkavállalói felső jövedelemhatárt meghaladó munkáltatói járulék-részt nem a nyugdíjrendszerben, hanem az állami adóbevételekben írják jóvá. (Nem kis adóbevételt generálva ezáltal, hiszen az összeg évi 20 milliárd korona körül ingadozik.)
 
A névleges egyéni nyugdíjszámlára érkező 16% járulékot a kereseti nyugdíjak havi kifizetését teljesítő négy állami nyugdíjalap között egyenlő arányban osztják szét. Az állami nyugdíjalapok összesített vagyona jelenleg közel 5 évi nyugdíj kifizetését tenné lehetővé abban a hipotetikus esetben, ha leállna a járulékfizetés. (A svéd nyugdíjrendszernek ez az ága tehát folyó finanszírozású ugyan, a régi és az új nyugdíjrendszer közötti átmenet és az új nyugdíjrendszer okos tervezése miatt mégis hatalmas tartalékokkal rendelkezik – ebben eltér a legtöbb európai felosztó-kirovó rendszertől. A magyar rendszerben nincs tartalék, sőt.)

A prémium nyugdíjra fizetett 2,5% járulékot a biztosított által több száz befektetési alap közül választott öt befektetési alap között a biztosított által választott arányban osztják szét. Ezt az összeget ténylegesen befektetik, a tőke- és pénzpiaci hozamokat ténylegesen jóváírják a biztosított valóságos egyéni nyugdíjszámláján. Jelenleg a prémium nyugdíjhoz választható alapokban 1200 milliárd SEK nagyságrendben kezelnek befektetéseket.
 
Magyar szempontból is tanulságos példa lehet, hogy a kisebb keresetű (a gyermekkel otthon maradó) házastárs javára a magasabb keresetű házastárs átruházhatja a tárgyévi prémium nyugdíjjogosultságát. Az átruházásról évente dönthetnek a házastársak. (Az ilyen opció sokat segíthetne a nők nyugdíjhelyzetének magyarországi javításában is.)
 
Akárcsak a gyermekneveléssel töltött időszakok svéd beszámítása, amely a gyermek négyéves koráig (örökbefogadott gyermek esetén a gyermek 10 éves koráig) a szülő névleges egyéni nyugdíjszámlán megjelenő nyugdíjjóváírás formájában jár. A svéd állam által fizetett nyugdíjjárulék összegének (a nyugdíjjóváírás mértékének) alapjául szolgáló névleges jövedelmet háromféle számítási módszer szerint állapíthatják meg, ezek közül a szülő számára legjobb eredményre vezető névleges jövedelem alapján határozzák meg a nyugdíjjóváírást.
 
A három számítás alapja:

• a gyermek születését megelőző évben elért jövedelem, vagy
• a nemzeti átlagjövedelem 75%-ával megegyező összeg, vagy
• a jövedelemalap összege (iba).

A szülők dönthetik el, hogy melyikük nyugdíjszámláin írják jóvá a gyermeknevelés alapján járó nyugdíjjogosultságokat. Ezek a nyugdíjjogosultságok attól függetlenül járnak az érintett szülőnek, hogy van-e egyéb jövedelme vagy más szülői ellátása.
 
A járulékbefizetések mint nyugdíjcélú megtakarítások halmozódnak az évek során mind a virtuális, mind a valóságos egyéni nyugdíjszámlán.
 
Mindkét számla egyenlegéről, az előző évi befizetésekről, az öröklési nyereségről, a “kamatról” és a hozamról, valamint a költségekről, és a mindezek alapján várható nyugdíj összegéről minden biztosított minden év február/március folyamán részletes kimutatást kap kézhez a svéd nyugdíjhatóság éves “Narancs borítékjában” (feltűnő narancssárga csíkozású borítékban küldi a jelentést a svéd nyugdíjhatóság a címzetteknek).

Ennek révén minden biztosított minden évben pontosan látja, mi történik a nyugdíjszámláin és hogyan alakul a nyugdíjjogosultsága.

(Ez Magyarországon pillanatnyilag igazi vágyálomnak tűnik, pedig a naprakész és hiteles tájékoztatás és tájékozódás lehetősége nélkül a magyar emberek pénzügyi és nyugdíjtudatossági szintje sem növelhető.)
 
A svéd nyugdíjrendszerben nagyon rugalmas a nyugdíjigénylés lehetősége, szigorú nyugdíjkorhatár nem érvényesül. Jelenleg a biztosított 63 és 69 éves életkora (2026-tól 64 és 70 éves életkora) között bármikor igényelheti - akár részletekben is és egymástól függetlenül is - a kereseti és a prémium nyugdíját, illetve 66 éves korától szükség szerint a garantált nyugdíját, de erre természetesen nem  köteles, a nyugdíjigénylés bármeddig halasztható. A nyugdíjjogosultságok mindaddig gyűlnek az egyéni nyugdíjszámlákon, amíg az érintett személynek van járulékalapot képező keresete. A nyugdíj mellett is teljesen szabadon lehet tovább dolgozni, ezzel is növelve a nyugdíj összegét.
 
A svéd garantált nyugdíj olyan nyugellátás, amelyet azok a Svédországban élő és 66 éves (2026-tól 67 éves) életkorukat betöltött személyek vehetnek igénybe, akiknek nincs vagy nagyon alacsony összegű az állami kereseti nyugdíja. A garantált nyugdíj akkor jár, ha az érintett személy felnőtt élete során legalább 3 évig Svédországban lakott. A teljes összegű garantált nyugdíj 40 évi Svédországban tartózkodás esetén igényelhető. Ha ennél kevesebb ideig élt a garantált nyugdíj igénylője Svédországban, akkor annyiszor 1/40-ed résszel csökkentik az ellátás összegét, ahány évvel a 40 évnél rövidebb ideig tartózkodott Svédországban.
 
A teljes összegű garantált nyugdíj egyedülálló nyugdíjas részére a pba 2,13-szorosa (idén havi 10.170 SEK). Önálló ellátásként akkor jár a garantált nyugdíj, ha az érintett személynek nincs állami kereseti nyugdíja. Ha az érintett személynek alacsony összegű kereseti nyugdíja van csak, akkor a garantált nyugdíj top-up jellegű, vagyis kiegészíti az állami kereseti nyugdíjat. A garantált nyugdíj évente az infláció mértékével nő.

Csak remélni merem, hogy a 2025. március 31-i bevezetéssel vállalt magyar nyugdíjreform tervezése kapcsán is figyelembe veszik a svéd tapasztalatokat (már ha egyáltalán sor kerül a magyar reformra) - zárja sorait dr. Farkas András nyugdíjszakértő. 

• Ezt tudniuk kell a német nyugdíjrendszerről a kint dolgozó magyaroknak
• Az Egyesült Királyságban dolgozik? Legalább ezt tudnia kell a brit nyugdíjrendszerről
• Ausztriában dolgozik? Legalább ezt tudnia kell az osztrák nyugdíjrendszerről