OÉT: kétséges a 36 órás munkaidő-kedvezmény sorsa

Az Alkotmánybíróság döntése szerint nem egy IKM-rendelettel kell szabályozni ezt a kérdést, ezért a rendeletet az első félév végével hatályon kívül helyezte. A szakszervezetek az Alkotmánybíróság februári döntése óta állandóan napirenden tartják, hogy a hatályon kívül helyezett jogszabály helyett egy másik biztosítsa a fél év végétől a munkaidő-kedvezményt. Az alkotmánybírósági eljárást munkáltatói érdekképviseleti szerveztek kezdeményezték. A munkáltatói érdekképviseletek már évek óta nehezményezik a csökkentett munkaidőt, ezért többletlétszámot kell foglalkoztatniuk, ez rontja a versenyképességüket.

Az eddigi viták során a kormány álláspontja az volt, hogy az egészségre ártalmas munkaköröknél az egészségre ártalmas állapotot kell megszüntetni, s ez nem kompenzálható munkaidő-kedvezménnyel. A szakszervezeti érvelés szerint ez viszont csak egy elv, mert egy sor munkahelyen továbbra is ugyanolyan egészségre ártalmas körülmények között kénytelenek dolgozni a munkavállalók, de ha addig nem sikerül megegyezni, akkor a második félévtől már a csökkentett munkaidő sem jár nekik.

Az OÉT-ben - többszöri tárgyalást és ad hoc bizottsági munkát követően - lényegében pénteken sem közeledtek az álláspontok. Kompromisszumként a kormányzati oldal azt javasolta, hogy az OÉT tegyen országos ajánlást a munkáltatóknak egy átmeneti időszakra, amely alatt nem emelnék a 36 órás munkaidőt, illetve ágazati szinten megoldást keresnének és kollektív szerződéssel rendeznék a problémát. Ezt a javaslatot viszont a munkáltatói érdekképviseletek nem fogadták el. A munkáltatók azt még vállalták volna, hogy a melegüzemekre vonatkozóan készüljön valamilyen jogszabály, de ez a munkavállalói érdekképviseleteknek nem volt elégséges.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke arra figyelmeztette a munkáltatói oldalt és a kormányzatot, hogy azok a munkavállalók, akiknek az eddigi munkaidő-kedvezmény megvonása igen nagy érdeksérelem, az érdekérvényesítés különféle eszközeivel adnak majd nyomatékot véleményüknek.

Nem született megoldás az utazási kedvezményre sem

Nem jutott sokkal messzebb a fórum az évi egyszeri, 50 százalékos utazási kedvezmény ügyében sem. A szakszervezetek már tavaly tiltakoztak, amikor állításuk szerint a GKM a többi utazási kedvezmény megvonásával együtt OÉT-tárgyalás nélkül megszüntette a dolgozóknak járó évi egyszeri 50 százalékos utazási kedvezményt is. A GKM arra hivatkozott, hogy egy sor társadalmi képviselettel egyeztetett az utazási kedvezmények módosításáról, közöttük az OÉT-képviselőkkel is.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, a téma szakszervezeti szóvivője szerint viszont ez nem igaz, semmiféle írásos előterjesztést nem kaptak ennek a kedvezménynek a megszüntetéséről, az OÉT ülésén sem szerepelt a téma, és ez elfogadhatatlan. Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára arra figyelmeztette a szakszervezeteket, hogy erről a kedvezményről csak a többi utazási kedvezménnyel összefüggésben lehet tárgyalni, úgy, hogy azt is felmérik, mibe kerül ez a költségvetésnek, az adófizetőknek.

Nem teljesíthető cikkek

A fórum megvitatta a módosított Európai Szociális Karta ratifikálására, kihirdetésére vonatkozó kormányzati előterjesztést is. Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint ehhez elegendő a Magyarország által eddig vállalt cikkek teljesítése. Magyarország eddig is csak azoknak a cikkeknek a teljesítését vállalta, amelyek biztosan teljesíthetők. Így például a szakszervezetek által régóta szorgalmazott 4-es, a tisztességes bérezésre vonatkozó cikk vállalására sincs lehetőség, mert az a jelenlegi minimálbér alapján nem teljesíthető.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a munkavállalói oldal szóvivője szerint viszont inkább arra kellene törekedni, hogy további cikkek teljesítéséhez is biztosítsák a feltételeket. Így például szerinte gyakorlatilag már csaknem teljesíthető a 25-ös cikk is, amely a munkavállalók jogos járandóságainak biztosítását írja elő. A csődtörvény, a bérgarancia-törvény szerint jórészt ezek a jogok érvényesülnek, bár volna mit javítani ezen a területen is. A szakszervezetek azt is el akarják érni - mutatott rá Palkovics Imre -, hogy a kollektív panaszokra vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyvet, amelyet eddig Magyarország csak aláírt, ratifikálja is.