Megjelent: 2 éve

Mit érdemes tudni a rokkantsági járadékról?

A rokkantsági járadék olyan fiataloknak jelent rendszeres pénzbeli ellátást, akiknek fiatalon, vagy akár születésüktől kezdve megromlott az egészségi állapota, és általában életük végéig fennáll a betegség vagy fogyatékosság - írja az adó/online oldal.

A rokkantsági járadékot a 83/1987. (XII.27.) MT. Rendelet szabályozza, ennek értelmében rokkantsági járadékra az jogosult, akinek 25 éves kora előtt keletkezett egészségkárosodása, ami legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül - írják.

2016 előtt a jogszabályban az egészségi állapottal kapcsolatos meghatározás a következőképpen szerepelt: rokkantsági járadékra az jogosult, aki huszonötödik életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett. További változás az ellátással kapcsolatban az ún. együttfolyósítási tilalom kibővülése, azaz olyan más ellátások meghatározása, melyek folyósítása egyidejűleg kizárja a rokkantsági járadék folyósítását. 2016-tól ez a kör bővült a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyekkel, akik szintén nem kaphatnak rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett egyidejűleg rokkantsági járadékot is.

Új rendelkezés lépett annak az előírásnak helyébe is, amely 2016 előtt a térítés nélküli intézményben elhelyezett rokkantsági járadékos személy részére kizárta az ellátás megállapítását, illetve folyósítását. Ma már ez az elhelyezés nem akadálya a járadéknak.

Évente emelkedik a rokkantsági járadék összege is, a 2017-ben 35.025 forint volt, idén ez 36.365 forintra emelkedett.

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani, nem feltétel a szolgálati idő megléte. A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjmegállapító szervnél. Az ellátást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

A rokkantsági járulékban részesülő személy alanyi jogon jogosult közgyógyellátásra. Jogosultak nevezettek utazási kedvezményre is a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007 (IV. 25) Korm. rendelet szerint.

Fotó: Pixabay
adó/online


  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Elmondhatom a véleményem a munkahelyen? Mit mond a jog?

Alighanem darázsfészekbe nyúlok a munkahelyi véleménynyilvánítás témájával. De mégis beszélni kell róla, és most különösen aktuális. Pár... Teljes cikk

Beszóltam a főnökömnek. Kirúghatnak érte?

A legtöbb munkahelyen előfordul, hogy akár a munkavégzéshez kapcsolódóan, akár egyéb kérdések tekintetében nézeteltérés alakul ki az egyes... Teljes cikk

Megbízási szerződés és munkaviszony különbsége

Az alapvető különbség a két jogvszony között, hogy míg a megbízási szerződés szerinti jogviszonyt a Polgári törvénykönyv szabályozza, míg a... Teljes cikk