Szolgáltató központoknak képeznek munkaerőt

A vállalati igényekkel összhangban szolgáltatóipari alapképzést indít a Szolgáltatástudományi és Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK), melyet elsőként az AVIS BSC központjaiban próbálnak ki - derült ki az alapítvány által március 6-ára szervezett kerekasztal-beszélgetésen. A főként autókölcsönzéssel foglalkozó nemzetközi vállalat ugyanis a válság ellenére sem veszít növekedési üteméből, a jelenlegi 330 fős hazai foglalkoztatotti létszámot tovább kívánja bővíteni, úgy az ügyfélkapcsolati, mint a pénzügyi vagy az informatikai területen - mondta Villányi Péter, az AVIS szolgáltató központjának vezetője. Ehhez azonban megfelelő minőségű "emberanyag" szükségeltetik, amiből Magyarország hiányt szenved. A szakemberek folyamatosan hangoztatják, hogy a hazai felsőoktatás jelenleg képtelen lépést tartani a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekkel, ennek ellenére nem történik semmi, a cégek továbbra is felveszik a nem megfelelően képzett pályakezdőket, hogy egy nagyobb lélegzetvételű képzést követően munkába állíthassák őket. "Itt az ideje, hogy mi se csak öncélúan a vállalati képzésekre hagyatkozzunk, hanem egy olyan egységes és ugyanakkor gyakorlatorientált képzésre, amelyből mind a munkavállalók, mind a szolgáltató központok profitálhatnak" - mutatott rá Kriza András, az AVIS HR menedzsere.

Gyengén teljesítenek a pályakezdők

A GKI 650 vállalatot, illetve fejvadász céget megkörnyékező felmérése szerint főként a nyelvtudásuk, illetve a problémamegoldó képességük gyenge a pályakezdőknek, ami nem is meglepő, hiszen mind az elméleti, mind a gyakorlati szakmai felkészültség terén közepes értéket értek el a fiatalok - mondta Molnár Katalin, az SZTMK ügyvezetője. Hozzátette: ezért az iskolarendszerű képzések kárhoztathatók, amelyek inkább az elméletre szorítkoznak az életben is hasznosítható gyakorlati tudás helyett. A szolgáltatóipari alapképzés ezt hivatott megoldani azzal, hogy vállalati példák, illetve esettanulmányok révén különböző készségfejlesztő elemeket is beépít a képzésbe (például nemzetközi kapcsolattartás, asszertív, illetve interkulturális kommunikáció, prezentációs ismeretek, stressz-, konfliktus- és panaszkezelés stb.). A tananyag továbbá - a cég vezetőinek bevonásával - áttekintést nyújt a szolgáltató vállalatok szervezeti felépítéséről, a különböző egységek funkcióiról, miközben bemutatja a mindennapi operatív munkavégzéséhez kapcsolódó támogató területeket is. "Fontos megjegyezni, hogy a képzés egyben pályaorientációt is ad: amikor egy frissen végzett egyetemista bekerül egy céghez, sokszor nem tudja, mi vár rá. A gyakorlati képzéssel viszont időben eldöntheti, hogy egyáltalán neki való-e az adott munka, vagy sem" - fűzte hozzá Molnár Katalin.

Mint látható, a képzést indítók reményei szerint ezzel csökken a szolgáltató központok (Shared Service Center - SSC) magas fluktuációja, sőt egy ilyen lehetőség láttán talán már az érettségizettek is fantáziát látnak ebben a munkában. A magyar fiatalok ugyanis hiába teszik le a nyelvvizsgát érettségi előtt, a főiskolai, egyetemi évek alatt elfelejtik a nyelvet, s versenyképes diploma ide vagy oda, aktív nyelvtudás nélkül elvesznek a munkaerőpiacon. Ilyenkor azonban - pont emiatt - már a szolgáltató központokba sem tudják felvenni őket. "A fiataloknál egyszerűen hiányzik a személyes életúttervezés, csak rendületlenül tanulnak tovább, mintha kizárólag azzal lehetne boldogulni az életben" - mutatott rá Nagy Andrea, a CEMEX képzési és fejlesztési specialistája. Pedig egy SSC-ben hasonló fizetésre lehet szert tenni, mintha egy egyetemi diplomával helyezkedne el az ember, így gyakorlatilag 5 évet elvesztegetnek a fiatalok - tette hozzá Kriza András. Arra az újságírói kérdésre, miszerint ezért cserébe milyen előmeneteli lehetőséget kínál egy szolgáltató központ, az AVIS HR vezetője azt válaszolta: épp elég baj, hogy manapság mindenki rögtön a ranglétra csúcsára akar jutni, hiszen szüleink idejében még megszokott volt, hogy 5 évig inasokként, illetve alinasokként szolgálták a mestert. Most azonban a vállalatok kényszerűségből rá is játszanak erre az igényre, holott a fiataloknak még nincs meg az az élettapasztalatuk, bölcsességük, ami a hatékony vezetéshez kell. "Karrierépítés terén óriási a társadalmi a nyomás, miközben egyáltalán nem kell mindenkinek vezetővé válnia, s itt az ideje, hogy ezt egyre jobban hangsúlyozzuk" - egészítette ki Dél Eszter, a Randstad senior tanácsadója.

Vidéki munkahelyteremtésben is segít a képzés

A kerekasztal-beszélgetésen megjelent többi szolgáltató központ képviselői is üdvözölték a szolgáltatóipari alapképzést - különösen, mivel őket gyakorlatilag nem érinti a válság. "A nehéz gazdasági helyzetben éppenhogy optimalizálnak a cégek, azaz az olcsóbb munkaerőt kínáló országokba telepítik a fő profiljukat támogató szolgáltatásaikat" - magyarázta Barabás Emőke, az ITD Hungary vezető tanácsadója. Magyarországnak van némi versenyhátránya, főként a bérköltség tekintetében, de a befektetők kellően elégedettek a magyar munkaerővel, legalábbis a régió többi országához képest. Félő azonban, hogy ha nem közelítjük a képzéseket a munkaerő-piaci igényekhez, hazánk végleg lemarad a szolgáltató központok létesítéséért folytatott versenyben - mondta Villányi Péter. "Ezért is fontos egy egységes, de a vállalati igényekhez jól illeszkedő szolgáltatóipari képzés, amelyet országosan is kiterjeszthetünk" - tette hozzá Suhajda Attila, a Magyar Outsourcing Szövetség elnöke. Számos nagyvállalat ugyanis az alacsonyabb bérszínvonalú vidéki egyemeti városokban telepedett le, és nem engedheti meg magának, hogy szolgáltató központjának budapesti létesítésével lemondjon erről a versenyelőnyről. Szerencsére ebben a kormány is partner, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium már a támogatásáról is biztosította a képzést indító feleket.