Nem termelékeny és 20-30 ezer munkás hiányzik az építőiparból
Magyarországon nyolc év alatt 36 ezer szakképzett munkaerő tűnt el az építőiparból, a vállalatok többsége hivatalosan 4 vagy annál kevesebb munkavállalót alkalmaz. Az ágazati termelékenységben Magyarország az unión belül az utolsók között áll - hangzott el a Közép-európai Egyetemen (CEU) megrendezett Magasépítés 2017 konferencián.
2017-ben a kapacitás- valamint a munkaerőhiány jelenti az új beruházások, fejlesztések indításának és a meglévők befejezésének legfőbb kihívását. Magyarországon jelenleg 272 ezer főt foglalkoztat az építőipar, azonban 2008 és 2016 között 36 ezer fővel csökkent a munkavállalók száma. 12 ezren dolgoznak külföldön regisztráltan, de a becslések szerint további 30 ezer ember dolgozik külföldön regisztráció nélkül.
Jelenleg 20-30 ezer munkavállaló hiányzik a magyar építőiparból, aminek pótlása elengedhetetlen az ágazat hatékonyságának növekedéséhez - mondta el Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója. A magasépítő-szektorban a megemelkedett árak ellenére az építkezéseken dolgozók fizetésének emelését gátolja, hogy a plusz árrést az anyagbeszállítók árai felemésztik. Hiába szárnyalna tehát az ingatlanpiac, a hatalmas mérnöki és kivitelezői kapacitáshiány erős gátat jelent.
Nemzetközi összehasonlítás alapján a termelési mutatókban Magyarország alulmarad más európai országokhoz képest. A vállalkozások átlagos termelékenysége hazánkban 79 ezer euró évente, míg például Szlovéniában 111 ezer euró, Ausztriában pedig 1 millió euró - mondta el Gönczöl Péter, a STRABAG-MML Kft. ügyvezető igazgatója. Magyarországon az építőipart a kényszervállalkozások sora jellemzi. A 250 főt meghaladó foglalkoztatók aránya mindössze 0,02 százalék az összes vállalkozáson belül, míg a vállalkozások 90 százaléka 4 vagy annál kevesebb főt foglalkoztat. Ezzel összefüggésben a vállalkozásokra a gépesítés hiánya jellemző, így a vezető technológiák bevezetése szinte lehetetlen feladat.
Portfolio