Pengeélen táncolva - Költségkalkuláció létszámleépítés esetén
Az elmúlt hónapokban számtalan nagyobb cégről, gyárról is hallhattunk, amelyek nagyobb arányú létszámleépítést vittek véghez költségcsökkentési programjuk keretében, ám sok cég nem kalkulált kellő mértékben a tömeges elbocsátás költségvonzataival. Az outplacement-tel is foglalkozó Adecco ügyvezetőjét Gárdus Zsuzsát ezért arról kérdeztük, milyen munkáltatói költségekkel kell számolnunk nagyobb arányú elbocsátás esetén.
-Ön mint szakértő hogyan látja, melyek azok a költségek, amelyekkel mindenképpen számolnunk kell bizonyos létszámot meghaladó leépítés esetén?
-A létszám maga nem jelent extra költséget. Amennyiben tömeges leépítésre készül a cég, kalkulálnia kell nagyobb összegű végkielégítéssel, mely egyszeri kiadásként jelenthet nagyon magas összeget is. Tapasztalataink szerint az esetek nagy többségében a vállalatok jól felkészülnek ezekre a kiadásokra.
-Melyek azok a költségek, amelyek váratlanul felmerülhetnek egy tömeges elbocsátás esetén, amelyekkel biztos ami biztos, kalkulálnunk kell?
-Váratlan költség csak akkor merülhet fel ha a vállalat nem készült fel kellően a leépítésre.
A felkészülés a leépítés egyik legfontosabb része. Számba kell venni az összes olyan költséget, mely az MT szerint az elbocsátandó munkavállalónak jár. Sok múlik azon, hogy milyen időtartamú volt a foglalkoztatás, milyenek az átlag bérek stb. - hiszen ez jelentősen befolyásolja ezt az összeget- hogy kalkulálni
Váratlan kiadás lehet példának okáért, ha az elbocsátás miatt munkabeszüntetés alakul ki az elbocsátás ellen. Szintén váratlan költségeket okozhat az is, ha az elbocsátandó dolgozó jogellenesnek gondolja a felmondást és pert indít, ha megnyeri, megnyerik a per költséget is, azon túl, hogy a megítélt járandóság lehet váratlanul magas összeg is.
Előfordul gyakran az is, hogy az ott maradó jó teljesítményt nyújtó kollégák távoznak önszántukból, a bizonytalanság miatt, mely komoly veszteséget jelenthet a cégnek. De tapasztalataink szerint egyébként is gyakori az ott maradók részéről a teljesítmény csökkenés.
Nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy extra költséggel kell számolni akkor is ha a végkielégítés mellé a vállat outplacement keretein belül történő továbbfoglalkoztatást biztosít a munkavállalóinak.
-Hozzávetőlegesen mennyi az átlagos leépítési költség egy személyre vetítve?
-Ennek mértékét sajnos nem lehet még becsülni sem, mivel ez vállalat specifikus és rengeteg múlik a foglalkoztatás időtartamán, az átlag jövedelem nagyságán illetve a kollektív szerződésben kikötött feltételeken, már ha van ilyen a vállaltnál. A felső vezetőknél pedig a menedzser szerződésben kikötött feltételeken.
-Tudna említeni a létszámleépítés időszakára és/vagy az azt követő időszakra vonatkozó pár munkáltatói típushibát -költségvetési szempontból- amelyeket tanácsosabb lenne elkerülni?
-Mi a munkánk során olyan típus hibákat tapasztaltuk eddig a cégeknél, mint a szakszerűtlen felmondásból eredő perek és azok költségei, különös tekintettel a felmondási tilalom alatt állók elbocsátásának esetére, de ide sorolhatjuk a hatóságok felé történő bejelentési kötelezettség elmulasztását, vagy a bejelentés késedelmes megtételét.
Ezeken felül igen gyakori típushiba a nem megfelelő kommunikáció, amikor a hír előbb szivárog ki, mint maga a hivatalos bejelentés. E miatt a legértékesebb szakemberek távoznak a cégtől, mindamellett, hogy ez egyértelműen nincs jó hatással a cég hírnevére sem. Arról nem is beszélve, hogy nehéz őket pótolni, ami extra költséget generálhat. Ezen esetek elkerülése végett mindenképpen javasoljuk szakértők bevonását.
A költségek visszaszorítása érdekében tehát nem elég, ha a szükséges létszámleépítés mértékével és a kieső munkabérek megtakarításával számolunk, hanem mindenek előtt számba kell vennünk a fent említett költségvonzatok eshetőségét is. Ezekkel kalkulálva nem eshetünk abba a hibába, hogy a kulcsemberekkel folytatni kívánt produktivitást komolyan korlátozza vagy ellehetetlenítse egy nem várt, nagyarányú kiadás. Inkább menjünk biztosra és -a hatékony vállalati kommunikáció biztosítása mellett- számítsuk túl kiadásainkat, minthogy egy nagyarányú elbocsátással végül a szűkre szabott költségvetési keretek miatt legjobb embereinktől is meg kelljen válnunk.
