Megjelent: 2 éve

Mit érdemes tudni a rokkantsági járadékról?

A rokkantsági járadék olyan fiataloknak jelent rendszeres pénzbeli ellátást, akiknek fiatalon, vagy akár születésüktől kezdve megromlott az egészségi állapota, és általában életük végéig fennáll a betegség vagy fogyatékosság - írja az adó/online oldal.

A rokkantsági járadékot a 83/1987. (XII.27.) MT. Rendelet szabályozza, ennek értelmében rokkantsági járadékra az jogosult, akinek 25 éves kora előtt keletkezett egészségkárosodása, ami legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül - írják.

2016 előtt a jogszabályban az egészségi állapottal kapcsolatos meghatározás a következőképpen szerepelt: rokkantsági járadékra az jogosult, aki huszonötödik életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett. További változás az ellátással kapcsolatban az ún. együttfolyósítási tilalom kibővülése, azaz olyan más ellátások meghatározása, melyek folyósítása egyidejűleg kizárja a rokkantsági járadék folyósítását. 2016-tól ez a kör bővült a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyekkel, akik szintén nem kaphatnak rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett egyidejűleg rokkantsági járadékot is.

Új rendelkezés lépett annak az előírásnak helyébe is, amely 2016 előtt a térítés nélküli intézményben elhelyezett rokkantsági járadékos személy részére kizárta az ellátás megállapítását, illetve folyósítását. Ma már ez az elhelyezés nem akadálya a járadéknak.

Évente emelkedik a rokkantsági járadék összege is, a 2017-ben 35.025 forint volt, idén ez 36.365 forintra emelkedett.

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani, nem feltétel a szolgálati idő megléte. A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjmegállapító szervnél. Az ellátást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

A rokkantsági járulékban részesülő személy alanyi jogon jogosult közgyógyellátásra. Jogosultak nevezettek utazási kedvezményre is a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007 (IV. 25) Korm. rendelet szerint.

Fotó: Pixabay
adó/online


  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkavégzés járvány idején

A foglalkoztatás és a koronavírus kapcsolata szűnni nem akaró kérdésként lebeg a mindennapok felett. Egyelőre úgy tűnik, az idő múlásával a... Teljes cikk

Kinek nem lehet felmondani?

Könnyebb-e felmondani a munkaadónak járványhelyzetben? Kiket véd a törvény, kiket lehet csak több feltétel teljesülése esetén elküldeni? Dr.... Teljes cikk

Hogyan mondhat fel a munkaadó és mi nem jogszerű?

A koronavírus-járvány okozta gazdasági lejtmenetben nem minden munkáltató tudja megtartani a teljes létszámot. A munkáltató szorult helyzete azonban... Teljes cikk