Pénteki bér-boom: 30 százalékos béremelést javasolhat ma a kormány a vállalkozásoknak

Közel 30 ezer forinttal emelkednének januártól a bruttó keresetek, amennyiben a mai bértárgyalásokon közelednek az álláspontok a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a kormányzat között - tudta meg a Magyar Idők.

(Ezzel, legalábbis papíron egyelőre, jóval a Magyar Nemzet 10 százalékos híre fölé ígértek.)

Ennek egyik eszköze a kormányzati elképzelések szerint az, ha a munkaadói járulékok 5 százalékkal csökkennek, a vállalkozások pedig 10 százalékkal emelik a béreket. A szakszervezetek garanciát várnak a munkaadóktól a béremelésre, vagy a dolgozókat érintő elvonásokat csökkentenék - írja a Magyar Idők.

Azonnali, közel 30 ezer forint bruttó átlagkereset-emelkedéssel számol a kormány abban a javaslatcsomagban, amely a mai, munkaadói, valamint munka­vállalói érdekképviseleti egyeztetés egyik alapja - jutott a lap tudomására.

A Központi Statisztikai Hivatal által mért júliusi, bruttó 274 773 forint átlag­fizetésből kiindulva ez úgy képzelhető el - írja a Magyar Idők -, hogy a munkaadók oldaláról 5 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho), ezzel párhuzamosan viszont a versenyszféra legalább 10 százalékos béremelést vállal. Így januártól legalább 302 250 forintra nőne az átlagbér, amelyet minden ágazatban megtapasztalnának a munkavállalók. A nettó 182 725 forint átlagfizetés pedig a számítások szerint 201 ezer forint lenne.

A lap birtokába jutott kormányzati kalkuláció szerint az 5 százalékos járulékcsökkentés és a 10 százalékos bruttó béremelés következtében a költségvetés 74,6 milliárd forint kieséssel számolhat. A bruttó 274 773 forint átlagkereset után fizetett 74 189 forintos, jelenleg 27 százalékos szocho 22 százalékos kulccsal számolva 66 495 forint lenne. Amennyiben a cégek ezzel párhuzamosan nem emelnének bért, abban az esetben a költségvetést 181,6 milliárdos kiesés érné, míg a munkavállalónak átlagosan havi 8 ezer forinttal maradna csupán több a zsebében.

A legalább 10 százalékos bruttó béremelés hatására viszont az átlagkeresetű munkavállalóknál a 15 százalékos személyi jövedelemadó-bevétel a 41 216 ezer forintról 45 338 forintra nőne, költségvetési szinten pedig 97,3 milliárd forinttal. Az 1,5 százalékos szakképzési hozzá­járulás pedig személyenként mintegy 400 forinttal, a költségvetésben 9,7 milliárddal lenne több. A számítások nem veszik figyelembe a különböző adó- és járulékkedvezményeket, így sokaknál akár magasabb is lehet a keresetemelkedés, és költségvetési oldalról a várhatóan jelentős fogyasztásélénkülés is pluszbevételt generálna. A minimálbér jövő évre tervezett emelése pedig további bérnövekedést hozhat - írja a Magyar Idők.

- Fontos, hogy garanciát kapjanak a szakszervezetek a munkaadóktól arra, hogy a járulékcsökkentéssel párhuzamosan valóban megtörténjen a legalább 10 százalékos béremelés, valamint ne szenvedjen kárt a szociális kassza - mondta a lapnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy olyan megoldás születik a tárgyalásokon, amely hosszú távú, jelentős nettó bérnövekedést okoz, mivel a munkaadói oldal írásos anyagában nem lát garanciákat a járulékcsökkentésen felüli béremelésre. Emlékeztetett: a kormány nyitott a személyi jövedelemadó egy számjegyűvé tételére is. A szakszervezetek továbbra is kétlépcsős, jövőre 10,4, 2018-ra 11,8 százalékos minimálbér-emelést, illetve 16,3, majd 13,3 százalékos szakmai bérminimum-emelést tartanak szükségesnek. Ettől eltérő álláspont abban az esetben jöhetne számításba, ha a munkavállalói járulékok csökkennének 5,5 százalékkal, vagy a személyi jövedelemadó 8 százalékpontra. Azonban ezekben az esetekben is szükséges két év alatt legalább 6-6 százalékos minimálbér- és 10-10 százalékos bérminimum-emelés annak érdekében, hogy a legalacsonyabb kereset két év múlva elérje a létminimumot.

A munkaadói szervezetek hosszú távú, többéves köztehermérséklést fogalmaztak meg, jövőre 5, majd az azt követő két évben 2,5-2,5 százalékpontos lépcsőkben, mindezt a költségvetési egyensúly megőrzése mellett. A munkaadók egyetértenek a minimálbér emelésével, elsősorban azért, hogy az jelentősen eltérjen a közmunkásbértől. Szorgalmazzák továbbá a közszférában dolgozók egy részének leépítését is.
Ugyanakkor arra még nem tettek konkrét javaslatot, miként emelkedne a minimálbér, mivel előbb tudni szeretnék a járulékcsökkentés mértékét. Javaslataikban egyelőre arra sincs utalás, hogy emelnének-e a béreken a járulékcsökkentésen felül - írja a Magyar Idők.

Magyar Idők