Megette az AI a junior pozíciókat? Mi lesz a pályakezdőkkel?

Lili elsőéves egyetemista a Kodolányi János Egyetemen. HR szakon tanul és már a képzés elejétől tervezte, hogy gyakornoki helyet néz magának. „Nem lehet elég korán kezdeni a gyakorlat megszerzését és ha az adott céggel megtetszenénk egymásnak, még az is lehet, hogy később elhelyezkednék ott” – vázolta terveit. Ám hiába keresett meg több, multicégeknél dolgozó ismerősét – akik közül többen vezető pozícióban vannak – és hiába böngészte az állásportálokat gyakornoki helyet keresve, a mai napig nem járt sikerrel. Lili minden esetre nem vesztette el a kedvét, abban bízik, hogy előbb-utóbb talál megának megfelelő gyakornoki helyet. 

Frissdiplomások és pályakezdők nehéz helyzetben vannak világszerte, van, aki egy év és több száz CV elküldése után tudott gyakornoki helyet szerezni, míg előfordul olyan is, hogy hiába a diploma és a kitartó keresés, a fiatal a vendéglátásban helyezkedik el, mert a szakmájában nem talál állás, és van, aki informatikai diplomával már az előtt pályamódosításra – új szakma megtanulására - kényszerül, mielőtt egyáltalán elkezdhette volna a karrierét a területen, amit végzett.. 

Az első harmad végén

A fiatalkori munkanélküliség világszerte komoly kihívást jelent, amely globálisan több mint 65 millió fiatalt érint. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2024-es éves jelentése szerint a fiatalok között 2,5 szeres a munkanélküliségi ráta a teljes lakossághoz képest. A felsőfokú végzettségűek általában jobban védettek a munkanélküliség kockázatától, mint a munkaerőpiacra alacsonyabb végzettséggel belépők. A fiatalok munkanélkülisége mögött globálisan több, egymást erősítő strukturális, gazdasági és társadalmi ok húzódik meg. A legfontosabb tényezők között szerepel az oktatási rendszer és a képzettség hiányosságai, gazdasági válságok hatása, munkaerőpiaci szerkezetváltások (pl. digitalizáció, automatizáció, zöld átmenet), valamint a regionális és társadalmi különbségek – áll a tanulmányban. Magyarország 9,2%-os fiatalkori (15-29 év) munkanélküliségi rátájával az uniós országok első harmadának végén helyezkedik el. A legkevesebb munkanélküli fiatal Németországban és Csehországban van (5,5 illetve 5,9%-kal) a legtöbb Görögországban és Spanyolországban (19,1 illetve 20.2%) van.  

 A multik könnyebben vesznek fel gyakornokot, mint a kkv-k

 „Magyarországon a diákok, gyakornokok, pályakezdő fiatalok számára a gyakorlati hely, munkahely megtalálása továbbra is érdemi kihívás. Bár a foglalkoztatottság magas, a belépő szintű pozíciók száma szűkebb, mint néhány éve, és a cégek már pályakezdőknél is gyakorlati tapasztalatot várnak el” – válaszolta a HR Portál kérdésére Pataki Balázs, az euDiákok Iskolaszövetkezet üzletágakért felelős operatív igazgatója. Hozzátette: a verseny különösen a budapesti, presztízs szektorokban erős. „Több mint húsz éve dolgozunk együtt vállalati partnerekkel és pályakezdő fiatalokkal, így jól látható, hogy a belépési küszöb folyamatosan emelkedik. A gyakorlati tapasztalat iránti igény ma már alapelvárás, ami tudatosabb karrierépítést igényel a fiataloktól” – tette hozzá Pataki Balázs. 

Tapasztalataik szerint pályakezdő pozíciók esetén az iskolaszövetkezeti diákfoglalkoztatás az egyik leggyakoribb forma a vállalatok körében, mivel ez gazdaságosabb megoldási alternatíva a cégek és a munkavállalók számára egyaránt, illetve csökkenti kötöttségeket melyek munkaviszony során állnak fenn. A gyakornoki programok tekintetében úgy látják: a nagyvállalatoknál stabilan működnek strukturált programok, gyakran egyetemi együttműködéssel, és ezek valódi belépési csatornát jelentenek. Ugyanakkor a KKV-szektor óvatosabb, projektalapú, rövidebb gyakorlatokat kínál. A minőségi, mentorált programok komoly versenyelőnyt adnak, de nem minden szakterületen elérhetők. „Az euDiákok Iskolaszövetkezetünkkel számos partnerünkkel működtetünk strukturált, hosszabb távú gyakornoki programokat, amelyek stabil belépési csatornát jelentenek a fiatalok számára. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol valódi szakmai mentorálás és világos fejlődési ív van, ott a megtartás és a későbbi főállású átvétel aránya is magasabb. Tapasztalataink szerint a vállalatok egyre tudatosabban használják a gyakornoki programot az utánpótlás kinevelésére, már a fiatalok kiválasztásakor is figyelembe veszik azt a faktort, hogy potenciálisan alkalmasak lehetnek-e magasabb pozícióban a későbbiekben” – vázolta a piaci helyzetet Antal György, a szövetkezet szolgáltatási stratégiai vezetője. 

