Növekvő minőségi igény és árverseny jellemzi a munkaerő-kölcsönzést
- Mi volt jellemző a tavalyi évre munkaerő-kölcsönzés terén?
- Iparágakat tekintve továbbra is az autóipar pörgeti a munkaerő-kölcsönzést, emellett az elektronika ipar és a logisztika, de számos más területen is fejlődés tapasztalható. A 2013-as év sorsdöntő volt a kölcsönző cégek körében, mivel piaci átrendeződést is tapasztalhattunk az elmúlt években. Azok a cégek, akik rugalmasan tudtak hozzáállni a piaci változásokhoz, itt gondolok az egyre nagyobb árversenyre és finanszírozási költségekre - növekedni tudtak 2013-ban, mint például a Work Force Kft. A 2014-es évet illetően optimisták vagyunk, jelentős növekedést prognosztizáltunk, várhatóan nő a kölcsönzöttek aránya és fizikai munkaerőn kívül egyre több igény merül fel irodai dolgozók kölcsönzésére is.
- Mi okozta a fő gondot a kölcsönzés terén? Összehasonlítható-e a 2008 előtti és a mostani állapot?
- A gazdasági válság jelentős mértékben érintette a kölcsönző cégeket, a kölcsönzöttek száma körülbelül a felére esett vissza 2009 -ben, de "viszonylag" rövid időn belül a cégek vissza is építették a kölcsönzött munkavállalókat. Ennek több oka is volt. A válság kirobbanása után elkezdődtek a leépítések, majd a létszámstopok miatt a cégek nem vehettek fel saját állományukba dolgozókat, ezért újra a kölcsönzéshez fordultak. A mostani állapot optimizmusra ad okot a kölcsönzöttek létszámára vonatkozóan és azok a cégek is nyitottá váltak erre a foglalkoztatási formára, akik eddig elzárkóztak. Azonban érzékelhető egyfajta növekvő minőségi igény is a partnerek körében. Érzékelhető, hogy a kölcsönzést igénybevevő cégek körében egyre többen sajátjaként tekintenek a kölcsönzött munkavállalókra, így ugyanazokban a juttatásokban is részesítik őket. A minőségi igény növekedésével ellentétesen a piacon egyre nagyobb az árverseny, emiatt csak nagymértékű létszámbővüléssel lehet elérni az elvárt profitokat.
- Melyek azok a fő munkakörök, területek, ahol a kölcsönzött munkaerőt továbbra is igénybe veszik?
- Területeket tekintve, továbbra is a gyártó/termelő vállalatok, logisztika/szállítmányozás, telekommunikáció, FMCG vállalatok ahol nagy létszámban jelenik meg a munkaerő-kölcsönzés. A fizikai munkaköröket tekintve a betanított munka, operátor, összeszerelő, targoncavezető, raktári munkatársak, és egyéb a gyártás/termeléshez kapcsolódó munkakörökben jelentősebb ez a foglalkoztatási forma. A szellemi munkakörök nem ilyen egyértelműen beazonosíthatóak, de jelentős kölcsönzött állomány van telefonos operátor, adminisztrátor, back office munkakörökben.
- Az utóbbi években több törvényi változás volt a munkaerő-kölcsönzésnél. Melyek voltak ezek és hogyan hat ez a szektorra? Milyen következményei vannak?
- Az utóbbi években nagyon sok törvényi változás történt, talán amit kiemelnék az ekvivalencia elve, amely érinti a kölcsönző cégeket. A kölcsönzött dolgozókra ez a 184. naptól érvényes. A jogszabály szerint ettől fogva ugyanazok a juttatások vonatkoznak ugyanazon munkakörben dolgozó kölcsönzött és saját állományban lévő munkavállalóra. Ennek hatása általánosságban pozitív a kölcsönzés megítélésében mind a munkavállalók, mind a foglalkoztatók körében. A változásnak több pozitív hatása is van, szinte ugyanakkora költségráfordítással a minőségi elvárások is előtérbe kerülnek. Következményeit tekintve azok a kölcsönző cégek, akik nem legálisan vagy nem teljesen legálisan foglalkoztatnak, ezzel a változással egy idő után korlátokba ütközhetnek. További pozitívumként említeném, hogy 2012 júliusától a kölcsönző cégek is használhatják az egyszerűsített foglalkoztatási formát, mely rugalmasságot biztosít partnereinknek, például az idénymunka esetében. A munkahely megőrzési akcióterv keretében igényelhető kedvezmények már a kölcsönző cégekre is vonatkoznak. Ez a szektor elismerése, miszerint a kölcsönző cégek nagy szerepet vállalnak a munkahelyteremtésben és megőrzésben egyaránt.
- Mi jelenthet versenyelőnyt a kölcsönzésnél?
- Egyértelműen a rugalmasság, bár általánosan hangzik, de az a kölcsönző cég, aki alkalmazkodni tud a piaci változásokhoz és ezzel együtt az ügyféligények folyamatos változásaihoz, életképes és értékes szolgáltatást tud nyújtani. Természetesen függ a szolgáltatási szektortól. Ezen felül a stabil pénzügyi háttér elengedhetetlen, likviditás, egyre hosszabb fizetési határidőkkel tudunk szerződéseket kötni. Természetesen a szakmai csapat szintén a legfontosabbak közé sorolandó, mind a front office, mind a háttér osztályok tekintetében.
- Mire számítanak 2014-ben?
- A Work Force -nál optimistán állunk a jövő évhez, az elmúlt 3 év mindegyikében dinamikus fejlődést tudtunk realizálni és így tervezzük a jövő évet is.
