Nemzetgazdasági munkaerőmérleg 1990-2005

Több mint tanulságosnak mondható a Központi Statisztikai Hivatal december elején közzétett "A nemzetgazdaság munkaerőmérlege 1990-2005. január 1." című kiadványa, mely az összevont munkaerőmérleg-adatoktól kezdve a munkaerőmérleg nemi megoszlási adatain keresztül a gazdaságilag inaktív népesség összetételéig valamennyi irányadó mutatószám-változásról részletes összképet adott.

Mint az a felmérés összevont munkaerőmérleg-adataiból kiderült, az 1990-2005-ös alapidőszakban az alábbi, általános változásokat regisztrálta a hivatal:
(Alapsokaság - Számuk 1990-ben / 2005-ben)
Munkavállalási korú népesség: 5956,8 / 6412,2 ezer fő
Munkavállalási koron felüli népesség: 2287,5 / 2105,7 ezer fő
Munkavállalási koron kívüli népességből gazdaságilag aktívak: 488,4 / 90,5 ezer fő
Foglalkoztatottak száma: 5084,0 / 3981,0 ezer fő
Regisztrált munkanélküli: 24,2 / 400,6 ezer fő
Külföldön dolgozók száma: 3,6 / 47,0 ezer fő
Munkavállalási korú gazdaságilag nem aktív népesség: 1333,4 / 2074,1 ezer fő

A férfi népesség összevont munkaerőmérlege a vizsgált alapidőszakban az alábbi összesített adatokat mutatta:
Munkavállalási korú férfiak száma: 3107,2 / 3262,3 ezer fő
Regisztrált munkanélküli férfiak: 14,2 / 209,6 ezer fő
Foglalkoztatott férfiak száma: 2745,1 / 2199,2 ezer fő
Külföldön dolgozó férfiak száma: 2,6 / 32,0 ezer fő
Munkavállalási korú gazdaságilag nem aktív férfiak: 567,9 / 859,0 ezer fő
Ebből gyesen/gyeden lévő férfiak: 1,2 / 11,0 ezer fő

A nők összevont munkaerőmérlege 1990-2005 között az alábbi módon alakult:
Foglalkoztatásban álló nők száma: 2338,9 / 1781,8 ezer fő
Regisztrált munkanélküli nők: 10,0 / 191,0 ezer fő
Külföldön dolgozó nők száma: 1,0 / 15,0 ezer fő
Munkavállalási korú gazdaságilag nem aktív nők: 765,5 / 1215,1 ezer fő
Ebből gyesen/gyeden lévők: 243,5 / 235,2 ezer fő

Az összesített nemzetgazdasági adatok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy hazánk aktív, ténylegesen bejelentett munkavállalói közege rohamosan csökken. Egyre több fiatal választja a továbbtanulást munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében a gyakorlati tapasztalat és a munkavállalás helyett. Így megfigyelhető, hogy a munkavállalási korú, gazdaságilag nem aktív népességen belül egyre nagyobb számban találhatóak felsőfokú tanintézetben hallgató személyek. Ezzel párhuzamosan a társadalom elöregedése miatt egyre több a nyugdíjasok száma, ám azokat egyre kevesebben foglalkoztatják. Megfigyelhető továbbá az a tendencia is, mely szerint a ténylegesen munkát vállaló magyar nők egyre több munkát vállalnak át a férfiaktól. Ennek következtében évről évre rohamosan növekszik azon férfiak száma, akik a gyereknevelés során átvállalják a gyes/gyed idejét párjuktól.

Elgondolkodtató statisztikai eredmény, hogy az összesített nemzetgazdasági munkaerőforrás-bázis tekintetében míg 1990-ben 5108,2 ezer fő gazdaságilag aktív népességet számláltak, addig 2005 elején ez mindössze 4381,6 ezer főt tett ki. A népesség összevont aktivitási aránya így 1990-ben 79,3 %-os volt, míg idén ez alig érte el a 67,4 százalékot.



A KSH "A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, 1990-2005. január 1." című kiadványa nyomán