Ne fájjon a munka! Az egészséges irodai környezet hatása a munkavégzésre

A munkáltatóknak az egyik legnagyobb kihívást a kiváló munkavállaló megtalálása jelenti, azonban manapság azt tapasztalhatjuk, hogy a megtartásuk sem egyszerű feladat, ugyanis a fluktuáció egyre gyűrűzik és egyre nagyobb gondot okoz. Mindemellett a táppénzes hiányzások száma is megnőtt az elmúlt időszakban, melyeknek 25-27%-át- a KSH adatai szerint - csont-izomrendszeri vagy kötőszövetet érintő betegségek okozzák. Ezek a betegségek az esetek több mint felében hátfájdalomból vagy porckorong-rendellenességből adódtak.

Mindkét probléma komoly költséget jelenhet a munkáltatónak. A munkaerő vándorlással folyamatosan növekednek a HR költségek: toborzás, kiválasztás, betanítás, de nincs ez másképp a táppénzes hiányzások esetében sem. Egy európai kutatás szerint a vállalatok évente akár euró milliárdokat is veszíthetnek azzal, ha a dolgozó hetekre kiesik a munkából. (Forrás: Dynamic Market Research a Fellowes megbízásából) A munkahelyi hiányzás nem csak a munkáltató számára anyagi megterhelés: a munkavállalónak fizetéskiesést, gyógyszerek és kezelések költségeit jelentheti.

A jó hír az, hogy ezek a problémák egyszerű és költséghatékony módszerekkel csökkenthetők, megelőzhetők.

A munkahelyi jóllét divatos kifejezés, akár úgy tűnhet, hogy csak az új hullámos, Z generációs vállalatok számára elérhető és fontos. Azonban minden munkáltatónak célszerű befektetésként gondolnia az egészséges munkahelyre: ami növelheti dolgozóik megbecsültség érzését, ráadásul az ergonomikus munkaállomások hatékonyan csökkenthetik a mozgásszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát, illetve az ezek miatti táppénzes hiányzások számát is.

Ahhoz, hogy egy munkahely ergonomikus legyen, nem kell a meglévő irodai bútorokat lecserélni. Érdemes kiegészítő termékeket használni, ezek is megoldhatják a problémát, méghozzá költséghatékonyan.

Az eszközök kiválasztásánál célszerű figyelembe venni az úgynevezett 4 zóna koncepciót, mely 4 kulcsfontosságú terület problémájára hívja fel a figyelmet és nyújt megoldást:

Az 1. zóna a hátfájás megelőzését veszi célba. Ezt leggyakrabban a nem megfelelő testtartás váltja ki. Ha görnyedten ülünk, a lábainkat keresztbe tesszük vagy magunk alá húzzuk, előbb-utóbb fájni fog a hátunk. Ez könnyen orvosolható egy háttámasz és egy lábtámasz használatával.

A 2. zóna a csuklófájdalom megszüntetésére összpontosít. A billentyűzet és az egér használata közben csuklótámasszal és csuklótámaszos egéralátéttel enyhíthetjük a kézre nehezedő nyomást.

A 3. zóna a nyaki fájdalmak csillapításával kapcsolatos. Monitor vagy laptop állvány használatával ergonómiailag megfelelő magasságba emelhetjük a képernyőt. Lényeges, hogy az ajánlott 50-85 cm szem-monitor távolságot is betartsuk.

A 4. zóna az aktív munkavégzésről szól. Egy európai munkavállaló átlagosan 7-7,5 órát tölt üléssel egy nap, ami akkor is megterhelést jelent a test számára, ha mindezt ergonomikus körülmények között teszi. Éppen ezért az új irányvonal szerint érdemes az ülő munkavégzést legalább óránként 20 percre állóra cserélni. Ebben segíthet egy ülő/álló munkaállomás vagy egy állítható magasságú asztal, amelyekkel könnyedén váltogathatjuk munkavégzés közben a két pozíciót.

Mindezek mellett az alábbiak is további segítséget nyújthatnak:

• Engedjünk minél több természetes fényt az irodába. A rossz megvilágítás szembetegséget és fejfájást okozhat, míg a nagyon homályos megvilágítás álmosító lehet.
  
• Megfelelő hőmérséklet. A huzat, hideg levegő nagyon kényelmetlen, míg a túl meleg iroda szintén álmosságot, hatékonyság csökkenést okozhat.
  
• Legyen minél kevesebb felesleges berendezés az irodában, szabaduljunk meg olyan asztaloktól, székektől, polcoktól amelyeket nem használunk! A rendetlen iroda, amely tele van felesleges eszközökkel, növelheti a szorongás szintjét, csökkentheti a produktivitást. Tartsuk a munkahelyet rendezetten, szervezetten!
  
• Figyeljünk arra, hogy vannak-e olyan külső zajforrások, amelyek zavarhatják egy-egy munka elvégzését. Győződjünk meg róla, hogy munkavállalóink olyan csendben és nyugalomban dolgoznak, ahogyan szeretnének. Hozzunk létre egy olyan kis helyiséget az irodában, ahol ezeket biztosítani tudjuk.
  
• Ellenőrizzük a levegő minőségét. A közösségi helyek, mint például az irodák kiemelten kedveznek a baktériumok, vírusok, por és allergének, erős vegyszerek, illetve a kellemetlen szagok elterjedésének. A reggeli, rövid szellőztetés fontossága az irodai környezetben is elengedhetetlen, a nap hátralévő részében pedig akár egy légtisztító berendezés használatával tarthatjuk tisztán a levegőt, és ültethetünk növényeket is.
  

Mindez azt igazolja, hogy az egészséges munkahelyi környezet létrehozása nem lehetetlen feladat és nem kell, hogy költséges legyen!

Tartsuk szem előtt, hogy a megelőzés mindig könnyebb, mint a gyógyítás!

Csala Kitti
márkamenedzser
Fellowes Hungary Kft.