Sokba fog kerülni az EU-n belüli kiküldetés a cégeknek

Az európai unió alapelvei közé tartozik a szolgáltatás szabadsága, továbbá a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása. Ennek alapján a tagországok vállalkozásai szabadon nyújthatnak egyes szolgáltatásokat más tagországok területén, és ezen szolgáltatások ellátására saját munkavállalóikkal ideiglenes jelleggel más tagország területén foglalkoztathatják.

„Már korábban is létezett olyan szabályozás, amely biztosította az ideiglenes jelleggel más tagország területén foglalkoztatott munkavállalók alapvető jogainak védelmét. 2016 első félévében azonban 16 uniós tagállamban új szabályozás lépett hatályba. Ez egyrészről számos adminisztratív és egyéb jellegű kötelezettséget ír elő a kiküldő és fogadó munkáltatók terhére, másrészről kötelezi a tagországok illetékes hatóságait, hogy ezen kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, a színlelt jellegű vagy a munkavállalók számára nem megfelelő feltételeket biztosító kiküldetések kiszűrésére létesítsenek hatékony intézményrendszert és biztosítsák a szükséges információcserét” - mondta Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az EU-n belüli kiküldetések esetén a jövőben be kell jelenteni a fogadó országok illetékes hatóságai számára a kiküldetésben részt vevő munkavállalókat, továbbá a foglalkoztatásokhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat. A bejelentést elektronikusan, a fogadó ország nyelvén kell megtenni.

„A kiküldetéshez kapcsolódó legfontosabb munkajogi dokumentumokat így különösen a munkaviszony fennállását igazoló dokumentumot a kiküldetéshez kapcsolódó megállapodásokat, a munkavállaló munkaidejét, illetve a fizetett bért igazoló dokumentumokat a munkavégzés helyén a kiküldetés tartama alatt elérhetővé kell tenni, számos országban le kell fordítani az adott ország hivatalos nyelvére és több országban a kiküldetés befejezését követően 2-5-7 évig meg kell őrizni. Valamennyi kiküldött esetén kapcsolattartót kell kijelölni, aki a fogadó ország hatóságai számára rendelkezésre áll, továbbá biztosítja a hatékony kommunikációt egy esetleges ellenőrzés esetére” - hangsúlyozta Dr. Zsédely Márta, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje.

A bejelentés, továbbá a munkavégzés helyén fellelhető dokumentumok alapján a tagország illetékes hatósága ellenőrizheti, hogy az ideiglenesen külföldön foglalkoztatott munkavállaló esetén a fogadó ország minimális bérszintre vonatkozó szabályait, munkaidőre vonatkozó szabályait, az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályait betartották-e. Lehetőség nyílik továbbá annak ellenőrzésére is, hogy a bérek és egyéb kifizetett juttatások vonatkozásában az adó-, illetve társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség megtörtént-e. Számos országban bevezették azt a szabályt, hogy amennyiben a béreket nem megfelelően biztosították, illetve amennyiben az adókat és járulékokat nem fizették meg, úgy a fogadó és a kiküldő munkáltató egyetemlegesen felelős ezen juttatások teljes körű megfizetéséért.

Amennyiben a szolgáltatók (kiküldő munkáltató) a munkavállalói számára a kiküldetés tartama alatt a minimálisan előírt, és a fogadó ország szabályai szerint irányadó munkafeltételeket nem biztosítja, a bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy a munkavégzés helyén a foglalkoztatáshoz kapcsolódó dokumentumokat nem teszi elérhetővé, úgy jelentős bírsággal számolhat. A bírság összege 30 000 euró, számos tagországban azonban, Németországban például, a maximális mérték 500 000 euró is lehet.

„A jogszabályi megfelelőség érdekében ezért célszerű valamennyi vállalkozásnak a jelenlegi kiküldetésekre vonatkozó szabályait felülvizsgálni, illetve a szükséges intézkedéseket megtenni ahhoz, hogy a jövőben a kiküldetések esetén hatékonyan tudjon eljárni” - tette hozzá Dr. Szűcs László.