Nyílik a globális bérolló
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMiként alakult a világ 61 országában a menedzsmentben dolgozók bérei közötti különbség? Hogyan befolyásolja ezt a folyamatot a tehetségekért folyó harc? - erre ad választ a Hay Group legfrissebb tanulmánya, amelyből a hazai helyzetre is fény derül.
A "Globális bérolló" tanulmány a Hay Group bér- és juttatási adatbázisában található több mint 12 millió alkalmazott adatait elemzi annak érdekében, hogy meghatározza a menedzsmentben dolgozók bérei közötti különbséget 61 országban, és azt, hogy miként változott ez a különbség 2006-ról 2007-re. Az országokat a legnagyobbtól a legkisebb különbség fele haladva rangsorolta.
A Hay Group kutatásának eredményei azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban dolgozó vezetők és irodai alkalmazottak közti fizetések szinte 20 százalékkal növekedtek tavaly - ez a harmadik leggyorsabban növekedő bérolló a világon.
Ennek ellenére az amerikai és a nyugat-európai bérolló viszonylag kicsi a világ többi részéhez viszonyítva - az összes megállapodott, stabil, lassabb növekedési ütemmel rendelkező gazdaságok a rangsor alsó harmadában foglalnak helyet. A nyugat-európai bérolló stabilnak tűnik, 5 százaléknál kisebb bérolló változással, az Egyesült Államok viszont a 2006-os 50. helyről a 43.-ra ugrott előre 2007-ben, amely 18,4 százalékos növekedést jelent.
"A tehetséges vezetők piaca az Egyesült Államokban ugyanolyan forró, mint a világ többi részében" - magyarázza Tom McMullen, a Hay Group amerikai irodájából. Ezen a szinten található pozíciók egy szinttel az ügyvezetők alatt találhatók, és a vállalatok arra törekszenek, hogy nagy formátumú jelöltekkel töltsék be őket, ahonnan aztán tovább tudnak lépni még magasabb munkakörökbe. Ezeket a szerepeket tipikusan tapasztalt és nagy szakmai felkészültséggel rendelkező munkavállalók töltik be, viszont egyszerűen nincs elég jelölt, aki megfelel az elvárásoknak.
Ennek ellenére, ha az amerikai recessziós félelmek valósnak bizonyulnak, a bérolló stabilizálódhat, vagy akár csökkenhet is. Tapasztalataink szerint ezt a szintet érinti legérzékenyebben a recesszió, mivel a vállalatok csökkentik a létszámokat ezáltal enyhítve a jelöltekért folyó versenyt. Ezzel párhuzamosan az adminisztratív munkakörök bérei stabil mértékben, a megélhetési költségek növekedésével és az inflációval összhangban folyamatosan emelkednek.
A vezetői és az irodai alkalmazottak bérei közötti szakadék azokban a fejlődő országokban volt a leghangsúlyosabb, ahol a vezetői tehetségek iránti hatalmas igény a magas pozíciók béreit messze a helyi piac alacsonyabb munkaköreinek bérei fölé repítik.
Ez a trend különösen igaz a robbanásszerűen fejlődő Brazíliára, Oroszországra, Indiára és Kínára. A lista legtetején Kína áll 11,8-szoros szorzóval, Oroszország pedig a 10., India a 14. és Brazília a 17. helyen található.
Gavin Brown a Hay Group angliai irodájából a következőképpen magyarázza ezt: A tanulmány eredményei a magasan képzett tehetségek munkaerőpiacának globalizálódását tükrözik, ami azt eredményezi, hogy még a fejlődő országok vállalatainak is "nemzetközi" szinten kell fizetniük ezért, hogy magasan kvalifikált menedzsereket szerezzenek meg. Az adminisztratív munkát végző alkalmazottak ellenben immunisak a globális tehetségpiacra, kisebb a nemzetközi mobilitásuk, sokkal inkább a megélhetési költségek alapján kapják a fizetést.
Éles különbségeket lehet észlelni Európa keleti és nyugati felén. A táblázat alsó sorait elsősorban nyugat-európai országok töltik be: a tehetség-utánpótlás iránti keresletet és annak fontosságát csökkenti a stabil gazdaságok lassabb növekedése, amely a fizetések szintjén kisebb bérollóban fordítódik le.
Románia, Lengyelország és Oroszország. Emellett az összes kelet-európai ország (a 35. helyen található Észtország kivételével) a lista első felében foglal helyet. Az éveken átívelő elemzés azt mutatja, hogy ez a helyzet viszonylag stabilnak tekinthető.
