Munkahely, munkahely, munkahely

A munkaügyi szervezet mintegy háromszáz vezetője előtt tartott előadásában a miniszterelnök öt olyan területet nevezett meg, amelyek alapvetően befolyásolják a foglalkoztatás helyzetét. Elengedhetetlennek tartotta a gazdasági szereplők számára igazodási pontot, iránytűt jelentő nemzeti fejlesztési program meglétét. - Az országnak és egyes térségeknek is tudni kell, hogy miben vagyunk jobbak másoknál, mert ez a sikeres versenyzés feltétele - mondta -, de eddig nem voltak ágazati és területi prioritások. Ugyanakkor - tette hozzá - politikailag rendkívül nehéz három-négy főirányt kitűzni, mert ez számos más terület, ágazat elutasításával jár és azonnal megjelennek a "minket leírtak" típusú ellenvetések. Bejelentette, a Kormány tavasszal javaslatot tesz, hogy milyen tevékenységek köré szerveződjön az ország versenyképessége, a gazdaság modernizációja. A fejlesztési programnak része lesz a szakképzés és a felnőttképzés is.

Átgondolt fejlesztési program mellett a Kormánynak megfelelő támogatáspolitikát, illetve adó- és társadalombiztosítási rendszert kell kialakítani - folytatta Gyurcsány Ferenc. Ma szinte áttekinthetetlen, hogy milyen támogatásokat kaphatnak a kis- és közepes vállalkozások, a nagy elvonások mellett nehéz eredményesen gazdálkodni, jelentős bevételek keletkeznek az adórendszeren kívül, a magas adók miatt a "minimálbéren élők országa lettünk", felbomlott a közteherviselés belső rendje. Mit lehet tenni? - tette fel a kérdést. Válaszában emlékeztette hallgatóságát, hogy az adók és járulékok az állam legfőbb bevételi forrásai, ezért "nem lehet elvéteni a lépést" az elvonásoknak a gazdasági szempontból indokolt csökkentése során. Kellő megfontolással azonban a Kormány jelentős változásokat kezdeményez, olyan intézkedéseket, amelyek hatnak az adózók magatartására, de nem veszélyeztetik a közfeladatok ellátását.

A foglalkoztatást befolyásoló tényezők között szólt az előadó a monetáris politikáról, kiemelve, hogy a nemzeti jövedelem jelentős része a külkereskedelemben realizálódik. Magas kamatok mellett ugyanakkor nehéz finanszírozni a termelést és a fejlesztést. Hangsúlyozta: az ország alacsony infláció mellett, alacsony kamatokban érdekelt, mert ilyen feltételek között olcsóbbá válik az export és végül ebből lesznek munkahelyek. Az ellenzék - jegyezte meg a miniszterelnök -, a munkahelyekért aggódik, de nem vállalja az érdemi vitát erről a kérdésről.

Fejlesztési program kidolgozása, a támogatások és az elvonások kiegyensúlyozása, a kamatláb alakulása alapvetően befolyásolja a munkaerőpiacot, de szükség van a foglalkoztatást közvetlenül segítő eszközrendszerre is - hangsúlyozta végül a miniszterelnök. Munkahely, munkahely, munkahely - ez áll a kormányprogramban. Kijelentette: bővíteni kell a munkahelyek számát, akkor is, ha nem biztosítható minden esetben magas hozzáadott érték. Önök - fordult a munkaügyi kirendeltségek vezetőihez - jó munkát végeztek az elmúlt évtizedben, amikor munkahelyek százezrei szűntek meg, de most új szakasz kezdődik. Ma az jelenti a fő feladatot, hogy színvonalas szolgáltatásokat kapjanak a munkaerőpiacra belépő fiatalok, illetve az onnan kikerült idősebbek újra munkát találjanak. Megismételte előzőleg tett kijelentését: a kirendeltségek szolgáltatásokat nyújtanak, az ott dolgozók nem hivatalnokok, az ügyfeleknek érezni kell, hogy segítséget kapnak a gondjaik megoldásához.

Az országos értekezleten Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője a foglalkoztatáspolitika és a felnőttképzés idei feladatairól szólt. Megállapította, hogy a GDP várhatóan 4 százalékkal növekszik, de ez nem hozza magával automatikusan a foglalkoztatás bővülését. Számolni kell azzal, hogy tovább folytatódik a gazdasági szerkezetváltás, és az iskolarendszer sem tudja követni a gyors változásokat. A demográfiai helyzet, a nyugdíjrendszer mozgása és a sorkatonaság - vele a polgári szolgálat - megszűnése kedvezőtlenül hat a munkaerő-piaci folyamatokra. A megtett intézkedések következtében a közszférában várhatóan csökken a foglalkoztatás. Kedvező viszont, hogy 2005-ben jelentősen növekszenek a foglalkoztatásra fordítható költségvetési források, és több pénzhez lehet jutni az EU pályázatok révén is.

A feladatokat számba véve a szakminiszter sürgette a munkaerő-piaci helyzet- és helyismeret, az előrelátás javítását. Kérte kollégáit, hogy egyes térségekre és településekre készítsenek humánerőforrás-térképet, ismerjék meg jobban a tendenciákat, a keresletet és a kínálatot.

Hangsúlyozta: magángazdaságban a minisztérium nem tud munkahelyeket teremteni, de nagyon fontos, hogy a munkaügyi szervezet szoros kapcsolatban legyen a munkaerőpiac minden szereplőjével, az önkormányzatokkal, az érdekképviseletekkel, a civil szervezetekkel és egyre inkább a magán munkaközvetítőkkel is.

Az eredményes és hatékony munkához jobb forráskoordináció kell - emelte ki a miniszter - a tárcán belül és a tárcák között is. Reményét fejezte ki, hogy a Foglalkoztatáspolitikai Kollégium majd ezen a téren megteszi a szükséges lépéseket. Az idén is a kiemelt feladatok sorába tartozik az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítése. Ugyancsak hangsúlyosak a felnőttképzés feladatai, a képzésnek jobban kell igazodni a tényleges munkaerő-piaci igényekhez, a tanfolyamokon végzők a mainál magasabb arányban tudjanak elhelyezkedni.

Végezetül Csizmár Gábor felhívta az értekezlet részvevőinek figyelmét a megfelelő módszerek és stílus kialakítására. A munkaügyi szervezetben alapkövetelménynek nevezte a folyamatok ismeretét, a változásokra való felkészülést, a gyors reagálást, a cégekre és személyekre szabott szolgáltatások nyújtását. Fontosnak ítélte a hatósági és a szolgáltató jellegű feladatok szétválasztását, a kulturált munkafeltételek kialakítását, a fizikai és a kommunikációs akadályok elhárítását, hogy az ügyfelek valóban azt érezhessék, ők az elsők.

A miniszter bejelentette, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációjának irányítására Dr. Tarcsi Gyulát miniszteri biztosnak kinevezte, a terület felügyeletével pedig Héthy Lajos közigazgatási államtitkárt bízta meg.

További személyi változásokról szólva tájékoztatta a részvevőket, hogy Dr. Székely Judit helyettes államtitkár felügyeli a foglalkoztatás és a felnőttképzés területét, Garzó Lilla helyettes államtitkár feladata lesz a tervezés, Dr. Simonyi Ágnes helyettes államtitkár továbbra is a külkapcsolatokat felügyeli, Dr. Herczog László helyettes államtitkár feladata - a társadalmi párbeszéd és a kormányzati bérpolitikai felügyelete - szintén változatlan marad.