Mennyire jellemző a munkaerőhiány az építőiparban?

Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint várhatóan nehezebb év elé néznek az iparági képviselők a munkalehetőségek és munkaellátottság tekintetében, mint az előző évben. A KSH adatai szerint az év végére az újonnan kötött szerződések volumene 50 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Ez arra utal, hogy amint a 2023-ban és 2024-ben kötött szerződéseket teljesítik és a létesítmények elkészülnek, nem lesz elegendő új szerződés. 

A munkaerőhiány tekintetében annak ellenére, hogy csökkent a munkamennyiség, továbbra is súlyos szakmunkás- és mérnökhiány tapasztalható, különösen az építőipar alapszakmáiban. Különösen nehéz helyzetben vannak a szerkezetépítők és szerkezetlakatosok, ezért ezen a területen még az Unión kívüli harmadik országból érkező szakmunkásokra is szükség van.

A fiatalok sokkal motiváltabbak lettek az elnök szerint. Ezt úgy lehet mérni, hogy míg a Covid és a háború előtt, tehát 2018-ban, összesen 6500-an tanultak építőipari szakmákban, addig most ez a szám körülbelül 9000. Ez jelentős növekedés, ám még mindig nem elegendő, mivel idén is várhatóan körülbelül 20 ezer kolléga megy nyugdíjba a szakmából, és az iskolarendszerből csupán 3-4 ezer új szakmunkás kerül ki. Ezt a különbséget valahogyan pótolni kell. Az elkövetkező 8-10 évben az iskolarendszer biztosan nem tud elegendő szakmunkást biztosítani a szükségletek kielégítésére. Ezért elengedhetetlen a hatékonyság javítása az építőiparban, ahol a munkaerő megtakarítása is kulcsfontosságú - hangsúlyozza a szakember. 

A legnagyobb probléma, ami visszafogja az építkezéseket, a finanszírozási nehézségek. Amíg a kereskedelmi bankoknál a forintalapú hitelek kamata nem csökken 5 százalék alá, az építőipar nem tud igazán fellendülni. Az energiamegtakarítást célzó otthonfelújítási program és a kistelepüléseken megvalósuló vidéki felújítási program viszont jelentős támogatást nyújthat a lakásfelújítások területén.

epitoguruk.hu