- Iparágakat tekintve továbbra is az autóipar pörgeti a munkaerő-kölcsönzést, emellett az elektronika ipar és a logisztika, de számos más területen is fejlődés tapasztalható. A 2013-as év sorsdöntő volt a kölcsönző cégek körében, mivel piaci átrendeződést is tapasztalhattunk az elmúlt években. Azok a cégek, akik rugalmasan tudtak hozzáállni a piaci változásokhoz, itt gondolok az egyre nagyobb árversenyre és finanszírozási költségekre - növekedni tudtak 2013-ban, mint például a Work Force Kft. A 2014-es évet illetően optimisták vagyunk, jelentős növekedést prognosztizáltunk, várhatóan nő a kölcsönzöttek aránya és fizikai munkaerőn kívül egyre több igény merül fel irodai dolgozók kölcsönzésére is.
- Mi okozta a fő gondot a kölcsönzés terén? Összehasonlítható-e a 2008 előtti és a mostani állapot?
- A gazdasági válság jelentős mértékben érintette a kölcsönző cégeket, a kölcsönzöttek száma körülbelül a felére esett vissza 2009 -ben, de "viszonylag" rövid időn belül a cégek vissza is építették a kölcsönzött munkavállalókat. Ennek több oka is volt. A válság kirobbanása után elkezdődtek a leépítések, majd a létszámstopok miatt a cégek nem vehettek fel saját állományukba dolgozókat, ezért újra a kölcsönzéshez fordultak. A mostani állapot optimizmusra ad okot a kölcsönzöttek létszámára vonatkozóan és azok a cégek is nyitottá váltak erre a foglalkoztatási formára, akik eddig elzárkóztak. Azonban érzékelhető egyfajta növekvő minőségi igény is a partnerek körében. Érzékelhető, hogy a kölcsönzést igénybevevő cégek körében egyre többen sajátjaként tekintenek a kölcsönzött munkavállalókra, így ugyanazokban a juttatásokban is részesítik őket. A minőségi igény növekedésével ellentétesen a piacon egyre nagyobb az árverseny, emiatt csak nagymértékű létszámbővüléssel lehet elérni az elvárt profitokat.
- Melyek azok a fő munkakörök, területek, ahol a kölcsönzött munkaerőt továbbra is igénybe veszik?
- Területeket tekintve, továbbra is a gyártó/termelő vállalatok, logisztika/szállítmányozás, telekommunikáció, FMCG vállalatok ahol nagy létszámban jelenik meg a munkaerő-kölcsönzés. A fizikai munkaköröket tekintve a betanított munka, operátor, összeszerelő, targoncavezető, raktári munkatársak, és egyéb a gyártás/termeléshez kapcsolódó munkakörökben jelentősebb ez a foglalkoztatási forma. A szellemi munkakörök nem ilyen egyértelműen beazonosíthatóak, de jelentős kölcsönzött állomány van telefonos operátor, adminisztrátor, back office munkakörökben.
- Az utóbbi években több törvényi változás volt a munkaerő-kölcsönzésnél. Melyek voltak ezek és hogyan hat ez a szektorra? Milyen következményei vannak?
- Az utóbbi években nagyon sok törvényi változás történt, talán amit kiemelnék az ekvivalencia elve, amely érinti a kölcsönző cégeket. A kölcsönzött dolgozókra ez a 184. naptól érvényes. A jogszabály szerint ettől fogva ugyanazok a juttatások vonatkoznak ugyanazon munkakörben dolgozó kölcsönzött és saját állományban lévő munkavállalóra. Ennek hatása általánosságban pozitív a kölcsönzés megítélésében mind a munkavállalók, mind a foglalkoztatók körében. A változásnak több pozitív hatása is van, szinte ugyanakkora költségráfordítással a minőségi elvárások is előtérbe kerülnek. Következményeit tekintve azok a kölcsönző cégek, akik nem legálisan vagy nem teljesen legálisan foglalkoztatnak, ezzel a változással egy idő után korlátokba ütközhetnek. További pozitívumként említeném, hogy 2012 júliusától a kölcsönző cégek is használhatják az egyszerűsített foglalkoztatási formát, mely rugalmasságot biztosít partnereinknek, például az idénymunka esetében. A munkahely megőrzési akcióterv keretében igényelhető kedvezmények már a kölcsönző cégekre is vonatkoznak. Ez a szektor elismerése, miszerint a kölcsönző cégek nagy szerepet vállalnak a munkahelyteremtésben és megőrzésben egyaránt.
- Mi jelenthet versenyelőnyt a kölcsönzésnél?
- Egyértelműen a rugalmasság, bár általánosan hangzik, de az a kölcsönző cég, aki alkalmazkodni tud a piaci változásokhoz és ezzel együtt az ügyféligények folyamatos változásaihoz, életképes és értékes szolgáltatást tud nyújtani. Természetesen függ a szolgáltatási szektortól. Ezen felül a stabil pénzügyi háttér elengedhetetlen, likviditás, egyre hosszabb fizetési határidőkkel tudunk szerződéseket kötni. Természetesen a szakmai csapat szintén a legfontosabbak közé sorolandó, mind a front office, mind a háttér osztályok tekintetében.
- Mire számítanak 2014-ben?
- A Work Force -nál optimistán állunk a jövő évhez, az elmúlt 3 év mindegyikében dinamikus fejlődést tudtunk realizálni és így tervezzük a jövő évet is.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység