Több és jobb munkahelyet!

Egyfelől vitathatatlanul fontos, hogy a magyar gazdaság, a vállalkozások versenyképesek legyenek. Ebből a szempontból kulcskérdés az adócsökkentés, illetve az államháztartási hiány csökkentése. Bizonyára akkor valósíthatjuk meg ezeket a törekvéseket, ha többen dolgoznak, és kevesebben szorulnak arra, hogy szociális ellátásból, segélyből éljenek. Ezen kívül a versenyképesség elengedhetetlen feltétele, hogy jól képzett, a gazdasági kihívásokhoz folyamatosan alkalmazkodni képes munkaerő és munkaszervezet álljon rendelkezésre.
Egyfelől tehát nagy kihívás a versenyképesség növelése, másfelől viszont erőteljes társadalmi igény a hátrányos helyzetű emberek helyzetének javítása, a jövedelmi különbségek csökkentése, az esélyegyenlőség. A társadalmi integrációnak ugyancsak fontos feltétele a foglalkoztatás növelése, hiszen minél több ember lép be a munka világába, annál több ember számára teremtődik esély a méltányos életre.
Tehát a "híd", ami összekapcsolhatja a versenyképességet és a szolidaritást, a társadalmi kohéziót, és feloldhatja a kétféle kihívás között feszülő ellentmondást, az a foglalkoztatás, vagyis ha több és jobb munkahely lesz Magyarországon.

Amikor tehát Magyarország jövőjéről beszélünk, annak mindenképpen része, hogy:
- Legyen több munkahely,
- Legyenek jobb munkahelyek,
- A több és jobb munkahely legyen mindenki számára egyenlően hozzáférhető.
Mindezek elérése olyan stratégia kialakítását feltételezi, amely
egymást megerősítő céloknak tekinti a versenyképes, tudásalapú gazdaságot, valamint a társadalmi összetartozást, a kohéziót, és kiegyensúlyozottan törekszik mindkét cél elérésére.
a foglalkoztatás bővítését sok szereplőre, a különböző szereplők eltérő eszközeire építve kívánja megvalósítani.
Hangsúlyozni kell, hogy amikor az uniós és hazai források hatékony felhasználásáról gondolkodunk, átfogó megközelítésre van szükség. Tehát nemcsak olyan intézkedésekben, programokban kell gondolkodnunk, amelyek az uniós forrásokból megvalósíthatók, hanem egyúttal vizsgálnunk kell azt a tágabb környezetet - jogszabályi, intézményi környezetet, együttműködési mechanizmusokat - is, amelyben a támogatások felhasználásra kerülnek. Ezek alakításával, modernizálásával maximalizálhatjuk a forrás-felhasználás hatékonyságát. A programszerű intézkedések mellett szólni kell olyan intézkedésekről is, amelyek a környezet alakítására irányulnak, és megvalósításuk nem uniós vagy hazai források kérdése, de a szerepük meghatározó lehet a fejlesztések sikeressége szempontjából.

Több munkahely - a foglalkoztatás bővítése

A célunk hosszútávon, hogy megvalósuljon a teljes foglalkoztatás, azaz mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni akar. Milyen eszközök szükségesek ehhez? Alapvetően a munkahelyteremtés támogatása, egy foglalkoztatás- és vállalkozás-barát adórendszer, összehangolt támogatáspolitika, valamint hatékony és korszerű foglalkoztatási szolgálat.


