Mobilabbak a magyar felsővezetők

A magasabb beosztásra vágyok nem válogatósak
Számos felmérés bizonyította, hogy a magyar munkavállalók nem túl mobilak. Szakértők szerint a dolgozók maximum 40-60 kilométert hajlandók utazni egy munkáért. Ha a munkahely ennél távolabb van lakhelyüktől, akkor inkább albérletbe költöznek, de valószínűbb, hogy nem fogadják el az állást.

Kivételt szinte csak a felsővezetők képeznek, közülük is főleg csak az egyedülállók, a kisgyermekesek, vagy azok, akiknek a gyermekei már önálló életet élnek. Ők viszont akár 100-120 kilométert is utaznak naponta, ha szükséges. De az is előfordul, hogy egy pozícióért átköltöznek egyik megyéből a másikba.

"Ez azonban nem jelenti azt, hogy ők mobilabbak lennének, mint az alacsonyabb pozícióban dolgozók. Inkább az áll a háttérben, hogy számukra jóval kevesebb a lehetőség, a felsővezetői állás. Ha nem találnak például Budapesten állást, kénytelenek más városban munkát vállalni, legalábbis ha továbbra is felsővezetői munkakört kívánnak betölteni", mondta el Gárdus Zsuzsanna, az Adecco munkaerő-közvetítő cég ügyvezetője a Pályacsúcs Magazinnak.

"A fizikai dolgozókat szinte lehetetlen nagyobb földrajzi helyváltoztatásra rávenni. Egyrészt érthető is, hiszen minimálbér körüli fizetésért nem éri meg átköltözni a családdal együtt egy másik régióba. Ugyanakkor előfordult már olyan is, hogy annak ellenére sem jelentkezett senki az egyébként Szombathelyen lévő céghez, hogy biztosítottak volna szállást, ráadásul a fizetésük is jóval magasabb lett volna, mint a minimálbér."

A családra hivatkoznak az elutasításkor
A munkavállalók elsősorban a nyugat-magyarországi, Budapesti, vagy a Budapest vonzáskörzetében lévő munkavégzésre nyitottak. Keletről (Szabolcs-Szatmár-Bereg illetve Borsod megyéből) jóval szívesebben utaznak nyugatra (Győrbe, Székesfehérvárra), illetve vidékről Budapestre a dolgozók, mint fordítva. Magyarország keleti részére leginkább azokat lehet átcsábítani, akik valamilyen módon kötődnek a régióhoz: ott születtek, ott nőttek fel vagy a múltban ott éltek.

Az állások elutasításakor általában a család többi tagjára hivatkoznak a dolgozók: nem biztos, hogy párjuknak sikerülne munkát találni a városban, és a gyermeket sem szeretnék kiíratni a jelenlegi iskolából.

Külföldre sem megyünk szívesen
A dolgozók hozzáállása a külföldi munkavállalással kapcsolatban is hasonló. A hazai munkavállalók közül leginkább a pályakezdők nyitottak a külföldi munkavállalásra. Kiutazásuk oka pedig általában anyagi jellegű, illetve a lehetséges szakmai fejlődés miatt döntenek a költözés mellett. A 3 év tapasztalattal rendelkezőket már jóval nehezebb rávenni arra, hogy külföldön vállaljanak munkát. A biztos egzisztenciával rendelkezők nehezebben adják fel itthoni, már kialakított életüket egy külföldi állásért, ahogyan a családdal rendelkezők sem.