kapubanner for mobile
Megjelent: 1 éve

Nem bírja tovább a munkát, de mégsem lép? - a felmondási ügynök majd segít

Japánban a munkaidő lejártával hazamenni vagy szabadságot kérni alapvetően cikinek számít. A felmondás benyújtása pedig a tiszteletlenség végső formájának tekinthető a világ negyedik legnagyobb gazdaságában, ahol a munkavállalók hagyományosan évtizedekig, ha nem egy életen át ragaszkodnak egy munkaadóhoz. A szélsőségek helyzetek miatt virágozni kezdett egy új szolgáltatás: egyre többen kérik felmondási ügynökök segítségét ahhoz, hogy továbblépjenek - cikkezi a CNN.

A felmondási ügynök segít, ha egyedül nem megy-

Yuki Watanabe korábban napi 12 órát dolgozott az irodában. És ez egy rövid napnak számít. A tipikus 9-től 9-ig tartó munkanap a minimum, de "én legkésőbb este 11-kor hagyom el az irodát” - mondta a 24 éves férfi, aki korábban Japán legnagyobb távközlési vállalatainak dolgozott. A túlterheltség miatt Watanabénak - aki álnéven nyilatkozott a CNN-nek, mert félt, hogy veszélyezteti a jövőbeli álláslehetőségeit - egészségügyi problémái kezdtek kialakulni, lábremegéssel és gyomorproblémákkal küzdött. Tudta, hogy fel kell mondania, de egy dolog az útjába állt: Japán hírhedt munkakultúrája.

A legszélsőségesebb esetekben a mogorva főnökök széttépik a felmondóleveleket, és zaklatják az alkalmazottakat, hogy maradásra kényszerítsék őket.

Watanabe mérhetetlenül rosszul érezte magát az előző munkahelyén, de nem mert felmondani. "Nem akartam, hogy a volt munkáltatóm elutasítsa a felmondásomat, és tovább dolgoztasson” - mondta a CNN-nek egy nemrégiben készült interjúban. Végül megtalálta a módját, hogy véget vessen a patthelyzetnek. A Momurihoz, egy felmondási ügynökséghez fordult, amely segít az alkalmazottaknak elhagyni megfélemlítő főnökeiket.

Egy puccos vacsora áráért sok japán munkavállaló megbízza ezeket a közvetítő cégeket, hogy segítsenek nekik stresszmentesen felmondani.

Az iparág már a covid előtt is létezett, de népszerűsége a világjárvány után nőtt meg, miután HR-szakértők szerint a távmunka még a leghűségesebb japán munkavállalókat is arra késztette, hogy átgondolják a karrierjüket.

Nincs hivatalos számadat az országszerte felbukkant felmondási ügynökségek számáról, de az őket működtetők tanúsítják, hogy megugrott a kereslet.

„Nem tudom ezt tovább csinálni"

Shiori Kawamata, a Momuri üzemeltetési vezetője elmondta, hogy csak az elmúlt évben akár 11000 megkeresést kaptak az ügyfelektől.

A Tokió egyik legforgalmasabb üzleti negyedében, Minatóban található cég 2022-ben indult el. A „Momuri” japánul azt jelenti, hogy „nem tudom ezt tovább csinálni”. A 22 000 jen (kb. 150 dollár) - vagy 12 000 jen a részmunkaidőben dolgozóknak - áron ígéri, hogy segít az alkalmazottaknak benyújtani a felmondásukat, tárgyalni a cégükkel, és ügyvédi ajánlásokat ad, ha jogi viták merülnek fel.

„Vannak, akik azután fordulnak hozzánk, hogy háromszor tépték szét a felmondólevelüket, és a munkáltatók még akkor sem engedik őket felmondani, ha letérdelnek a földre, hogy meghajoljanak” - mondta, újabb példája a Japánban beágyazódott tisztelettudó munkahelyi kultúrának.

„Néha síró emberektől kapunk hívásokat, akik azt kérdezik tőlünk, hogy XYZ alapján felmondhatnak-e a munkahelyükön. Mi biztosítjuk őket arról, hogy a felmondáshoz joguk van” - tette hozzá Kawamata.

Néhány dolgozó arra panaszkodik, hogy a főnökeik zaklatják őket, ha megpróbálnak felmondani, mondta, beleértve azt is, hogy többször megállnak a lakásuknál és  becsengetnek hozzájuk, majd nem hajlandóak távozni.

