Szabadság és munkarend

Általános munkarend

A rendes szabadság mértékét az Mt. munkanapokban adja meg, a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Az általános munkarendben - hétfőtől péntekig - dolgozóknak tehát heti 5 nap szabadság jár.

Az általánostól eltérő munkarendben dolgozók

A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Ez azt jelenti, hogy ha valaki csak heti 3 napot dolgozik, és el akar menni 6 nap szabadságra, akkor a gyakorlatban ez nem 2 hét - szabadságot - jelent, hanem csak 1 hetet és 1 napot (hetente - ha nincs munkaszüneti nap - 5 nap szabadságot kell számítani). Ha a munkavállaló részletekben veszi ki a szabadságát, akkor olyan módszer is alkalmazható, hogy a munkavállaló 3 naptári hétre eső munkanapjainak a számát osztják 15-tel, ezt megszorozzák a munkavállalónak az 5 napos munkahét szerint járó szabadságnapjaival, és az így nyert adatokból számítják ki az igénybe vett szabadságot.

Ha a munkavállaló hetente 5-nél többnapos munkarendben dolgozik, akkor a szabadság kiadásánál ugyanígy kell eljárni, tehát heti 5 szabadnappal kell számolni, annak ellenére, hogy ő 6 napot dolgozik. [Az Mt. 135. §-ának (3) bekezdése szerint annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy az ötnapos munkahéttel dolgozókkal azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól.]

Részmunkaidős munkavállalók

Gyakran felvetődik, hogy a részmunkaidős munkavállalónak naptári napban számítva ugyanannyi szabadság jár-e, mint azoknak a munkavállalóknak, akik 8 órában dolgoznak? A munkáltató nem tehet különbséget a teljes vagy a részmunkaidőben dolgozók között, a szabadságot a 4-6 órában dolgozóknak is ugyanúgy naptári napokban és nem a ledolgozott órák szerint kell számítani. Az már más kérdés, hogy természetesen a távolléti díj a részmunkaidős dolgozónál kevesebb, mint a nem részmunkaidős munkavállalónál, így a szabadság idejére járó díjazás is e szerint alakul.

További munkaviszony

A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 18. számú állásfoglalása szerint a munkavállalót a további munkaviszonya után is megilleti a szabadság, azonban minden munkaviszonyban külön kell elbírálni a munkavállalót megillető szabadság mértékét. Így előfordulhat, hogy a dolgozó az egyik munkaviszonyban már nem jogosult szabadságra - vagyis köteles dolgozni -, míg a másik munkaviszonyában még a szabadságát tölti.

Betegség a szabadság ideje alatt

Kérdés, mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló a szabadság ideje alatt megbetegszik? A munkavállaló ilyenkor a szabadsága helyett táppénzre jogosult, és a munkáltató egy későbbi időpontban köteles a szabadságot újra kiadni. Természetesen a munkavállaló köteles orvossal igazoltatni a betegségét.