Svájci munkavállalás

Svájc nem tagja az Európai Uniónak, az EU-val viszonyát kétoldalú szerződésekben szabályozza és nagyon védi munkaerőpiacát. A személyek szabad mozgásáról szóló szerződés 2002. június elsején lépett hatályba. Lényege: az EU15 tagállamainak polgárai előtt fokozatosan, tizenkét éves átmeneti időszakban nyílik meg korlátozások nélkül a svájci munkaerőpiac.

Kvótával és bérfigyeléssel őrködnek a renden

A probléma abból adódott, hogy a tíz új tagország belépésével a svájciaknak az új tagok polgárait is ugyanolyan megítélés alá kellett helyezni mint a régieket. Ha a népszavazás a nemek többségét hozta volna, az EU felmondhatta volna egyoldalúan a bilaterális szerződéseket, ami jelentős problémákat okozott volna az alpesi gazdaságnak.

Svájc ettől függetlenül továbbra is védi munkaerőpiacát, melynek eszközei a kontingensek, a munkabérek figyelése, ellenőrzése az új EU-tagországokból érkezőkkel szemben.

2011-ig kvótát kapnak a keleti EU-tagok

Az igenek többsége csupán azt jelenti, a magyar munkavállalók a többi EU-s álláskeresővel azonos elbírálás alá esnek, és külön kvótát hoznak létre részükre. A Svájci Migrációs Hivatal tájékoztatása szerint az új EU-tagok munkavállalói közül az átmeneti időszakban fokozatosan emelik a kvótát és az ötödik átmeneti év végére legfeljebb 3000 öt évre szóló és 29.000 egy éves munkavállalási engedélyt adhatnak ki.
A kvótás alkalmazás a régi EU-tagországok munkavállalóira is érvényes, más számokkal. A magyarok munkavállalását a tervek szerint 2011-ig szabályozzák kontingensek, majd egy 2014-ig tartó kísérleti időszak után válhat teljesen szabaddá a munkavállalás. Nehezíti a helyzetet, hogy a szabályozás lehetőséget ad 2009-ben egy népszavazásra a szabad munkavállalási egyezmény folytatásáról.

Szigorúan ellenőrzött munkaszerződések

Az munkavállalás emellett szigorú ellenőrzéshez is kötött. A svájci hatóságok megvizsgálják a megkötött munkaszerződésben szereplő munka és bérezési feltételeket. Mindezt azért teszik, nehogy a keletiek lenyomják a svájci kereseteket. Csak akkor engedélyezik az alkalmazást, ha a szakmában és a régióban fizetett béreknek, óradíjnak megfelel a szerződésben szereplő összeg.

Összefoglalva: a jövő év elejétől valamivel könnyebb lesz a magyar munkaerőnek Svájcba jutni, hiszen kvótát kaptunk, ám még sok adminisztratív gát védi az alpesieket és gátolja a keletiek érkezését. A svájcinál továbbra is sokkal könnyebb az Egyesült Királyságba vagy Írországba kijutni. Svájcban akkor van esélyünk, ha nem találnak az adott munkára alkalmas svájci pályázót.

Mérnök, informatikus, vendéglátós, mezőgazdasági idénymunkások

A svájciak részleges nyitását nem nagylelkűség vagy szociális érzékenység motiválta, hanem gazdasági racionalitás, egyrészt az Európai Unió irányába másrészt a munkaerő-hiány enyhítésére. A népszavazás után a gazdasági szervezetek képviselői szinte egy emberként lélegeztek fel, különösen a gépipari és a vendéglátóipari szakmai szövetség vezetői. Gépész-, villamosmérnökből, informatikusból, vendéglátóipari munkásból ugyanis nagy a hiány.

A svájci nemzeti statisztikai hivatal üres álláshelyekről közzétett felmérése szerint az említett területek mellett még a pénzügyi-hitelezési és a kereskedelmi területen nőtt az utóbbi két évben az üres pozíciók száma. Emellett mezőgazdasági idénymunkára és kórházi ápolói munkára szintén van igény a gazdák, kórházak részéről.

A jobpilot.ch oldalon található közel négyezer álláshirdetés is megerősíti a hivatal statisztikáját, ugyanis sok mérnöki, informatikai, könyvelői, pénzüygi tanácsadói pozíció található. Az üres álláshelyek száma a statisztikai hivatal augusztusi adatai szerint a következő régiókban nőtt a leginkább: Közép-Svájc (Luzern, Schwyz, Uri, Obwalden, Zug kantonok) Zürich, és Észak-Nyugat Svájc (Bázel, Aargau kantonok).

Majdnem mindenki dolgozik - 3,6 százalékos munkanélkülkiség

Svájc ettől függetlenül az európai foglalkoztatás mintaországának tekinthető, hiszen szinte "munkára fogható" polgára dolgozik. A munkaképes lakosság 80 százaléka foglalkoztatott (Magyarországon ez az arányszám 57 százalék), ami nyugat- és észak-európai összehasonlításban is kiemelkedő. Ezzel párhuzamosan nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta: 2005 augusztusában 3,6 százalékos volt (a legmagasabb Genfben, 7 százalék, a legalacsonyabb Uri kantonban 1,2 százalék).

Svájc kimerítette a munkaerőpiac a lehetőségeit, ezt az arányt valószínűleg nem lehet fokozni, viszont a gazdasági növekedés fenntartásához, a cégek fejlődéséhez, az ország vonzerejének fenntartásához új szakemberek van szüksége.

Svájcban nagyon jól lehet keresni, ám az árszínvonal is magasabb mint a többi nyugat-európai országban. A bérek 3000 franktól indulnak felfelé, a vendéglátóiparban egyszerű, szakismeretet nem igénylő munkával ?például mosogatás- is 3600 frankot (bruttó 600 ezer forintot) lehet keresni. Ha valamilyen szakismeretet igényel a munka, akkor már bruttó 800-900 ezer forintnak megfelelő frankra számíthatnak a munkavállalók.

Keresetek, bruttó havi átlagbér:

Szakismerettel rendelkezők:
Genfi-tó környéke (Nyugat) 5500 CHF (svájci frank) - 870 ezer forint
Kelet-Svájc: 5000 CHF - 790.000 Ft
Észak-Svájc 5400 CHF - 853.000 Ft
Tessin (délkelet): 4600 CHF - 726.000 Ft


Szakképzettség nélküli, egyszerű tevékenység:
Genfi-tó vidéke: 4200 CHF - 663.000 Ft
Kelet-Svájc: 4100 CHF - 647.000 Ft
Észak-Svájc: 4200 CHF - 663.000
Tessin kanton 3600 CHF - 568.000

Legmagasabb átlagbérek iparáganként:
Kutatás, fejlesztés: 7500 CHF - 1,18 millió
Pénzügyi szolgáltatás, hitelezés: 7400 CHF - 1,16 millió Ft
Oktatás: 6500 CHF - 1,02 millió
...Vendéglátóipar:
3600 CHF - 568.000 Ft
(a svájci frank 158 forint)