OÉT: módosulhat a Munka törvénykönyve

Dávid Ferenc, a munkaadói oldal soros elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára - a szerdai gazdasági konzultáción elhangzottakra utalva - az MTI-nek elmondta: nyilvánvaló, hogy az adó- és járuléktörvényeket módosítani fogják, és érdemi, jelentős vállalkozói tehercsökkenés lesz már július elsejétől, majd 2011 január elsejétől további könnyítésekre lehet számítani. Ezekről az érdekegyeztető tanács plénumán egyeztetni kell - mondta Dávid Ferenc. További fontos, megvitatandó témaként említette a Munka törvénykönyvének átfogó módosítását, a sztrájkról szóló szabályozás áttekintését, valamint a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj szabályozását.

Ahogyan az új kormány letette esküjét, el kell kezdeni a kérdések megtárgyalását - mondta a főtitkár. A tárgyalások így akár június közepén - amikorra elkészülnek a gazdaság szempontjából fontos javaslatok - elkezdődhetnek. Hangsúlyozta: a kormánynak ugyan nagy parlamenti többsége van, ám nem kerülheti meg a társadalmi támogatottságot, és a gazdaság jövőbeni sorsát meghatározó sarkalatos törvények elfogadása előtt egyeztetnie kell a vállalkozói oldallal. Dávid Ferenc hangsúlyozta: a legfontosabb prioritás jelenleg a gazdaság talpra állítása, és a vállalkozások "helyzetbe hozása".

Kuti László, a munkavállalói oldal soros elnöke, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke is kiemelte: az előző kormányzati ciklusból áthúzódott témák megtárgyalását folytatni kell, különös tekintettel a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjra, majd ősszel a 2011. évi bértárgyalások is elkezdődnek.

Fontos, hogy az érdekegyeztetés rendszere fennmaradjon, és felek egymást partnernek tekintve, a megegyezés szándékával üljenek tárgyalóasztalhoz - emelte ki az elnök. A Munka törvénykönyvének szabályozásait szakértői szinten is át kell tekinteni, és ahol kell, ott az "élethez igazítani", és folytatják a szakértői egyeztetéseket a sztrájktörvény módosításáról is - mondta Kuti László.

Kuti László elmondta: furcsállja, hogy a gazdasági konzultációra nem hívták meg a szakszervezeteket. A munkáltatói terhek csökkentéséről elmondta: annak csak akkor van értelme, hogy a tehercsökkentésből származó többlet a bérekben jelenik meg. Magyarországon a béreket "lehetetlenül alacsonyan" tartják, belső kereslet hiányában pedig a magyar piacra termelő kis- és közepes vállalkozások "meghalnak". Aláhúzta: az egész bérrendszert át kell tekinteni, és el kell érni, hogy a munkáltatóknál a tehercsökkenésből származó többlet ne extraprofitként jelenjen meg, hanem a béreket növelje, mivel ez tovább serkenti a gazdaságot.

A 2011-es magyar soros európai uniós elnökséghez kapcsolódóan az OÉT szervezetén belül létrejött egy ad hoc munkacsoport, ebben is az új kormány felállásával indul majd a munka.

A 2009. évi LXXIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az OÉT konzultál, véleményt formál többek között a foglalkoztatáspolitika, a bérpolitika, a munkajogi szabályozás, a munkaügyi kapcsolatok, a szociálpolitika, a vállalkozásokat és munkajövedelmeket terhelő adók és járulékok,
az éves költségvetés, valamint a gazdaságpolitika körébe tartozó, a munkavállalók és munkáltatók jelentős részét érintő elvi, stratégiai koncepciókról, jogszabályokról.

Az OÉT-nek az új kormány megalakulásáig nem lesz plenáris ülése, a munka azonban a bizottságokban továbbra is folyik - tájékoztatták az MTI-t az OÉT titkárságán. A további plenáris üléseket a kormány megalakulása, illetve azután tűzik ki, hogy végleg eldől, melyik tárcához kerül az érdekegyeztetés és a munkaügyi kapcsolatok.