Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 2 éve

Mit érdemes tudni a rokkantsági járadékról?

A rokkantsági járadék olyan fiataloknak jelent rendszeres pénzbeli ellátást, akiknek fiatalon, vagy akár születésüktől kezdve megromlott az egészségi állapota, és általában életük végéig fennáll a betegség vagy fogyatékosság - írja az adó/online oldal.

A rokkantsági járadékot a 83/1987. (XII.27.) MT. Rendelet szabályozza, ennek értelmében rokkantsági járadékra az jogosult, akinek 25 éves kora előtt keletkezett egészségkárosodása, ami legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül - írják.

2016 előtt a jogszabályban az egészségi állapottal kapcsolatos meghatározás a következőképpen szerepelt: rokkantsági járadékra az jogosult, aki huszonötödik életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett. További változás az ellátással kapcsolatban az ún. együttfolyósítási tilalom kibővülése, azaz olyan más ellátások meghatározása, melyek folyósítása egyidejűleg kizárja a rokkantsági járadék folyósítását. 2016-tól ez a kör bővült a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyekkel, akik szintén nem kaphatnak rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett egyidejűleg rokkantsági járadékot is.

Új rendelkezés lépett annak az előírásnak helyébe is, amely 2016 előtt a térítés nélküli intézményben elhelyezett rokkantsági járadékos személy részére kizárta az ellátás megállapítását, illetve folyósítását. Ma már ez az elhelyezés nem akadálya a járadéknak.

Évente emelkedik a rokkantsági járadék összege is, a 2017-ben 35.025 forint volt, idén ez 36.365 forintra emelkedett.

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani, nem feltétel a szolgálati idő megléte. A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjmegállapító szervnél. Az ellátást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

A rokkantsági járulékban részesülő személy alanyi jogon jogosult közgyógyellátásra. Jogosultak nevezettek utazási kedvezményre is a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007 (IV. 25) Korm. rendelet szerint.

Fotó: Pixabay
adó/online


Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kivételes esetek - amikor a munkaszerződés a munkáltatónak kedvez 2. rész

Vannak olyan helyzetek, amikor a munkáltató érdekében áll eltérni a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől, adott esetben a munkavállaló... Teljes cikk

Mennyibe kerül a jogellenes felmondás?

Mitől függ a munkavállalónak megítélt kártérítés összege? A mai cikkben azt járja körbe Oláh Zsófia a HR Blogon, hogy mik tartozhatnak bele az... Teljes cikk

Mikor másolhatja le jogszerűen a munkáltató az alkalmazott okmányait?

A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait - mutat rá a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda. Teljes cikk