Távmunka költségtérítés 2025

Fata László juttatási szakértő a HR Portálnak elmondta, hogy a munkáltatók jelenleg kétféle módon téríthetik meg a távmunka költségeit.

A távmunka költségeinek átalánydíja

Az egyszerűbb megoldás, amikor nem kell igazolt költségeket kezelni. A Munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összeg a felek által előzetesen meghatározott összeg. Ez legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg lehet adómentesen (2024-ben havi 26 680 Ft -ot), ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része. Ez akkor érvényesíthető, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben költséget nem számol el. A juttatás kiadásának feltétele, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szerepeljen a távmunkavégzés. Emellett szükséges egy nyilvántartás, amelyből megállapítható, hogy az adott hónapban hány napot dolgozott ténylegesen távmunkában.

Ezt követően egyszerűen utalható a költségtérítés a dolgozó számára.

Ennek az összegnek a kifizetése nem kötelező, hanem lehetőség a munkáltató részére. A munkavállaló azonban a költségek megtérítésére igényt tarthat az általános szabályok szerint. Az ilyen térítési összeg 26 680 Ft feletti része már az adó- és járulékfizetési kötelezettség alá eshet.

Hibrid munkavégzés esetén, amikor a munkavállaló csak a hónap bizonyos napjain dolgozik távmunkában, a maximálisan adómentesen juttatható összeg arányosan csökken. Ez azt jelenti, hogy az arányosítás miatt a munkavállaló kevesebb költségtérítésre lesz jogosult.

Elszámolás magánszemélyként

A Munka Törvénykönyvének a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésben foglaltak szerint távmunkát végző munkavállalót a távmunkavégzéssel összefüggésben terhelő költségek megtérítése érdekében a munkáltató által kifizetett bevétellel szemben a munkavállaló a következő, igazolt kiadások alapján számolhat el költséget.

A távmunkavégzéssel összefüggésben terhelő költségek a következők lehetnek (Szja törvény 3. számú melléklet II/24. pontja)

    • Távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás.

    • A távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg; az értékcsökkenési leírást egyebekben - a III. fejezetben foglaltaktól függetlenül - a 11. számú melléklet értékcsökkenés elszámolására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell megállapítani, és a költségként történő elszámolás feltétele külön részletező nyilvántartások vezetése.

    • Az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat).

    • A munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.