MI kontra juniorok

A szektorokat illetően a szakemberek szerint jelenleg a junior IT- és business-támogató területeken erősebb a túljelentkezés, mert sok a pályakezdő, miközben a cégek specifikus technológiai tudást kérnek. Kreatív, kommunikációs és HR-irányban szintén telítettebb a piac. Mérnöki, műszaki, egészségügyi területeken összességében kedvezőbbek az esélyek. 

Az sem mindegy, hogy egy hallgató melyik intézményből jelentkezik, főként a szakmai reputáció és az iparági kapcsolatok miatt. „Egyes műszaki és gazdasági karok erős vállalati beágyazottsága gyorsabb elhelyezkedést eredményezhet. Ugyanakkor nincs olyan intézmény, amely automatikus felvételt garantálna; a gyakorlati tapasztalat és a készségek sokszor többet nyomnak a latban, mint az intézménynév” – sorolta a tapasztalatokat Pataki Balázs. 

A gazdasági bizonytalanság miatt azonban a cégek óvatosabbak a junior felvételeknél, miközben nőnek az elvárások. Emellett az automatizáció, robotizáció és a mesterséges intelligencia átalakítja a belépő szintű munkaköröket. „A probléma nem egyetlen tényezőből fakad, hanem ezek együttes hatásából” – véli Antal György. A Mesterséges Intelligencia elsősorban azzal tud gondot okozni a pályakezdőknek, hogy „számos repetitív, alacsony hozzáadott értékű vagy korábban tipikusan junior feladat részben, vagy egészben automatizálható. Így kevesebb lehet a klasszikus „tanuló” pozíció. Ezzel párhuzamosan viszont felértékelődik a technológiai affinitás és az alkalmazkodóképesség. Ugyanakkor a partnereinknél azt is látjuk, hogy azok a fiatalok, akik már belépő szinten nyitottak az új technológiák használatára, gyorsabban integrálódnak és nagyobb értéket tudnak teremteni” – teszi hozzá. 

A rohamos fejlődésből fakadó gyakornoki munkalehetőségek csökkenése, illetve a felsőoktatásban tanulók számának növekedése miatt növekszik a verseny a pályakezdők között egy-egy pozícióra. „A vállalatok számára racionális döntés lehet a humán létszám csökkentése vagy a bővülés redukálása, ugyanakkor közép/ hosszú távon problémaként jelentkezhet, hogy kevesebb junior kolléga alkalmazása mellett kevesebb medior/ szenior szakértőt tudnak majd kinevelni a cégek” – vázolja a jövő problémáját Pataki Balázs. 

A MI-vel az adminisztráció, adatfeldolgozás, riportkészítés, alap szintű pénzügyi és HR-támogatói feladatok, ügyfélszolgálati első szintű kommunikáció, egyszerű marketing-tartalomgyártás, illetve a kezdő IT és fejlesztő pozíciókban lehet már most kiváltani a fiatalok munkáját. Ezek tipikusan olyan területek, ahol korábban sok junior szerep létezett. Azok a szakmák “MI-biztosak”, amelyek komplex problémamegoldást, kreativitást, stratégiai gondolkodást vagy magas szintű emberi interakciót igényelnek. A vezetői, tanácsadói, speciális mérnöki, egészségügyi, illetve erős személyes jelenlétet igénylő szakmák kevésbé automatizálhatók. Ezen kívül még jobban felértékelődnek technikusi és a szakmunkák. A jövőben már belépő szinten is alapelvárás lesz az új technológiák gyors megtanulására való hajlandóság. „Hosszú távú piaci jelenlétünk alapján az látható, hogy a munkakörök nem eltűnnek, hanem átalakulnak. A kérdés nem az, hogy lesz-e munka a pályakezdők számára, hanem az, hogy milyen készségekkel tudnak belépni a változó környezetbe” – jelentette ki a szolgáltatási stratégiai vezető.

Nyitókép Freepik