Tíz alaphiba az állásinterjún
Feltűnő idegesség, átlátszó hazugságok, a korábbi felettesünk kritizálása: ezek azok a hibák, amelyeket ha elkövetünk, egy lépéssel sem kerülünk közelebb az áhított álláshoz.
1. Hazudozás
Csábító ugyan valótlan dolgokkal kiszínezni a szakmai múltunkat, de nem működik. Ahogy Mark Twain mondta: "Ha az igazságot mondod, sosem kell emlékezned, mit beszéltél régebben". A valóságot könnyedén kideríthetik rólunk: az interjúztatónak egy telefonjába kerül, vagy mi elszóljuk magunkat öt perccel később, és a légvár összeomlik. Aki hazudik, azt elkapják - az inkorrektség pedig az egyik legnagyobb vétség, ami egy munkahelyen elkövethető.
2. A főnökünk besározása
Még véletlenül sem szerzünk jó pontokat azzal, ha korábbi vagy jelenlegi munkáltatónkról rosszakat mondunk. Ne hibáztassuk a munkaadó felet, és ne az ex-felettesünk rossz tulajdonságaival magyarázzuk, hogy állást keresünk. Az állásinterjú egyáltalán nem az a hely, ahol elégtételt kell vennünk korábbi sérelmeinkért. Az interjúztató arról a végéről fogja végiggondolni a dolgot, hogy milyen lehet velünk együtt dolgozni. Mi sem kedveljük azokat, akik folytonosan másokat kritizálnak, és másokat hibáztatnak a problémákért. Szűrjük meg gondosan negatív véleményünket, és egy nagyon is visszafogott kritikát adjunk a volt munkahelyünkről.
3. Gorombaság
Ha úgy találjuk, nyers volt a stílusunk, igyekezzünk minél gyorsabban elnézést kérni. A rossz pillanatokat az interjú további részében végig meg kell próbálnunk feledtetni, mivel a rossz modor könnyen az esélyesek körén kívülre zárhat minket. Hogy mi számít "túl erősnek"? Ez a hallgatóságunktól függ: idióta viccek, politizálás, bizalmaskodás, ez mind túlzottan sok lehet, ha az interjúztató velünk kimért és udvarias. Hagyjuk a jófejséget a baráti sörözésekre, legyünk az interjú során professzionálisak. A jövendő munkahelyünkön a beszélgetés előtt vagy után se legyünk lazák, nyersek senkivel, mivel bárkinek a véleménye számíthat a kiválasztási folyamat során.
4. Panaszkodás
Lehet, hogy a vonatút az interjúra, vagy a dugó a városban rémálom volt a számunkra, de ez nem a megfelelő közlendő az állásinterjún. Nem kell a velünk szemben ülőnek tudnia, hogy milyen nehézségeken mentünk keresztül aznap, ezt tartogassuk az ismerőseinknek. Nem töri meg a jeget a panaszkodás, inkább furcsán hat, és az egész megbeszélés alaphangulatára kihat.
5. Konfliktuskezelési hibák
Szerves része a kiválasztásnak a kérdés, hogy viselkedünk konfliktushelyzetekben. A csapatmunka fontosságát egyre inkább felismerik a cégek, és rugalmas, együttműködő, kiegyensúlyozott munkatársakat várnak. Ha beszélnünk kell egy nehéz szituációról, ne kezdjük el azokat szapulni, akikkel konfliktusba keveredtünk. A személyeskedés, indulatos kirohanások és szarkazmus nagy ívben kerülendők.
6. Felkészületlenség
Ismerjük A-tól Z-ig az önéletrajzunkat, a szakmai múltunk apróságait ismételjük át. A vágyott munkakör megkívánta tulajdonságokat gondoljuk végig, és igyekezzünk elsődlegesen megfelelni mindezeknek. Vigyük mindazt, amire szükségünk lehet. Az állásinterjút vegyük komolyan, az íróeszközünk, noteszünk, irataink mind legyenek rendezettek, használhatóak. Egy kapkodó, felületes jelölt igen kevesek szimpátiáját nyeri el.
7. Idegeskedés, nagyzolás
Ha nagyon nyugtalanul viselkedünk, azt a benyomást keltjük, hogy nem érezzük magunkat elég jónak az adott állásra. De ha túl magabiztosak vagyunk, az is visszaüthet. Ha úgy érezzük, az idegeink nem fogják bírni az interjút, egy profi trénertől is vehetünk beszélgetés-leckéket, de gyakorolhatunk saját ismerősünkkel is.
8. Ha rossz a legelső benyomás
Minden új ismeretség esetében döntőek az első percek, sőt másodpercek. Ha sikerül jó benyomást keltenünk elsőre, az interjúztató nem azzal ül le a beszélgetéshez: "na jó, ezt az embert én ide nem akarom felvenni."
9. Tudatlanság a céggel kapcsolatban
Valóban ott akarunk dolgozni? Akkor ismerjük meg a vállalatot, a márkát: ne csak a mi jövendő tevékenységünket, hanem a cég egészét. Rákérdezhetnek a versenytársakkal való összehasonlításra, a vállalat eredményeire, fejlődésére, marketing stratégiájára is. Ha érdektelenek vagyunk az interjúztatónk munkahelye iránt, az nagy fekete pontot jelent.
10. Hibázni, és nem venni azt észre
Mivel ismeretlen terepen járunk, csak a másik reakciójából fogjuk megtudni, hogy amit mondtunk vagy tettünk, az vajon jó volt-e. Ha úgy látjuk, valami rosszul sült el, egyszerűen mondjuk azt: "elnézést, nem úgy értettem". Figyeljünk oda a másik félre, és végig igazítsuk őhozzá a mi viselkedésünket.
- 2026.05.20Pannon HR Konferencia Debrecen Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a HR-es közösségnek, hogy megvitassák az aktuális kihívásokat, trendeket, valamint hogy szakmai újdonságokkal ismerkedhessenek meg.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a Hard HR A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Pályázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
Csaknem 400 diákból „szemezgethettek” a munkaadók a DSZ Karrier Feszt 2026 rendezvényen. A fiatalok számára pedig számos gyakornoki és junior... Teljes cikk
A mesterséges intelligencia korában bárki percek alatt gyárthat tökéletesnek tűnő önéletrajzot – a cégek pedig egyre kevésbé hisznek nekik.... Teljes cikk
Mi is az ATS? Az Applicant Tracking System betűszava, toborzást támogató szoftverrendszer. Kezeli, szűri a pályázókat, automatizálja a kiválasztás... Teljes cikk


Amikor a HR ég ki: miért hagyják el a szakemberek a pályát?