Romák a munkahelyi diszkrimináció legfőbb érintettjei

Noha mindenkit érhet diszkrimináció munkahelyen és civil élete során egyaránt, a legtöbb atrocitásnak a roma származásúak vannak kitéve, állították a beszélgetés résztvevői. "A panasz jogosságát mindig kivizsgáljuk, ehhez olykor az Egyesült Államokból 5-6 éve átvett tesztelési módszert használjuk" - mesélte Iványi Klára, a Másság Alapítvány által működtetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) szociális munkása.

Amennyiben a meghirdetett állás még él, tesztelő párost küldenek ki, melynek tagjaival utólag kérdőívet töltetnek ki. Ebben olyan apróságnak tűnő mozzanatokra is rákérdez az iroda, hogy kinek köszöntek, illetve megkínálták-e bármivel (kávé, üdítő) a pályázót az interjú során. A munkahely mellett a módszert a vendéglátóiparban is használják, mivel e két területen sérülnek leginkább a jogok.

A munkaügyekben 300-500 ezer forintos bírságot szabhatnak ki, amennyiben az iroda jogi útra tereli az esetet és abból győztesként kerül ki. A vendéglátás ennél olcsóbban, mindössze 100-150 ezer forint megfizetésével megússza. Az alacsony díjak a szakértők szerint nem riasztják el a vállalatokat, ám az uniós csatlakozás óta a diszkrimináció a köztudatba került, ezért a módszerek is finomodtak. "Könnyes megbánást nem tapasztalunk, s a bírságot is vagy befizeti a vállalat, vagy nem. Ez utóbbi további ügyeket generál" - mutat rá a rendszer hiányosságaira Iványi.




Borúlátó volt dr. Fulman Imre, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökhelyettese is. Az iroda tavaly 490 esetben foglalt állást, idén a hatodik hónapra már túl vannak az ötszázon. Az Európában legszélesebb jogkörrel rendelkező hatóság a jogaiban sértett személyek és csoportok védelmében élhet közérdekű igényérvényesítési jogával, s munkajogi, személyiség jogi pert is indíthat. Az ügyek 40 százalékát a munkahelyi diszkrimináció teszi ki, melyből hatvan százalékban roma személyek a sértettek. A fennmaradó hányadban fogyatékkal élőket ér hátrányos megkülönböztetés.

A hatóságnak az ügyek 98 százalékában azok után is igazat adtak, hogy az elmarasztalt vállalat fellebbezett az ítélet ellen. Az ötvenezer és hatmillió forint közötti bírságnak Fulman szerint sincs visszatartó ereje. A szakértő szerint sokkal kiforrottabb a rendszer az USA-ban, ahol olyan magas a bírság mértéke, amely akár lehetetlenné teheti egy adott szervezet működését is.

Istvánko Viktória

Menedzsment Fórum