"A globális tehetséghiány összekapcsolódva Európa közép-keleti részének folyamatos gazdasági növekedésével olyan környezetet teremt, amelyben a vállalatoknak sokat kell fizetniük, hogy magasan képzett vezetőket biztosítsanak maguk számára" - fogalmaz Scott Marlowe a Hay Group csehországi irodájából. "Bár a kelet-európai gazdaságok látványos fejlődése megemelte az alacsonyabb szinteken található fizetéseket is, azonban a vezetői bérek legalább akkora ritmusban tartották a lépést, ezért a bérkülönbségek állandóak maradtak
A magyar bérroló nagyjából összhangban van a kelet-közép-európai trendekkel. A magyar adat Csehország, Szlovákia és a balti államok mutatói közelében található, viszont hazánk sokkal jobb helyzetben van, mint a 9,8-szoros szorzóval rendelkező Románia vagy a 9,1-szeres bérollót felmutató Lengyelország.
A magyarországi bérpiaci helyzetet alapvetően meghatározza a rövidtávon is viszonylag lassú növekedési kilátásokkal rendelkező gazdaság és az munka magas terhei - magyarázza Jakabos Tünde a Hay Group budapesti irodájából. Ilyen helyzetben a vállalatok - ha tehetik - inkább kivárnak, és nem eszközölnek nagyobb horderejű változásokat addig, míg tisztábban nem látszik valamilyen egyértelmű tendencia. A magas adószint egyébként sem tesz lehetővé nagy mozgásteret, mert a bérek radikálisabb emelése (akár vezetői akár alacsonyabb szinten) anyagilag akkor is megterhelő lenne, ha a vállalatok munkaerőpiaci okok miatt egyébként hajlandóak lennének erre.
Az északi országok, amelyekről az a kép él a köztudatban, hogy stabil gazdaságokkal és kiegyensúlyozott jövedelmi kultúrával rendelkeznek, a táblázat utolsó öt helyét foglalják el. Finnországban és Dániában 2,7-szeres a bérolló, míg az utolsó helyen található Norvégiában 2,3-szoros, amely megegyezik a norvégok tavalyi helyezésével.
Georg Vielmetter, Hay Group Svédországért és Dániért felelős irodájából így magyarázza a jelenséget: "Az északi országok alacsony bérollója több tényező kombinációjának köszönhető. Az erős szakszervezeteknek köszönhetően a béreket gyakran kollektív szerződések rögzítik olyan gazdaságokban, amelyek magas adószintekkel és bőkezű szociális rendszerekkel rendelkeznek. Ezek a tényezők pedig egy egalitariánus kultúrában gyökereznek, amely számára elfogadhatatlan lenne azok a kiugróan magas vezetői fizetések, amelyeket a fejlődő országokban tapasztalhatunk."
A Hay Group munkatársai minden országban a bérpiac median értékén hasonlították össze egy középfokú végzettséggel és kb. 2 év tapasztalattal rendelkező adminisztratív alkalmazott és egy menedzser bérét. Elosztották a két bért egymással, és így kapták meg a "bérollót", ami azt jelenti, hogy hányszorosát keresi egy menedzser egy adminisztratív alkalmazott bérének.
Az amerikai bérolló növekszik, de a trend megállhat
A Hay Group kutatásának eredményei azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban dolgozó vezetők és irodai alkalmazottak közti fizetések szinte 20 százalékkal növekedtek tavaly - ez a harmadik leggyorsabban növekedő bérolló a világon.
Ennek ellenére az amerikai és a nyugat-európai bérolló viszonylag kicsi a világ többi részéhez viszonyítva - az összes megállapodott, stabil, lassabb növekedési ütemmel rendelkező gazdaságok a rangsor alsó harmadában foglalnak helyet. A nyugat-európai bérolló stabilnak tűnik, 5 százaléknál kisebb bérolló változással, az Egyesült Államok viszont a 2006-os 50. helyről a 43.-ra ugrott előre 2007-ben, amely 18,4 százalékos növekedést jelent.
"A tehetséges vezetők piaca az Egyesült Államokban ugyanolyan forró, mint a világ többi részében" - magyarázza Tom McMullen, a Hay Group amerikai irodájából. Ezen a szinten található pozíciók egy szinttel az ügyvezetők alatt találhatók, és a vállalatok arra törekszenek, hogy nagy formátumú jelöltekkel töltsék be őket, ahonnan aztán tovább tudnak lépni még magasabb munkakörökbe. Ezeket a szerepeket tipikusan tapasztalt és nagy szakmai felkészültséggel rendelkező munkavállalók töltik be, viszont egyszerűen nincs elég jelölt, aki megfelel az elvárásoknak.
Ennek ellenére, ha az amerikai recessziós félelmek valósnak bizonyulnak, a bérolló stabilizálódhat, vagy akár csökkenhet is. Tapasztalataink szerint ezt a szintet érinti legérzékenyebben a recesszió, mivel a vállalatok csökkentik a létszámokat ezáltal enyhítve a jelöltekért folyó versenyt. Ezzel párhuzamosan az adminisztratív munkakörök bérei stabil mértékben, a megélhetési költségek növekedésével és az inflációval összhangban folyamatosan emelkednek.
