Távolléti díj, szabadság, munkarend - részletek a módosuló munkajogról

Az Országgyűlés pontosította a Munka törvénykönyvének (Mt.) néhány jelentős, eddig értelmezési vitákra okot adó rendelkezését, amikor 2013. június 14. napján elfogadta az Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvényt (a törvény itt található meg a Magyar Közlönyben), a jogszabály június 24-én került kihirdetésre - írja az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjének beszámolója alapján.

Egyes módosítások, mint a távolléti díjjal kapcsolatos változás, 2013. augusztus 1-jén lépnek hatályba, azonban a szabadság átvitelére kötött megállapodásra vonatkozó, valamint a kötetlen munkarend meghatározásának pontosítására vonatkozó módosítás csak 2014. január első napjától fog hatályba lépni.

Távolléti díj

Az Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény június 24-én került kihirdetésre, a módosítások 2013. augusztus 1-jén lépnek hatályba. A távolléti díj számításának módosított szabályai visszatérnek a korábban már megszokott havi munkanapok és az általános napi munkaidő figyelembevételével történő elszámoláshoz. Megszűnik tehát a 174-es osztószám mind az egy órára jutó alapbér, mind az egy órára jutó távolléti díj esetében. A jövőben a 174-es osztó kizárólag az egy órára jutó bérpótlék alapjának meghatározásakor lesz irányadó. A módosítás következtében helyreáll a rend és a munkavállalót havi bére mindig azonos összegben illeti meg.

A módosítás hatálybalépését követően a távolléti díjat (a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §) (b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett (ba) teljesítménybér (150. §) (bb) bérpótlék (151. §) figyelembe vételével kell megállapítani.

Az esedékesség időpontja is meghatározásra került: (i) ez a távollét kezdő időpontja, (ii) a végkielégítés tekintetében vagy a munkáltatói felmondás közlésének időpontja vagy az Mt. 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, (iii) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

A távolléti díjnak az alapbér és pótlékátalány része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.

Több adószabály is változik a távollétidíj-törvény elfogadásával...

Hogyan számoljuk az alapbér egy órára eső összegét?

Módosításra került az egy órára járó alapbér meghatározását tartalmazó rendelkezés. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

Így változatásra került a bérpótlékok számítási alapja is. A számítás alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A számítási alap meghatározásakor a havi alapbér összegét az általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, míg a rész- vagy az általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani - emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője az Origó írása szerint.

A szabadság változása

Problémás volt az egybefüggő tizennégy nap értelmezése. Legutóbbi cikkünkben már bezsámoltunk róla, ez miként módosul.

Emellett a módosítás eredményeképpen például öt nap pótszabadság illeti meg a fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalót is, nemcsak azt a munkavállalót, akinél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg.

Vasárnapi pótlék

Dr. Kapetz Mónika felhívta a figyelmet arra, hogy a bérpótlékoknak a távolléti díj számítása során történő figyelembe vétele vonatkozásában újként bekerült a vasárnapi pótlék is, melyet akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

Kötetlen munkarend

A 2012. július elsején hatályba lépett új munkajogi kódex szabályozásához képest jelentősen változik a köteletlen munkarend alkalmazhatóságának feltétele. A CLV Partners Ügyvédi Iroda szerint a módosítás a korábbi egyértelmű és rugalmas definíciót kedvezőtlenül érinti - olvasható legutóbbi cikkünkben.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője az Origó írása szerint úgy gondolja, hogy az új szabályozás kedvezőbb az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók számára is.

A kötetlen munkarend meghatározásának pontosítására vonatkozó módosítás csak 2014. január első napjától fog hatályba lépni.

Origó/Piac és Profit/HR Portal