Szükség van-e kamarákra? - megoszlanak a vélemények

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint indokolt az orvosok kötelező kamarai tagsága. Úgy véli, célszerű az egybetartozás a politika irányában és a szakmai kérdések vonatkozásában is. A kötelező kamarai tagság történelmileg indokolt, a hivatás gyakorlása közben a céhhez való tartozás védelmet és megmérettetést is jelentett - mondta el lapunknak Éger. Megemlítette, hogy Észak-Európában, az angolszász hagyomány szerint nem kötelező a kamarai tagság, azonban a jogalkotó álláspontja szerint a céh szabályai minden orvosra kötelezően vonatkoznak.

Magyarország a német, francia régióhoz hasonlóan a kötelező tagságot választotta, aminek számos előnye van: baleset- és életbiztosítás, vásárlási kedvezmények, jogvédelem, ami sokszorosa az évi 20 ezer forintos kamarai tagdíjnak - érvelt. Elmondta, hogy az elmúlt négy év politikai bosszú volt. A kötelező tagság eltörlésével megpróbálták szélnek ereszteni őket, de a 75 százalék, vagyis 30 ezer orvos akkor is maradt. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy május 31-e óta 8,5 ezren léptek be, ez az idő túl rövid ahhoz, hogy arról beszéljen, hogyan ítélik meg a tagság kérdését az orvosok. Úgy értékelte, az őszi aláírásgyűjtés a tagság kötelezővé tétele ellen marginális próbálkozás volt, de nem gondolja azt sem, hogy egy 40 ezres populációban mindenben egyetértésre lehet jutni.

A pedagógusok részéről jóval nagyobb a bizonytalanság. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke nem tud arról, hogy mi lehetne a kormányzat szándéka a pedagógus kamara létrehozásával. A közoktatási törvénykoncepció nem tartalmazza részletesen, hogy mi lenne a funkciója, milyen jogosítványokkal rendelkezne a pedagógus kamara. "Nem szabad összekeverni a kamarát a szakszervezettel. A Pedagógusok Szakszervezete a klasszikus munkavállalói érdekek képviselete mellett mindig ellát szakmai érdekképviseleti feladatot is, mert a közoktatásban e kettő nagyon szoros összefüggésben van" - foglalta össze Galló Istvánné.

A személyzeti szolgáltató cégek számára is kötelező lesz a kamarai tagság. "Tudomásunk szerint a kamara felépítése lényegét tekintve nem változik, ebbe a struktúrába tagozódnak be ágazatonként a vállalkozások, így a munkaerő-kölcsönző cégek is" - mondta el Köves Balázs, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnökhelyettese. A különbség annyi lesz, hogy szervezeti egységenként több vállalat fog megjelenni a kamarában - tette hozzá.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában jelenleg is működik egy humánerőforrás szolgáltatókat tömörítő szakmai osztály. Kérdésünkre, hogyan szolgálhatja a kölcsönzők érdekeit a kötelező kamarai tagság, Köves elmondta: az SZTMSZ fontosnak tartja, hogy a Magyarországon működő vállalkozások érdekeit erős gazdasági kamarák képviseljék, és ezeken keresztül eljuttathassák véleményüket, javaslataikat a gazdasági kormányzat felé. A szövetség értékeli a kormányzati szándékot, véleményük szerint erősíteni kell a kamarai rendszert, támogatva ezzel a kis- és középvállalatokat, a munkahelyteremtés fontos tényezőit. A munkaerő-kölcsönzők, és általában az atipikus foglalkoztatást ösztönző vállalatok kamarai megszervezését pozitív lépésnek tartják, mert véleményük szerint kiemelt szerepük van az új munkahelyek létrehozásában, a rugalmas foglalkoztatás előmozdításában.