A tehetségekért folyó harc a fejlődő gazdaságokban a legnagyobb
A vezetői és az irodai alkalmazottak bérei közötti szakadék azokban a fejlődő országokban volt a leghangsúlyosabb, ahol a vezetői tehetségek iránti hatalmas igény a magas pozíciók béreit messze a helyi piac alacsonyabb munkaköreinek bérei fölé repítik.
Ez a trend különösen igaz a robbanásszerűen fejlődő Brazíliára, Oroszországra, Indiára és Kínára. A lista legtetején Kína áll 11,8-szoros szorzóval, Oroszország pedig a 10., India a 14. és Brazília a 17. helyen található.
Gavin Brown a Hay Group angliai irodájából a következőképpen magyarázza ezt: A tanulmány eredményei a magasan képzett tehetségek munkaerőpiacának globalizálódását tükrözik, ami azt eredményezi, hogy még a fejlődő országok vállalatainak is "nemzetközi" szinten kell fizetniük ezért, hogy magasan kvalifikált menedzsereket szerezzenek meg. Az adminisztratív munkát végző alkalmazottak ellenben immunisak a globális tehetségpiacra, kisebb a nemzetközi mobilitásuk, sokkal inkább a megélhetési költségek alapján kapják a fizetést.
Európai kitekintő
Éles különbségeket lehet észlelni Európa keleti és nyugati felén. A táblázat alsó sorait elsősorban nyugat-európai országok töltik be: a tehetség-utánpótlás iránti keresletet és annak fontosságát csökkenti a stabil gazdaságok lassabb növekedése, amely a fizetések szintjén kisebb bérollóban fordítódik le.
Románia, Lengyelország és Oroszország. Emellett az összes kelet-európai ország (a 35. helyen található Észtország kivételével) a lista első felében foglal helyet. Az éveken átívelő elemzés azt mutatja, hogy ez a helyzet viszonylag stabilnak tekinthető.
"A globális tehetséghiány összekapcsolódva Európa közép-keleti részének folyamatos gazdasági növekedésével olyan környezetet teremt, amelyben a vállalatoknak sokat kell fizetniük, hogy magasan képzett vezetőket biztosítsanak maguk számára" - fogalmaz Scott Marlowe a Hay Group csehországi irodájából. "Bár a kelet-európai gazdaságok látványos fejlődése megemelte az alacsonyabb szinteken található fizetéseket is, azonban a vezetői bérek legalább akkora ritmusban tartották a lépést, ezért a bérkülönbségek állandóak maradtak
A magyar bérroló
A magyar bérroló nagyjából összhangban van a kelet-közép-európai trendekkel. A magyar adat Csehország, Szlovákia és a balti államok mutatói közelében található, viszont hazánk sokkal jobb helyzetben van, mint a 9,8-szoros szorzóval rendelkező Románia vagy a 9,1-szeres bérollót felmutató Lengyelország.
A magyarországi bérpiaci helyzetet alapvetően meghatározza a rövidtávon is viszonylag lassú növekedési kilátásokkal rendelkező gazdaság és az munka magas terhei - magyarázza Jakabos Tünde a Hay Group budapesti irodájából. Ilyen helyzetben a vállalatok - ha tehetik - inkább kivárnak, és nem eszközölnek nagyobb horderejű változásokat addig, míg tisztábban nem látszik valamilyen egyértelmű tendencia. A magas adószint egyébként sem tesz lehetővé nagy mozgásteret, mert a bérek radikálisabb emelése (akár vezetői akár alacsonyabb szinten) anyagilag akkor is megterhelő lenne, ha a vállalatok munkaerőpiaci okok miatt egyébként hajlandóak lennének erre.
Az északi régió
Az északi országok, amelyekről az a kép él a köztudatban, hogy stabil gazdaságokkal és kiegyensúlyozott jövedelmi kultúrával rendelkeznek, a táblázat utolsó öt helyét foglalják el. Finnországban és Dániában 2,7-szeres a bérolló, míg az utolsó helyen található Norvégiában 2,3-szoros, amely megegyezik a norvégok tavalyi helyezésével.
Georg Vielmetter, Hay Group Svédországért és Dániért felelős irodájából így magyarázza a jelenséget: "Az északi országok alacsony bérollója több tényező kombinációjának köszönhető. Az erős szakszervezeteknek köszönhetően a béreket gyakran kollektív szerződések rögzítik olyan gazdaságokban, amelyek magas adószintekkel és bőkezű szociális rendszerekkel rendelkeznek. Ezek a tényezők pedig egy egalitariánus kultúrában gyökereznek, amely számára elfogadhatatlan lenne azok a kiugróan magas vezetői fizetések, amelyeket a fejlődő országokban tapasztalhatunk."
Módszertan
A Hay Group munkatársai minden országban a bérpiac median értékén hasonlították össze egy középfokú végzettséggel és kb. 2 év tapasztalattal rendelkező adminisztratív alkalmazott és egy menedzser bérét. Elosztották a két bért egymással, és így kapták meg a "bérollót", ami azt jelenti, hogy hányszorosát keresi egy menedzser egy adminisztratív alkalmazott bérének.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?