Megjelent: 18 éve

Piacképes-e a doktori képzéseken megszerezhető tudás?

A hazai doktorandusz képzés nem illeszkedik megfelelően a versenyszféra munkaerő-piaci elvárásaihoz - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján olvasható kutatás eredményeiből. A PhD-fokozatot szerzettek többsége kutatói, oktatói területen tevékenykedik; a doktoranduszokat képző intézményeknek nincs kapcsolata és kommunikációs csatornája a munkaerő-piaci szférával.

A Felsőoktatási és Tudományos Tanács megbízásából a Doktoranduszok Országos Szövetsége és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely 2002-ben elsőként végzett a doktori fokozat munkaerő-piaci értékét feltáró empirikus felmérést.
A kutatás folytatásaként 2007-ben a kutatók a hazai PhD-képzés elmúlt egy évtizedének részletes áttekintésére vállalkoznak, különös tekintettel a képzés szabályozási és strukturális vonatkozásaira.

Doktoranduszok és a munkaerőpiac
A kutatás célja volt a doktoranduszok munkaerő-piaci pozícionálása, javítva ezzel a PhD-hallgatók és a munkaerőpiacon vezető cégek közötti kapcsolat elmélyítését és a doktoranduszokat oktató intézmények és a munkaerőpiacon részt vevő cégek közötti információáramlást. Az eddig a munka világától izoláltan elkülönülő doktori képzés, ami inkább az akadémiai területeken érvényesült, elengedhetetlen a magyar gazdasági fejődés fellendüléséhez és nemzetközi versenyképesség növekedéséhez.

A munkaerőpiac igényeihez kevéssé igazodó képzés a doktori címet megszerzőknél is probléma. Ennek legfőbb oka a kommunikáció és információáramlás hiánya a piac és az oktató intézmény illetve a hallgatók között.

Magyarország unióhoz való csatlakozása óta a magasan kvalifikált dolgozók külföldön helyezkednek el a jobb megélhetés biztos tudatában, ami az ország versenyképességének, felzárkózásának esélyeit csökkenti.

A képzés hasznosságának kommunikációja, a PhD-fokozatot szerzettek alkalmazása mind a cégeknek, mind a doktoranduszoknak érdekük, hiszen a cégek a kutatás és fejlesztés kapacitását és az innovációs tevékenységét növelhetik doktori címet szerzettekkel, a végzett kisdoktoroknak pedig jó, ha a végzettségüknek megfelelő munkakörben alkalmazzák őket. Mindez azonban a nemzetgazdaság stratégiai érdeke is egyben.

Túlnyomórészt elégedettek
A mélyinterjúval készített vizsgálat eredménye kimutatta, hogy a doktori képzésben részt vevők, végzettek kétharmada elégedett, szakmai előrejutás szempontjából mindenki pozitívan nyilatkozott, egzisztenciális érvényesülés szempontjából pedig háromnegyedüknek megérte a doktori képzés.

A jelenlegi munkahelyével, tevékenységével a megkérdezettek több mint háromnegyede elégedett, a doktori képzés nyújtotta előnyök több, mint hatvan százalékuknál érzékelhető volt.
A vizsgálatból kiderült az is, hogy a doktori képzésre jelentkezők fő motivációja a szakmai karrierépítés, melynek perspektívái még nem alakultak ki. Az akadémiai szférán kívüli munkaerőpiacon a PhD-fokozatot szerzők nem jelennek meg önálló munkaerő-piaci tényezőként. A kapcsolati tőke megszerzése elsősorban az oktatók segítségével alakul ki, az egyetemen kívüli kapcsolatépítés nem jelentős, a doktori képzést nyújtó intézmények kapcsolattartási, karrierépítési közreműködése nem kielégítő.

A kérdőíves vizsgálat eredményei
A megkérdezettek legfontosabb motivációja a doktori fokozat megszerzésére a szakmai érdeklődés volt, de fontosnak bizonyult a kutatási lehetőség, karrierlehetőség és a munkahelyi elvárás is.
Kevesen tartották fontosnak a külföldi ösztöndíj-lehetőségeket, az esetleges anyagi előnyöket és egyáltalán nem motiváló erő az egyetemi lét szubjektív és objektív előnye. A kutatásból kiderült, a PhD-fokozattal rendelkezők többsége alkalmazottként dolgozik, az alkalmazottak több mint fele egyetemen, további tíz-tíz százalékuk kutatóintézetben vagy főiskolán.

A megkérdezettek egyharmada elégedetlen jelenlegi munkahelyével, kimondottan elégedettek viszont a műszaki tudományok dolgozói, valamivel kevésbé, de elégedettek a társadalomtudomány területén dolgozók is.

Perspektíva
A jövőbeni terveket illetően a legtöbben az egyetemeken és kutatóintézetekben való elhelyezkedést látják a legesélyesebbnek. Az érintettek úgy látják, hogy leginkább a külföldi és hazai kutatóintézetek és egyetemek keresik a doktoráltakat álláshelyek betöltésekor, legkevésbé pedig a nonprofit és a piaci szféra.


edupress.hu
  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mutatjuk, hol vesznek fel és hol építenek le - friss adatok a magyar munkaerőpiacról

A magyar cégek összességében kismértékű létszámnövekedést terveznek 2025 harmadik negyedévére: ebben az időszakban a hazai munkáltatók 28... Teljes cikk

Van egy ország, ahol elérhető álom a négynapos munkahét - mi a titkuk?

Izland forradalmi lépést tett: a négynapos munkahét nemcsak megvalósult, hanem társadalmi és gazdasági sikertörténetté vált. A 36 órás hét ma... Teljes cikk

Kultúra utalvány 2025: maximuma, felhasználása és formai kellékek

A vállalati juttatások világában egyre nagyobb teret nyernek azok a megoldások, amelyek egyszerre támogatják a munkavállalók jólétét és segítik a... Teljes cikk