Több, mint 430 milliót kell fizetniük a munkaerő-kölcsönzésben érdekelt cégeknek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a munkaerő-kölcsönzéssel érintett adózók fogalomkörébe a munkaerőt kölcsönbe adó és az azt kölcsönbe vevő cégek is beletartoznak. A munkaerő-kölcsönzéssel érintett adózók ellenőrzése évek óta a hivatal feladatai közé tartozik.

A 2015 óta eltelt több, mint négy és fél év alatt csaknem 3400 munkaerő-kölcsönzésben érintett adózónál tartott ellenőrzést. Ebből mintegy 1500 adóellenőrzés volt, ezekből megközelítőleg 1200 estében a vizsgálat megállapítással zárult, és a hivatal összesen csaknem 51 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg, 48 milliárd forint adóbírságot, és 628 millió forint mulasztási bírságot szabott ki, valamint 4,3 milliárd forint késedelmi pótlékot írt elő. Ez összesen közel 54 milliárd forint.

Ugyanezen időszak alatt csaknem 3500 jogkövetési vizsgálat indult, amelyekből több mint 360 vizsgálat zárult megállapítással, és 386 millió forint összegben mulasztási bírság kiszabása is megtörtént. A mulasztási bírságok kiszabására az szolgáltatott alapot, hogy a legtöbb esetben a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg.



A jogsértések alakulása az ellenőrzések megállapítási arányával szemléltethető:

Forrás: NAV

Rendezik a problémát vagy köddé válnak

A NAV kifejtette, hogy a visszaélések száma és súlya miatt továbbra is indokolt az ágazat ellenőrzése azért, hogy az érintett adózói kört a jogkövető magatartás irányába terelje. A hivatal az adott szektorban a rendelkezésre álló adatokat folyamatosan elemzi, értékeli és anomáliák esetén ellenőrzésre kiválasztja az adózókat.

Az ágazat szereplőinek kockázatelemzését elsősorban a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai indokolják. Több adózót azért választ ki a NAV, mert a járulék bevallásokat egyáltalán nem, vagy azokat nullás adattartalommal nyújtja be annak ellenére, hogy van bejelentett alkalmazott. Az ellenőrzések hatására sok adózó rendezi a kötelezettségeit, gyakran 40-50 főre vonatkozóan is, több millió forint kötelezettség növekedést befizetve. Pozitív tapasztalatként az is elmondható, hogy több esetben az adózók revízióval történt egyeztetést követően a bejelentő lapokon a biztosítási jogviszonyokat lezárják.

Jellemző az is, hogy az ellenőrzés megkezdése után az adózók szembesülve a hiányosságokkal, önként teljesítik önellenőrzéssel a kötelezettségeiket. Ha csak kisebb súlyú hiányosságokat állapít meg a revízió a jogkövetési vizsgálatkor, és ezeket az adózó időközben korrigálja, rendezi, akkor nem indokolt adóellenőrzés. Ha viszont adózói együttműködés nem tapasztalható és a revízió azt indokoltnak tartja, áttér adóellenőrzésre. Számos olyan eset is előfordul, amikor az ellenőrzés hiába próbálja elérni az adózót, annak nyoma veszett, ezek az adózók általában jelentős hátralékot hagynak maguk után. A NAV ezekben az esetekben adószám törlést kezdeményez, ezzel akadályozza meg a további csalárd működést.

Fotó: Pixabay.com