Garai Katalin
-Ön mint szakértő hogyan látja, melyek azok a költségek, amelyekkel mindenképpen számolnunk kell bizonyos létszámot meghaladó leépítés esetén?
-A létszám maga nem jelent extra költséget. Amennyiben tömeges leépítésre készül a cég, kalkulálnia kell nagyobb összegű végkielégítéssel, mely egyszeri kiadásként jelenthet nagyon magas összeget is. Tapasztalataink szerint az esetek nagy többségében a vállalatok jól felkészülnek ezekre a kiadásokra.
-Melyek azok a költségek, amelyek váratlanul felmerülhetnek egy tömeges elbocsátás esetén, amelyekkel biztos ami biztos, kalkulálnunk kell?
-Váratlan költség csak akkor merülhet fel ha a vállalat nem készült fel kellően a leépítésre.
A felkészülés a leépítés egyik legfontosabb része. Számba kell venni az összes olyan költséget, mely az MT szerint az elbocsátandó munkavállalónak jár. Sok múlik azon, hogy milyen időtartamú volt a foglalkoztatás, milyenek az átlag bérek stb. - hiszen ez jelentősen befolyásolja ezt az összeget- hogy kalkulálni
Váratlan kiadás lehet példának okáért, ha az elbocsátás miatt munkabeszüntetés alakul ki az elbocsátás ellen. Szintén váratlan költségeket okozhat az is, ha az elbocsátandó dolgozó jogellenesnek gondolja a felmondást és pert indít, ha megnyeri, megnyerik a per költséget is, azon túl, hogy a megítélt járandóság lehet váratlanul magas összeg is.
Előfordul gyakran az is, hogy az ott maradó jó teljesítményt nyújtó kollégák távoznak önszántukból, a bizonytalanság miatt, mely komoly veszteséget jelenthet a cégnek. De tapasztalataink szerint egyébként is gyakori az ott maradók részéről a teljesítmény csökkenés.
Nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy extra költséggel kell számolni akkor is ha a végkielégítés mellé a vállat outplacement keretein belül történő továbbfoglalkoztatást biztosít a munkavállalóinak.
-Hozzávetőlegesen mennyi az átlagos leépítési költség egy személyre vetítve?
-Ennek mértékét sajnos nem lehet még becsülni sem, mivel ez vállalat specifikus és rengeteg múlik a foglalkoztatás időtartamán, az átlag jövedelem nagyságán illetve a kollektív szerződésben kikötött feltételeken, már ha van ilyen a vállaltnál. A felső vezetőknél pedig a menedzser szerződésben kikötött feltételeken.
-Tudna említeni a létszámleépítés időszakára és/vagy az azt követő időszakra vonatkozó pár munkáltatói típushibát -költségvetési szempontból- amelyeket tanácsosabb lenne elkerülni?
-Mi a munkánk során olyan típus hibákat tapasztaltuk eddig a cégeknél, mint a szakszerűtlen felmondásból eredő perek és azok költségei, különös tekintettel a felmondási tilalom alatt állók elbocsátásának esetére, de ide sorolhatjuk a hatóságok felé történő bejelentési kötelezettség elmulasztását, vagy a bejelentés késedelmes megtételét.
Ezeken felül igen gyakori típushiba a nem megfelelő kommunikáció, amikor a hír előbb szivárog ki, mint maga a hivatalos bejelentés. E miatt a legértékesebb szakemberek távoznak a cégtől, mindamellett, hogy ez egyértelműen nincs jó hatással a cég hírnevére sem. Arról nem is beszélve, hogy nehéz őket pótolni, ami extra költséget generálhat. Ezen esetek elkerülése végett mindenképpen javasoljuk szakértők bevonását.
A költségek visszaszorítása érdekében tehát nem elég, ha a szükséges létszámleépítés mértékével és a kieső munkabérek megtakarításával számolunk, hanem mindenek előtt számba kell vennünk a fent említett költségvonzatok eshetőségét is. Ezekkel kalkulálva nem eshetünk abba a hibába, hogy a kulcsemberekkel folytatni kívánt produktivitást komolyan korlátozza vagy ellehetetlenítse egy nem várt, nagyarányú kiadás. Inkább menjünk biztosra és -a hatékony vállalati kommunikáció biztosítása mellett- számítsuk túl kiadásainkat, minthogy egy nagyarányú elbocsátással végül a szűkre szabott költségvetési keretek miatt legjobb embereinktől is meg kelljen válnunk.
Garai Katalin
Elbocsátás, outplacement, munkaerő-piaci és karrierrel összefüggő témákban Hadas Hajdu Helga válaszol.
Klein Sándor eredetileg 1980-ban megjelent Munkapszichológia kézikönyvének harmadik, teljesen átdolgozott kiadása.
HR: tehetség megspékelve pofátlansággal
Miért legyek online? Miért ne legyek online?