Nehéz mérni a kreativitást - de akkor min alapul a teljesítménybér?

(A cégről szóló cikk első része Magukhoz rántják a problémákat címen jelent meg.)

Tompa Balázs kreatív igazgató szerint „a pénz jó higiénés eszköz”, de nem több annál: „Az egyik visszajelzés arra, ki hogyan dolgozik. A pénzt rendbe kell rakni, de nem jó, ha napi szinten ezzel foglalkozunk. Akit csak a pénz motivál, nekünk nem igazán jó munkaerő.”

Tehát a pénz nem minden, de számomra nehezen elképzelhető, hogyan lehet a kreatív területen teljesítményt mérni.

Nehéz a kreativitást objektívan mérni, de próbálkoznak: 10-12-en adnak értékelést valakinek a munkájáról, akkor az már kis statisztikának tartják. Ha tíz ugyanazt mondja, hogy „lusta” vagy „nagyon ügyes”, az már objektív vélemény, mert egyszerűen azt mondhatják, hogy „nézd, akikkel együtt dolgozol, nagyon hasonlókat mondanak rólad”. Ez a 360 fokos értékelés, ami nem egy nyugis állapot, mert a vezetőknek személyes példával kell elöl járniuk, hogy akikkel együttműködnek, elfogadják a visszajelzéseiket.

Skultéty Vikror HR vezető úgy látja, hogy ebben az iparágban csak a teljesítmény alapú bérezés működhet jól. „A munkatársak rengeteg energiát pakolnak abba, hogy jól menjen a munka, és ennek köszönhetően új ügyfeleket lehessen elhozni, a meglévőket meg lehessen tartani. Akkor lesz az ember motivált, ha érzi azt, ha sokat rak bele, többet kap; ha kevésbé teszi oda magát, akkor kevesebbet” – nyilatkozta. Ezért teljesítményhez kötött bónuszrendszerük van, vagyis az év elején kitűzött célok teljesítése esetén szép összeget lehet a következő év elején pluszban hazavinni.

Kreativitás és üzlet egy helyen

Skultéty Viktor szerint rengeteg elkötelezett és tehetséges munkatársuk van. „Itt annyi kompetencia van egy fedél alatt, ami más profilú cégnél szinte elképzelhetetlen. Ezért tudunk különlegeset és nagyot alkotni”. A toborzásban és a megtartásban is nagy a kihívás emiatt: válaszokat kell adni arra, hogy miért jöjjön ide és miért maradjon itt valaki. „Nálunk a feladatok előremutatóak, nemzetközileg is az élvonalban vagyunk, a kollégák szaktekintélyekkel dolgozhatnak. Tehát nem a cafetérián és a béren van az elsődleges hangsúly, de még csak nem is a bónuszon. Egyik sem elég ahhoz, hogy egy tehetséget itt tartson. Az egyéni inspirációkat vesszük figyelembe sokszor annak meghatározásában, hogy ki milyen ügyfélre, projektre kerül, miben és milyen irányba fejlesztjük.” Viktoron kívül ketten vannak a HR csapatban, egy asszisztens és egy képzési szakember. A HR vezető elsősorban a stratégiai és a napi taktikai döntésékkel foglalkozik. Nagy segítség a 180 ember támogatásában a középvezetői réteg is, akik napi kapcsolatban vannak a csapatukkal.

Milyen kérdésekkel fordulnak leggyakrabban a HR vezetőhöz?

„Mi lehet a következő karrierlépcső számomra; mi a folyamata az előrelépésnek; most lesz az éves értékelésem, mivel készüljek rá; hogyan fejlődhetnék szakmailag, ügyfél előtti prezentációban, tárgyalástechnikában…?” – ilyen helyzetben Skultéty Viktor leginkább egy coachra hasonlít.

Ilyen speciális környezetben az időgazdálkodás a kulcs. Meg kell tanulni priorizálni. „Sokszor csak azt látják a munkavállalók, mi az, amit az adott napon mindenképpen el kell végezni, mert napi szinten működtetni kell az üzletet, de e mellett nem maradhat el a stratégiai iránymutatás és a tudatos fejlesztés, karriertervezés sem” – mondta el Skultéty.

Kreatív és üzlet - a két szó összevonása azt sejteti, hogy olyan emberek jöttek itt össze, akik mindkettőben otthon vannak, de a HR vezető szerint nagyon kevesen tudják egyszerre jól csinálni. „Akinek napi szinten kell kreatív tevékenységet végeznie és megújulnia, az nagyon ritkán tud üzleti fejjel gondolkodni. Ennek feloldása, hogy a felső vezetés irányt mutat üzleti szinten, a középvezetők pedig közvetíteni tudják ezt az irányt a csapatoknak”. Erre jó példa Tompa Balázs, aki „kockákban gondolkodó” mérnök létére remek kreatív igazgató, vagyis jó szeme van ahhoz, hogy egy kreatív munka értékes-e, másrészről tudja, mennyi energiát kell belefektetni, hogy megvalósuljon és ez üzletileg mennyit ér.

Bővül az iroda

Két éven át 1700 négyzetméteren működtek, most 600 négyzetmétert hozzáépítenek ugyanazon az épületszinten. A terveket ismét Tompa Balázs készítette a kollégák tapasztalatainak beleépítésével:

„Sokakkal beszéltem. De az építészet olyan, hogy előbb utóbb a gondolatokból fix dolgok lesznek, például falak. Előbb-utóbb rögzíteni kell egy koncepciót, miközben ez egy olyan cég, ami állandóan változik. Senki nem tudja nekem megmondani, hogy két év múlva 180-an leszünk, vagy 230-an. Azt se, melyik terület fog intenzíven fejlődni, melyik nem. Az, hogy az agilis módszertanos, ügyféllel közös workshopos módszerek terjednek, egészen más elvárásokat támaszt egy irodával szemben.”

A design az inspiráció szempontjából is fontos, de az új iroda berendezését más is meghatározza. A létszámnövekedés miatt több tárgyalóra van szükségük, ahol a munkavállalók és a kintről érkezők találkozni tudnak egymással. A munkatér mellett jelenleg is vannak kis helyiségek, amik tárgyalóként és közösségi térként is működhetnek, ahol le van téve pár „kocka”, és munka mellett össze tudnak jönni, vagy csak úgy, beszélgethetnek egy bögre kávéval, de mehet itt egy kreatív kampány ötletelése is. Ilyenekre szükség lesz az új irodarészben is. Több olyan helyre van szükség, ahová a munkavállalók külön tudnak vonulni. Ha nyugalomra van szükségük, akkor magukra tudjanak csukni egy ajtót, mert nagy a pörgés. Egyre gyakoribb, hogy egy-egy projektre jönnek össze csaptok, nekik szinték kell tér, amit egy projekt erejéig be tudnak lakni, tologatható falakkal változtatható méretekkel. A munkákat április közepén kezdték, és a nyár közepén lesznek kész.