Nem versenyképes a doktori tudás

A kutatás egyik fő célja a doktoranduszok munkaerő-piaci pozícionálása volt, és az, hogy jobb legyen az információáramlás a cégek és a doktorok, illetve az oktató intézmények között.

Sokan külföldre mennek

Magyarország unióhoz való csatlakozása óta a magasan kvalifikált dolgozók külföldön helyezkednek el a jobb megélhetés biztos tudatában, ami az ország versenyképességének, felzárkózásának esélyeit csökkenti. Az együttműködés eléréséhez megfelelő fórumok, találkozási helyek, kommunikációs csatornák kialakítására van szükség, országos és regionális szinten egyaránt.

A 2002-ben végzett felmérés 70 mélyinterjú készítésével mérte fel a munkaerőpiac és a doktori képzésben részt vevők helyzetét, a 2007-es kutatás pedig újabb 600 PhD-hallgató által kitöltött kérdőívvel egészítette ki a vizsgálatot. Követéses vizsgálatról van szó, mert a megkérdezettek részben megegyeznek, így akik 2002 óta végeztek, azoknak a munkaerőpiaci helyzetére is rákérdeztek a kutatók.

Karrierépítés a cél

A kutatás hat szakterületre terjedt ki, a természettudomány, a műszaki tudományok, az orvostudomány, az agrártudomány, a társadalomtudomány és a bölcsészettudomány területeire. A mélyinterjúval készített vizsgálat eredménye kimutatta, hogy a doktori képzésben részt vevők, végzettek kétharmada elégedett, szakmai előrejutás szempontjából mindenki pozitívan nyilatkozott, egzisztenciális érvényesülés szempontjából pedig háromnegyedüknek megérte a doktori képzés. A jelenlegi munkahelyével, tevékenységével is elégedett a megkérdezettek több mint háromnegyede.

A doktori képzésre jelentkezők fő motivációja a szakmai karrierépítés – ennek perspektívái azonban még nem alakultak ki. Az akadémiai szférán kívüli munkaerőpiacon a PhD-fokozatot szerzők nem jelennek meg önálló munkaerő-piaci tényezőként. A kapcsolati tőke megszerzése elsősorban az oktatók segítségével alakul ki, az egyetemen kívüli kapcsolatépítés azonban nem jelentős. Márpedig a PhD-fokozattal rendelkezők alkalmazása mind a cégeknek, mind a doktoranduszoknak érdekük lenne, hiszen a cégek a kutatás-fejlesztési kapacitását és az innovációs tevékenységét növelhetik doktori címet szerzettekkel. A végzett kisdoktoroknak pedig hasznos, ha a végzettségüknek megfelelő munkakörben alkalmazzák őket.

Követik a pályályukat

A Felsőoktatási és Tudományos Tanács megbízásából a Doktoranduszok Országos Szövetsége és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely 2002-ben elsőként végzett a doktori fokozat munkaerő-piaci értékét feltáró empirikus felmérést. Ennek folytatásaként idén a kutatók a hazai PhD-képzés elmúlt egy évtizedének részletes áttekintésére vállalkoznak, különös tekintettel a képzés szabályozási és strukturális vonatkozásaira. Emellett a kutatás fő eleme az a standard, részben követéses kérdőíves vizsgálat, amely a PhD-képzés keretében doktori fokozatot szerzettek körében zajlik.

Egyharmaduk elégedetlen a munkahelyével

A doktori fokozat megszerzése legtöbbjüket a szakmai érdeklődés miatt motiválta, de lényeges szempontnak bizonyult a kutatási lehetőség, karrierlehetőség és a munkahelyi elvárás is. Kevesen tartották viszont fontosnak a külföldi ösztöndíj-lehetőségeket, és egyáltalán nem motiváló erő az egyetemi lét szubjektív és objektív előnye. Többségük alkalmazottként dolgozik, leginkább egyetemeken, tíz-tíz százalékuk pedig kutatóintézetben vagy főiskolán.

A megkérdezettek egyharmada elégedetlen jelenlegi munkahelyével, kimondottan elégedettek viszont a műszaki tudományok dolgozói, valamivel kevésbé, de elégedettek a társadalomtudomány területén dolgozók is. A jövőben a legtöbben az egyetemeken és kutatóintézetekben való elhelyezkedést látják a legesélyesebbnek. Az érintettek úgy látják, hogy leginkább a külföldi és hazai kutatóintézetek és egyetemek keresik a doktoráltakat álláshelyek betöltésekor, legkevésbé pedig a nonprofit és a piaci szféra érdeklődik irántuk.

A fizetésen is meglátszik

Magyarországon jellemzően a multinacionális cégek foglalkoztatnak inkább doktoranduszokat, az Ericssonnál például a kutatási és fejlesztési igazgatóságon majdnem minden ötödik munkatárs rendelkezik PhD-fokozattal. „Ez az arány egyébként az Ericsson Magyarország egészénél sem kevés, öt százalék” – mondta a FigyelőNetnek Székely Borbála, a cég kommunikációs vezetője. Hozzátette, rajtuk kívül száznál is több PhD-hallgatóval állnak kapcsolatban. A doktori fokozattal rendelkezők jellemzően kutatók és rendszertervező mérnökök, de vannak közöttük szoftverfejlesztők is. A doktorandusz hallgatókat tanulmányi szerződéssel, a képzési költség felének átvállalásával, illetve részmunkaidős lehetőséggel támogatják. A doktori fokozatot az Ericsson Magyarország egyértelműen előnynek tartja, ennek a megszerzését a fizetésben is honorálja.