Előfordult, hogy a dolgozónak azt mondták, jobb lesz, ha templomba megy mert „meg van átkozva".

Kawamata elmondta, hogy a kis- és középvállalkozásoknál a legnagyobb a probléma, az élelmiszeriparban dolgozók a legveszélyeztetettebbek, őket követi az egészségügy és a szociális ellátás.

Karoshi, vagyis "túlhajszoltság okozta halál”

Japánban régóta jellemző a túlhajszoltság kultúrája. 

Hiroshi Ono, a tokiói Hitotsubashi University Business School HR-professzora szerint a helyzet olyannyira sürgetővé vált, hogy a kormány elkezdte közzé tenni az etikátlan munkáltatók listáját, hogy akadályozza őket a munkaerő-felvételben, és figyelmeztesse az álláskeresőket a náluk való munkavégzés veszélyeire.

A lista 2017-es közzététele óta országszerte több mint 370 céget vettek feketelistára a munkaügyi hivatalok.

A stressz évtizedek óta végzetesnek bizonyul, amit a „karoshi”, vagyis a „túlhajszoltság okozta halál” nevű jelenség példáz.

Az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium adatai szerint 2022-ben 54 ember halt meg a munka okozta agy- és szívbetegségekben ami valójában jelentős csökkenés a két évtizeddel ezelőtti 160-hoz képest.

A munkahelyi mentális stressz miatt kártérítési igényt benyújtók száma azonban emelkedik, ugyanebben az időszakban 341-ről 2683-ra ment fel.

Az NHK országos műsorszolgáltató 31 éves politikai riportere 2017-ben halt meg, miután a hosszú munkaórák miatt szívinfarktust kapott. A halála előtti hónapban 159 órát túlórázott. Öt évvel később egy kobei kórház 26 éves orvosa öngyilkosságot követett el, miután egyetlen hónap alatt több mint 200 órát túlórázott.

Hisakazu Kato, a tokiói Meiji Egyetem közgazdászprofesszora szerint az országnak vannak olyan munkaügyi törvényei, amelyek védik a munkavállalókat, és biztosítják, hogy szabadon felmondhassanak, "de néha a munkahelyi légkör miatt nehéz ezt megtenni” - hangsúlyozta. 

A szakértők szerint a fiatalok munkához való hozzáállása enyhíti a helyzetet. Mivel az ország a gyorsan öregedő népesség és a csökkenő születési arányok miatt munkaerőhiánnyal küzd, a fiataloknak ma már több lehetőségük van beleszólni a munkakörülményekbe, mint elődeiknek.

Sokan közülük már nem követik az idősebb generációk gondolkodásmódját, miszerint azt kell tenni, amit mondanak, függetlenül a munka jellegétől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy be akarnak vonulni a főnökük irodájába, és dicsfényben felmondani - inkább hagyják, hogy ezt egy harmadik fél intézze.

Némileg Ono és Kawamata is egyetértett azzal, hogy a felmondási ügynökségi szolgáltatásnak el kellene tűnnie a társadalomból, mert az a legjobb, ha az emberek maguk mondják el a főnökeiknek, hogy mik a problémáik. "Bár az ügyfelek rémtörténeteit hallva nem hiszem, hogy a mi üzletünk egyhamar eltűnik” - mondta a Kawamata. 

A Momuri egyelőre 50 százalékos kedvezményt kínál azoknak, akik másodszor is kérik a szolgáltatásukat.

fotó: freepik

Négynapos munkahéttel kezelik a munkaerőhiányt a munkamániások országában - még egy hír a közelmúltból a Japán munkakultúra átalakulásával kapcsolatban 

  • 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Támogatás, nem sajnálat: így álljunk a mellrákkal küzdő munkatársaink mellé

A mellrák diagnózisa nemcsak az érintett életét forgatja fel, hanem hatással van a környezetére és a munkahelyi közösségre is. Ilyenkor nem a... Teljes cikk

Nem lustaság, ha nem megy a munka - mutatjuk, mi állhat a háttérben

Ősszel sokan érzik úgy, hogy csökken az energiájuk, nehezebben koncentrálnak, és a munka is egyre nehezebben megy. Ez nem feltétlenül lustaság vagy... Teljes cikk

Nem csak magánügy, hanem munkahelyi ügy is - miért ciki téma Magyarországon a menopauza?

Hőhullámok, fáradtság, hangulatingadozás – tünetek, amelyekről ritkán esik szó a munkahelyeken, pedig több százezer nő életét befolyásolják... Teljes cikk