Nem kap fizetést a gyakornok, ha újságíró vagy jogász

Elterjedt gyakorlat a magyar médiában, illetve ügyvédi szakmában, hogy a foglalkoztatók nem fizetnek bért a gyakornokaiknak. Az érintettek nem nyilatkoznak a dologról, mert a hallgatás kölcsönös érdekük.

Sok fiatal újságíró azért vállalja az ingyenmunkát, mert médiaiskolájuk a végzettségüket igazoló papír kiállításának feltételül szabja, hogy szerezzenek némi szakmai gyakorlatot. A nekik lehetőséget kínáló rádiók és televíziók - több esetben országos elektronikus sajtóorgánumok - pedig éppen erre hivatkozva nem fizetnek, úgy gondolják, éppen elég ellenszolgáltatás az, ha a hozzájuk elszegődő gyakornok később beírhatja önéletrajzába, hogy náluk is dolgozott.

A jogászok esetében más a helyzet. Ott a későbbi ügyvédi karrier reményében nem pusztán az "ingyenmunkát" kell bevállalni, hanem - a hírek szerint - a szülők sokszor súlyos összegeket fizetnek azért, hogy csemetéjük egy-egy irodához kerülhessen, amely majd reményeik szerint elindítja őket az ügyvédi pályán.
A kölcsönös hallgatás további indoka a gazdasági kényszeren és annak kihasználásán túl, hogy az ingyenes foglalkoztatás jogsértő.

Egy munkajogász szakértő szerint elfogadott, hogy a szakközépiskolák a tanítási idő részeként előírnak gyakorlati foglalkozást tanulóiknak, ami azt jelenti, hogy a tanítási hét bizonyos napjain az oktatási intézménnyel kapcsolatban lévő foglalkoztatónál dolgoznak, de ezért nem kapnak bért. Ismeri a jog azt is, hogy jótékonysági szervezeteknél, egészségügyi intézményeknél önkéntesek dolgoznak karitatív alapon, de ezzel ki is merül a jogszerű "ingyenmunka" fogalma. Akitől elvárják, hogy huzamos ideig rendelkezésére álljon a munkaadójának, illetve hogy folyamatosan munkát végezzen, azt alkalmazottként foglalkoztatják, így neki a munka törvénykönyve szerinti fizetés járna. Ráadásul az újságírói és jogászi munkáért a jogszabályok szerint a minimálbérnél többet kellene fizetni.

A szociális tárca nem foglalkozik a gyakornokok foglalkoztatásának szabályozásával. A gyakornok ugyanis nem munkaügyi kategória, hanem hagyományosan a kezdő szinonimájaként használt fogalom. A minisztérium szerint a szakmai szövetségeknek kel kialakítaniuk valamiféle álláspontot a gyakornokok foglalkoztatásával kapcsolatban. Az igazságügyi tárca tud a problémáról, de konkrét megkeresés nem érkezett hozzájuk az ügyvédgyakornokok foglalkoztatásával kapcsolatban.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének ugyanakkor nincs általános állásfoglalása az ügyben, de konkrét panaszokat sikeresen tud kezelni - így például elmaradt honoráriumok kifizetését elérni. Bánó Attila, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke viszont feketemunkának tartja, ha valakit huzamos ideig, a munkáltatás feltételeit teljesítve ingyen foglalkoztatnak - írja a Napi Gazdaság.