Személyesen a menedzser felel a csalásért

Szigorodnak 2014-től a vállalatok átlátható és etikus működésére vonatkozó szabályozások: egy januárban hatályba lépő új törvény kötelezi a cégeket csalás-megelőző rendszereik nyilvánossá tételére, míg a márciustól hatályos polgári törvénykönyv a menedzsment felelősségét terjeszti ki a vállalati működésre - hívja fel a figyelmet az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló, 2014. január 1-jén hatályba lépő új törvény kötelezi a vállalatokat arra, hogy bárki számára elérhető módon nyilvánossá tegyék a közérdeket, vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat, a bejelentési rendszer működését, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárást ismertető anyagokat, tehát minden, a vállalat etikus és átlátható működését biztosító rendszerüket - olvasható a közleményben.

Az EY szerint a törvény valóban hiánypótló: a cég vállalati visszaéléseket vizsgáló tanulmánya szerint Magyarországon az egyik legelterjedtebb visszaélési séma a beszerzésekhez, megrendelésekhez kapcsolható, és a válaszadók mindössze 47 százaléka rendelkezett beszerzési szabályzattal vagy eljárásrenddel. Etikai kódexe csak a cégek 28 százalékának volt, ezenkívül a megkérdezett cégek mindössze 8,5 százaléka jelezte, hogy van olyan önálló részleg, amely a visszaélések megelőzésével, illetve felderítésével foglalkozik.

Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág partnere a közleményben úgy vélekedett, hogy az etikus magatartás és a felelős vállalatirányítás bizonyítottan pozitív hatással van a gazdasági szereplők eredményességére. A megfelelően kialakított, alkalmazott és kommunikált belső megelőző rendszerek biztosítékot nyújtanak egyrészt a beszállítók és a szerződéses partnerek felé, másrészt a befektetők, valamint a munkavállalók számára - mondta a szakértő.

A vállalatok átlátható működését segíti az EY szerint a polgári törvénykönyv 2014 márciusában hatályba lépő módosított változata is, amely alapján az egyes vállalatok tisztségviselői felelősségre vonhatók a cég tevékenységéből fakadóan elkövetett harmadik fél számára történő károkozásért. Mivel a szabályozás értelmében nagymértékben megnő a vezetőség tagjainak felelőssége, személyesen lesznek motiváltak és érintettek a vállalat és a munkatársai etikus és transzparens tevékenységében.