Nincs kultúrája itthon az elbocsátásnak
A felvételiztetésnek, az új munkaerő támogatásának és betanításának az utóbbi néhány évben Magyarországon is kialakult a kultúrája. Az elbocsátásokról, létszámleépítésekről ugyanez már nem mondható el.
Aki kikerül a rendszerből, azokkal a cégek jó esetben csak a törvények szabta kötelezettségek erejéig foglalkoznak. Másutt ez máshogy van. Az outplacement gyakorlatáról Győri Ildikó, a Hay Group Menedzsement Tanácsadók Kft. szakértője beszélt.
Amerikában a gondoskodásra először a második világháborúból hazatérőknél volt példa, míg Nyugat-Európában ez a változás sokkal fokozatosabban, a jóléti intézmények kiépülésével egy időben, az 50-es és 60-as években zajlott le.
Azok a jelentős tömegek, akiket Magyarországon a rendszerváltást követő években, a tulajdonosi szerkezet változásával és a hatékonysági, gazdaságossági szempontok előtérbe kerülése miatt bocsátottak el állásukból, hirtelen addig ismeretlen, súlyos kihívásokkal szembesültek. Akkoriban egész iparágak szűntek meg, és az utcára került emberek - értelmiségiek éppúgy, mint a fizikai dolgozók - nem tudták, hogyan lesznek újra piacképesek.
Első jelei ennek a gondoskodó leépítésnek (angolul outplacement) a multik hazai megtelepedésével egy időben jelentkeztek. Az ilyen gondoskodás pr-értéke jelentős, hiszen a cég társadalmi felelősségéről beszél, emellett ha a munkaerőpiacon potensebb, jobban képzett emberek találhatók, az mindenkinek csak jó. Ez a fajta gondoskodás még ma is elsősorban a legnagyobb cégek sajátja, akik megengedhetik maguknak ezt a személyenként 10-150 ezer forintos költséget, ami természetesen előbb-utóbb megtérül.
A segítségnyújtás célja, hogy az elbocsátott munkaerő minél hamarabb új állást találjon. Ehhez az elbocsátást jól elő kell készíteni. Egyeztetni kell a különböző érdekképviseletekkel, ütemezni a folyamatot. Miután az elbocsátásról a döntés megszületett, a segítség különböző formái adhatók. Ilyenek lehetnek a munkajogi tanácsadás, az adminisztrációs terhek átvétele és mindenekelőtt a munkaerőpiaci érték növelése. Ezen belül a dolgozók átképezhetők, vagy akárcsak biztosítani lehet számukra a számítógép és internet használatot ahhoz, hogy egyfelől megtalálják az új munkahelyüket, másrészt a megfelelő arculattal - jól kialakított önéletrajzzal - láthassanak új munkahelyük kereséséhez.
Mindezek mellett mégis a legfontosabb talán az elbocsátásra kerülő dolgozók munkaerőpiaci felkészítése. Ennek során a cég munkaügyes, HR-es dolgozói, vagy külső tanácsadók minden érintettet felkészítenek arra, hogy a munkakeresés folyamatát hogyan gyorsítsák fel, és zárják sikerrel. Ennek a tréningnek a tematikájába feltétlen érdemes belevenni az alábbi kérdéseket: hogyan egyeztessen a munkáltató a munkaügyi központokkal? Hol talál az elbocsátott álláshirdetéseket, hol érdemes érdeklődnie? Hogyan készíthet az illető professzionális önéletrajzot, motivációs levelet, és hogyan viselkedjen a jelölt az interjúk során?
Fontos, hogy az ilyen segítségnek gyakorlati, egyértelmű haszna legyen, melyet a munkavállaló azonnal kamatoztatni tud a helyzetében. Tanítsa meg az elbocsátásra kerülőt, hogyan képviselje magát és érdekeit a munkaerőpiacon. Az illető lába alól most kicsúszott a talaj, a jövője, vagy akár jelene bizonytalanná vált. Ezzel együtt a leendő munkaadók dinamikus, lelkes, stressztűrő kollégákat keresnek. Ezen a látszólagos, de az érintettek számára nagyon is valóságos szakadékon kell, hogy átsegítse egykori cége a leendő munkavállalót.
