Íme a 4 napos munkahét sikersztorija – amit a legtöbb cégvezető nem szívesen hall meg

Hollandia az elmúlt években szinte észrevétlenül tért át egy rugalmasabb munkakultúrára. A négynapos munkahét sok cégnél nem kísérlet, hanem bevett gyakorlat: 32 órás munkahét, változatlan fizetés, kevesebb meeting és tudatosabb működés. A cél nem az, hogy kevesebbet dolgozzanak, hanem hogy hatékonyabban - olvasható a BBC üzleti rovatában.

A modell egyik korai példája az amszterdami Positivity Branding. A cég irodája Amszterdam egyik gyorsan átalakuló városrészében, De Pijp területén működik. A vállalat 2019-ben vezette be a négynapos munkahetet. A munkavállalók heti 32 órát dolgoznak, fizetéscsökkentés és hosszabb munkanapok nélkül.

A cégvezetők szerint a négynapos modell nem kevesebb munkát, hanem hatékonyabb munkavégzést jelent. Tapasztalataik szerint a valódi kihívás nem az időkeret, hanem a vállalati kultúra és gondolkodásmód megváltoztatása.

Az ország legnagyobb szakszervezete, az FNV azért lobbizik, hogy a kormány hivatalos ajánlássá tegye a rövidebb munkahetet. A holland munkavállalóknak ráadásul joguk van csökkentett munkaidőt kérni.

A négynapos munkahét pozitív hatásairól számol be a holland szoftvercég, az Nmbrs is. A vállalat HR-vezetője, Marieke Pepers szerint a bevezetés óta csökkent a betegszabadságok száma és javult a munkavállalók megtartása. A kezdetek azonban nem voltak zökkenőmentesek: a befektetőket és a munkatársakat is meg kellett győzni.

A cég végül a munkaszervezés átalakításával reagált: erősen priorizálnak, és jelentősen visszavágták a megbeszélések számát.

Makrogazdasági szinten a kép összetettebb. A holland munkavállalók átlagosan 32,1 órát dolgoznak hetente – ez a legalacsonyabb érték az Európai Unióban –, miközben az egy főre jutó gazdasági teljesítmény továbbra is a legmagasabbak között van Európában és az iparosodott országokat tömörítő OECD rangsoraiban is.

Ugyanakkor a szervezet holland gazdaságért felelős elemzője, Daniela Glocker arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a termelékenység magas, az elmúlt másfél évtizedben érdemben nem nőtt. Szerinte a jövőben vagy a napi termelékenységet kell növelni, vagy több munkavállalóra lesz szükség a gazdaság működtetéséhez.

Hollandia különlegessége, hogy az OECD-országok között itt a legmagasabb a részmunkaidőben dolgozók aránya: a munkavállalók közel fele nem teljes munkaidőben dolgozik. A bérszint, az adórendszer és a középső jövedelmi sávot érintő terhek sok családot ösztönöznek arra, hogy inkább időt „vásároljanak” a magasabb jövedelem helyett.

A kormányzati elemzések szerint a nők háromnegyede és a férfiak egynegyede dolgozik heti 35 óránál kevesebbet. Az OECD másik közgazdásza, Nicolas Gonne szerint az ország egyszerre több korlátba is ütközik:az elöregedő társadalom miatt egyre kevesebb aktív dolgozó tartja fenn a gazdaságot, miközben a munkaerő-kínálat bővítése nélkül a rendszer hosszú távon nehezen tartható fenn.

A munkaerő bővítésének egyik lehetséges iránya a nők teljes munkaidős foglalkoztatásának növelése lenne. Bár a női foglalkoztatási ráta magas, a nők több mint fele részmunkaidőben dolgozik – ez körülbelül háromszorosa az OECD-átlagnak. A megfizethető gyermekellátás hiánya, valamint a magas adók és a bonyolult támogatási rendszer sok esetben visszatartja a második keresőket a több munkavállalástól.

A holland statisztikai hivatal, a CBS szakértője, Peter Hein van Mulligen szerint a társadalomban mélyen gyökerező, intézményesült konzervatív szemlélet is akadályozza a nők munkaerőpiaci részvételének bővülését. Egy friss kutatás alapján a lakosság harmada úgy véli, hogy a három év alatti gyermeket nevelő anyák legfeljebb heti egy napot dolgozzanak, és közel 80% szerint a heti három nap a felső határ. Az apák esetében ezek az arányok jóval alacsonyabbak.

A szakszervezetek ugyanakkor a négynapos munkahétben a nemek közötti különbségek mérséklésének egyik lehetséges eszközét látják. Az FNV képviselője, Yvette Becker szerint a rövidebb munkahét csökkentheti a hiányzások számát, miközben hozzájárulhat a termelékenység javulásához is.

A Positivity Branding alapítói úgy látják, a négynapos munkahét különösen azokban az ágazatokban teheti vonzóbbá a munkát, ahol tartós munkaerőhiány van – például az oktatásban és az egészségügyben. Meggyőződésük szerint a modell hosszabb távon nemcsak a munkaerő megtartásában, hanem a hatékonyság növelésében is szerepet játszhat.