Nőnek a felsőoktatási ösztöndíjak
Februártól harmadával nőnek a felsőoktatási ösztöndíjak és a magyar állami ösztöndíjas képzésben megállapított felvételi pontszám maximum 400 pont lesz - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics László kiemelte: a magyar egyetemek hazai és nemzetközi presztízse lényegesen javult, amit az is mutat, hogy jelentősen nőtt a külföldi hallgatók száma a felsőoktatás 2014-ben megkezdett reformjának köszönhetően.
Ismertetése szerint a világ legjobb ezer egyeteme közé 2019-ben öt magyar felsőoktatási intézmény is bekerült. Az első 600-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem, az első 900-ba a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, és a legjobb ezer egyetem között szerepel a Semmelweis és a Debreceni Egyetem is - sorolta az eredményeket.
A felsőoktatás területén történt számos előrelépés között említette a miniszter, hogy fokozatosan nőttek a tanulmányi és szociális ösztöndíjak, az egy főre jutó hallgatói normatíva a 2018. szeptemberi 119 ezerről valamivel több mint 128 ezer forintra nőtt. Ez az összeg idén február elsejétől további 30 százalékkal emelkedik, azaz tanulónként 166 ezer forintra nő - közölte.
Elmondta: a hallgatók 17, az oktatási intézmények és az állam által nyújtott tanulmányi vagy rászorultsági ösztöndíjat tudnak igénybe venni. A felvételi rendszerről hozott kormányzati döntéseknek köszönhetően több hallgató kap esélyt egyetemi vagy főiskolai felvételre - fűzte hozzá.
A duális képzésére térve közölte, a kormány célja, hogy 2023-ig a releváns területeken a duális képzésben részesülő hallgatók aránya elérje a 6 százalékot az elsőévesek körében.
Palkovics László szólt még az egyetemi tudásközpontok megerősítéséről és az államilag támogatott doktoranduszok létszámának a tavaly szeptemberi 1300-ról 2000-re emeléséről, valamint a Corvinus-modell kapcsán a felsőoktatási intézmények működésének "új alapokra helyezéséről".
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a részt vevő diákokat megszólítva sok sikert kívánt a továbbtanulási és pályaválasztási útkereséshez.
MTI
Ismertetése szerint a világ legjobb ezer egyeteme közé 2019-ben öt magyar felsőoktatási intézmény is bekerült. Az első 600-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem, az első 900-ba a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, és a legjobb ezer egyetem között szerepel a Semmelweis és a Debreceni Egyetem is - sorolta az eredményeket.
A felsőoktatás területén történt számos előrelépés között említette a miniszter, hogy fokozatosan nőttek a tanulmányi és szociális ösztöndíjak, az egy főre jutó hallgatói normatíva a 2018. szeptemberi 119 ezerről valamivel több mint 128 ezer forintra nőtt. Ez az összeg idén február elsejétől további 30 százalékkal emelkedik, azaz tanulónként 166 ezer forintra nő - közölte.
Elmondta: a hallgatók 17, az oktatási intézmények és az állam által nyújtott tanulmányi vagy rászorultsági ösztöndíjat tudnak igénybe venni. A felvételi rendszerről hozott kormányzati döntéseknek köszönhetően több hallgató kap esélyt egyetemi vagy főiskolai felvételre - fűzte hozzá.
A duális képzésére térve közölte, a kormány célja, hogy 2023-ig a releváns területeken a duális képzésben részesülő hallgatók aránya elérje a 6 százalékot az elsőévesek körében.
Palkovics László szólt még az egyetemi tudásközpontok megerősítéséről és az államilag támogatott doktoranduszok létszámának a tavaly szeptemberi 1300-ról 2000-re emeléséről, valamint a Corvinus-modell kapcsán a felsőoktatási intézmények működésének "új alapokra helyezéséről".
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a részt vevő diákokat megszólítva sok sikert kívánt a továbbtanulási és pályaválasztási útkereséshez.
MTI
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Így teszi le a névjegyét egy új vezető