Jobb munkahelyek

Mit jelent az, hogy jobb munkahelyeket szeretnénk? Mindenek előtt azt, hogy
a munkavállalóknak legyen tényleges lehetőségük a gazdaság és a tudásalapú társadalom által megkívánt tudás, ismeretek és készségek megszerzésére, folyamatos fejlesztésére, megújítására,
a munkavállalók és a munkaszervezetek, vállalatok képesek legyenek rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági változásokhoz, képesek legyenek a változásokra való felkészülésre és a strukturális átalakulások kezelésére,
legyenek jobb munkakörülmények és munkafeltételek, legyen egészségesebb környezet a munkahelyeken,
a jogszabályi környezet, illetve a támogatási rendszer tegye lehetővé és ösztönözze a rugalmas munkaszervezési és foglalkoztatási formákat, különös tekintettel a biztonság új formáinak megteremtésére is.
Jól képzett munkavállalók képesek alkalmazkodni a tudásalapú, az információs társadalom elvárásaihoz, a gazdasági szerkezetváltás során könnyebben találnak új munkahelyet. Az egész életen át tartó tanulás elterjedésével rugalmasabbá, zökkenőmentessé válnak a foglalkoztatás, a képzés, illetve a munkaerőpiacon kívül töltött időszakok (pl. gyereknevelés) közötti átmenetek. A keresleti változásokra rugalmasan reagáló munkaszervezetek versenyképessége és termelékenysége növekszik. A változásokhoz való alkalmazkodás magas szintű foglalkoztatás mellett kiegyensúlyozott, hosszú távú gazdasági fejlődést eredményez.
Milyen eszközök szükségesek ehhez? Mindenek előtt a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan igazodó oktatás és képzés szükséges. Továbbá a munkajogi szabályozás felülvizsgálatával meg kell teremteni a rugalmas foglalkoztatás lehetőségét és elengedhetetlen egy hatékony állami és szakszervezeti ellenőrzés.


A több és jobb munkahely legyen mindenki számára egyenlően hozzáférhető

A munkavállalás legyen mindenki számára tényleges és vonzó lehetőség, a munkaerőpiacon érvényesüljön az esélyegyenlőség. A munkaerő-piaci esélyegyenlőség azt jelenti, hogy mindenki számára egyenlő és diszkrimináció-mentes foglalkoztatási feltételeket kell kialakítani. Biztosítani kell az egyenlőséget a munkához, valamint a képzési lehetőségekhez való hozzájutás tekintetében egyaránt.
Milyen eszközök szükségesek ehhez? Személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásokkal segíteni kell az álláskeresőket, fejleszteni kell azokat a készségeket, amelyekkel a munkaerőpiacról kiszorult vagy annak veszélyével fenyegetett emberek alkalmassá válnak a munkavállalásra.
Ahhoz, hogy a munkavállalás vonzó lehetőség legyen, olyan szociális ellátórendszerre van szükség, amely segíti és ösztönözi a munka világába való belépést(de legalábbis nem ellenösztönöz). Elérhető, megközelíthető munkahelyek (ld. közlekedés, lakáspolitika) kellenek és fejlett szolgáltatások, amelyek segítik összehangolni a munkavégzést és a gyermeknevelést.

Partnerség

Összegzésként megállapítható, hogy a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás növelése olyan stratégiát feltételez, amely a munkaerő-keresletet és kínálatot befolyásoló intézkedésekre egyaránt épít, erősíti a vállalatok foglalkoztatási potenciálját, támogatja, ösztönzi a munkahelyteremtést, ösztönzi az embereket a munkavállalásra, segíti a munkaerőpiacra való belépést és beilleszkedést.
Mindez erős partnerséget feltételez, szoros együttműködést a kormányzati szereplők között, és a nem kormányzati szereplők - különösen a szociális partnerek és a civil szervezetek - közreműködése is szükséges. Az Európa Terv kidolgozásának meghatározó része a társadalmi partnerek bevonása, a társadalmi egyeztetés kereteinek kialakítása. A foglalkoztatáspolitika abban a szerencsés helyzetben van, hogy ezen a területen a partnerekkel való egyezetés intézményesített formái adottak és működnek. Ezekre az egyeztetési mechanizmusokra az Európa Terv kidolgozása során is építeni kell.


(Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter előadásának szerkesztett, rövidített változata, amelyet a Magyarország jövőjéről! elnevezésű konferencián tartott.)