Amerikában a gondoskodásra először a második világháborúból hazatérőknél volt példa, míg Nyugat-Európában ez a változás sokkal fokozatosabban, a jóléti intézmények kiépülésével egy időben, az 50-es és 60-as években zajlott le.
Azok a jelentős tömegek, akiket Magyarországon a rendszerváltást követő években, a tulajdonosi szerkezet változásával és a hatékonysági, gazdaságossági szempontok előtérbe kerülése miatt bocsátottak el állásukból, hirtelen addig ismeretlen, súlyos kihívásokkal szembesültek. Akkoriban egész iparágak szűntek meg, és az utcára került emberek - értelmiségiek éppúgy, mint a fizikai dolgozók - nem tudták, hogyan lesznek újra piacképesek.
Első jelei ennek a gondoskodó leépítésnek (angolul outplacement) a multik hazai megtelepedésével egy időben jelentkeztek. Az ilyen gondoskodás pr-értéke jelentős, hiszen a cég társadalmi felelősségéről beszél, emellett ha a munkaerőpiacon potensebb, jobban képzett emberek találhatók, az mindenkinek csak jó. Ez a fajta gondoskodás még ma is elsősorban a legnagyobb cégek sajátja, akik megengedhetik maguknak ezt a személyenként 10-150 ezer forintos költséget, ami természetesen előbb-utóbb megtérül.
A segítségnyújtás célja, hogy az elbocsátott munkaerő minél hamarabb új állást találjon. Ehhez az elbocsátást jól elő kell készíteni. Egyeztetni kell a különböző érdekképviseletekkel, ütemezni a folyamatot. Miután az elbocsátásról a döntés megszületett, a segítség különböző formái adhatók. Ilyenek lehetnek a munkajogi tanácsadás, az adminisztrációs terhek átvétele és mindenekelőtt a munkaerőpiaci érték növelése. Ezen belül a dolgozók átképezhetők, vagy akárcsak biztosítani lehet számukra a számítógép és internet használatot ahhoz, hogy egyfelől megtalálják az új munkahelyüket, másrészt a megfelelő arculattal - jól kialakított önéletrajzzal - láthassanak új munkahelyük kereséséhez.
Mindezek mellett mégis a legfontosabb talán az elbocsátásra kerülő dolgozók munkaerőpiaci felkészítése. Ennek során a cég munkaügyes, HR-es dolgozói, vagy külső tanácsadók minden érintettet felkészítenek arra, hogy a munkakeresés folyamatát hogyan gyorsítsák fel, és zárják sikerrel. Ennek a tréningnek a tematikájába feltétlen érdemes belevenni az alábbi kérdéseket: hogyan egyeztessen a munkáltató a munkaügyi központokkal? Hol talál az elbocsátott álláshirdetéseket, hol érdemes érdeklődnie? Hogyan készíthet az illető professzionális önéletrajzot, motivációs levelet, és hogyan viselkedjen a jelölt az interjúk során?
Fontos, hogy az ilyen segítségnek gyakorlati, egyértelmű haszna legyen, melyet a munkavállaló azonnal kamatoztatni tud a helyzetében. Tanítsa meg az elbocsátásra kerülőt, hogyan képviselje magát és érdekeit a munkaerőpiacon. Az illető lába alól most kicsúszott a talaj, a jövője, vagy akár jelene bizonytalanná vált. Ezzel együtt a leendő munkaadók dinamikus, lelkes, stressztűrő kollégákat keresnek. Ezen a látszólagos, de az érintettek számára nagyon is valóságos szakadékon kell, hogy átsegítse egykori cége a leendő munkavállalót.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon