kapubanner for mobile

Mutatjuk, melyik megyében mennyit költenek a cégek átlagosan egy munkavállalóra

Budapesten kívül mindössze három megyében haladta meg az 500 ezer forintot a vállalkozások egy főre jutó személyi költsége 2023-ban, azaz 16 megyében átlagosan félmillió forintnál kevesebbet költöttek a cégek egy munkavállalóra – írja a HVG a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett kimutatása nyomán.

Hol költenek a legtöbbet átlagosan egy munkavállalóra?-

A fővárosban messze a legtöbbet, éves szinten 8,2 millió forintot költötték a vállalkozások egy-egy alkalmazottra, ez havonta 683 ezer forintot jelent, a félmilliót még Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében haladja meg ez az összeg - mutat rá a HVG elemzése. 

A legkevesebbet ehhez képest egy békési és egy nógrádi munkavállalóra költötte a foglalkoztatója, havi szinten mindössze 325 ezer, illetve 333 ezer forintot.

Ez azt jelenti, hogy több mint kétszeres a különbség aközött, amennyit a vállalkozások egy-egy dolgozóra költenek az ország leggazdagabb, illetve legszegényebb részén.

Az egy foglalkoztatottra jutó személyi jellegű kifizetés egy gazdasági mutató, amely azt mutatja meg, hogy egy adott vállalatnál, iparágban vagy gazdaságban egy foglalkoztatottra átlagosan mekkora személyi jellegű ráfordítás jut. Magas érték: A vállalat vagy ágazat magas bért és juttatásokat kínál, ami lehet a magas hozzáadott értékű munka eredménye vagy a magasabb élőmunka-költségek miatt szükséges. Alacsony érték: Az alacsony bérek és juttatások általában alacsony képzettséget igénylő munkakörök vagy költséghatékonysági szempontok következménye. Ez a mutató segít a munkaerő-költségek elemzésében, és összehasonlítható más vállalatokkal vagy ágazatokkal a bérezési szint és a juttatások vizsgálatára.

Egy foglalkoztatottra jutó személyi jellegű kifizetés

személyi jellegű kifizetés

A személyi költségek terén azonban még így is kisebb a különbség, mint ami a hozzáadott értéknél látható: egy budapesti cég egy munkavállalóra jutó hozzáadott értéke 18,2 millió forint – közel háromszorosa egy tolnai, békési vagy nógrádi vállalkozás hasonló mutatójának, ahol 6,7-6,8 millió forint ez az érték.

Az adatokból az látszik, hogy Budapesten a vállalkozások sokkal több értéket teremtenek.

A foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték egy gazdasági mutató, amely azt fejezi ki, hogy egy adott vállalat, iparág vagy gazdaság egy foglalkoztatottra vetítve mekkora hozzáadott értéket termel. Ha magas ez a mutató, akkor azt jelzi, hogy egy dolgozó átlagosan nagyobb értéket termel, ami általában hatékonyabb termelést vagy magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket jelez. Ha alacsony, az arra utalhat, hogy az adott iparág munkaerő-intenzív, alacsony hatékonyságú vagy kevésbé fejlett technológiát használ. Ez a mutató különösen fontos a termelékenység és a gazdasági fejlődés elemzésénél.

Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték

egy foglalkoztatott hozáadott érték

A statisztikákból az is kitűnik, hogy a hozzáadott érték a fővárost leszámítva elsősorban ott keletkezik, ahol több nagy vállalat van külföldi tulajdonosok kezében

Budapesten ugyan csak 45,1 százalék a külföldi irányítású leányvállalatok részesülése az összes árbevételből, Komárom-Esztergomban azonban 75,3 százalék ez az arány, a legmagasabb az országban, de 65,3 százalék Győr-Moson-Sopronban is. Ebben a két megyében a két nagy autógyártó, a Suzuki és az Audi tett szert a legnagyobb árbevételre.

Egy foglalkoztatottra jutó tárgyi eszköz

bruttó tárgyi eszköz
 

Az egy foglalkoztatottra jutó tárgyi eszköz egy gazdasági mutató, amely azt fejezi ki, hogy egy vállalatnál, iparágban vagy gazdaságban egy foglalkoztatottra mekkora értékű tárgyi eszköz (pl. gépek, berendezések, épületek) jut. Magas érték: A vállalat vagy iparág tőkeintenzív, vagyis nagy értékű gépekkel, berendezésekkel dolgozik. Jellemző például az ipari termelésre, bányászatra, vagy az energiaágazatra. Alacsony érték: A vállalat vagy szektor munkaerő-intenzív, azaz kevés tárgyi eszközzel működik. Például a szolgáltató szektorban, oktatásban vagy vendéglátásban gyakori. Ez a mutató segít megérteni egy vállalat vagy ágazat tőkeellátottságát és technológiai fejlettségét.

forrás: KSH/HVG

kép: freepik

Ki fog majd dolgozni? A magyar munkaerőpiac következő évei

  • 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
840 ezer forint az átlagbér – de van egy csavar a számok mögött

2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó... Teljes cikk

"Nem akartam úgy járni, mint a meggyilkolt cégvezető" – ezért kaptak a dolgozók milliós bónuszt

A Five Guys alapítója rendkívüli döntést hozott egy félresikerült akció után: 1,5 millió dollár bónuszt osztott szét dolgozói között. A... Teljes cikk

Bérsáv: Mit jelent és miért lesz kötelező 2026-tól?

A bérsáv egy meghatározott tartomány, amely kijelöli, hogy egy adott munkakörben vagy pozíciószinten - minimum és maximum - mekkora bruttó fizetést... Teljes cikk