Tovább szigorított természetbeni juttatások

Adóköteles telefonhívások
A helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátviteli (SZJ 64.20.16-ból) szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata miatt adóköteles bevétel keletkezik 2006.09.01-től. A telefonszolgáltatás esetében juttatás a forgalomarányos kiadás(ok)nak a tételes elkülönítésével határozható meg. E helyett választható, hogy a számlaértékből telefonszolgáltatás esetében 20 % számít adóköteles bevételnek.

Adóköteles helyi bérlet
Az úthasználatra jogosító bérlet, menetjegy juttatás is adóköteles természetbeni juttatás lett 2006.09.01-től. A magáncélú használat értéke a kifizetőt a bérlet, vagy jegy miatt terhelő kiadásból a díjköteles útszakaszon megtett út hosszából a magáncélú utazás arányos része. Ha ezt nem lehet meghatározni, vagy a meghatározást nem végzik el, akkor a számlaértékből úthasználatra jogosító bérlet, jegy esetében 50 % az adóköteles rész.

Pongyola bizonyítási szabályok, alkotmányossági aggályok
A jogalkotó a jól bevált, Alkotmánybíróság előtt már bizonyított módszert volt kénytelen használni. Vagyis vélelmezi a jövedelmet, de lehetőséget biztosít az ellenbizonyításra. Más azonban a helyzet a cégautó-adónál, hiszen adott a jogalkotó megfogalmazta az ellenbizonyításhoz szükséges nyilvántartásokat. Ezt most e kétfajta költség esetében elmulasztotta, és éppen ez teheti alkotmányellenessé a jogszabály ezen részét. Az "elkülönítésre" ugyanis nem tartalmaz a törvény semmilyen (!) rendelkezést. Ezért aztán a munkáltató elkülöníthetőnek tekintheti azt is, ha nyilatkoztat, vagy egészen egyszerűen bemellékel egy telefonszámla-részletezést, azzal, hogy az elkülönítés teljes körűen "megvalósult". Természetesen az adóalap védelmében az adóhatóság is igyekszik majd fellépni és fenyegető iránymutatásokban és közleményekben próbálná tudatosítani a felelősségteljes adózói magatartást a hiányos jogszabállyal kapcsolatban. Az is elképzelhető, hogy az APEH majd tudni véli, hogy milyen nyilvántartásokat kell felfektetni, pedig az adózás rendje továbbra sem változott a tekintetben, hogy "nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő". A megoldás természetesen a részletes jogalkotói rendelkezés lenne a nyilvántartások formájáról és tartalmáról.

54 a nyerő szám
A korábban 44%-os természetbeni juttatásokra alkalmazott kulcsot nem változtatták meg 2005.09.01-től csupán azt belekeverték a társadalombiztosítási járulék alapjába. Úgy tűnik, hogy most már az Szja kulcs évközi változatásától se riadt vissza a pénzügyi kormányzat. Ezzel a természetbeni juttatás átlépte a bűvös 100%-os határt. A megemelt adót az értékhatár túllépését követően a juttatás napjára vonatkozóan kell megállapítani és a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint kell megfizetni. Kevesen vették észre (így a neves hetilap különkiadásának sem sikerült egyértelművé tennie), hogy a változás nem vonatkozik a reprezentáció és üzleti ajándék utáni adókra csak arra az üzleti évre, amelyik 2006.08.31-ét követően kezdődik! Ettől még persze az új adómérték vonatkozik minden más természetbeni juttatásra! Az alábbi táblázatban a naptári év szerint adózókra vonatkozóan szerepeltetjük a leggyakoribb, munkavállalókra esetében a természetbeni juttatásra vonatkozó az adókulcsokat:

2005.09.01.-től - 2006.12.31-ig

SZJA: 44%
Nyugdíjbiztosítási járulék: 25,92%
Egészségbiztosítási járulék: 15,84%
Munkaadói járulék (munkaváll. esetén): 3%
Összesen: 88,76%

2006.09.01.-től (kivéve: repi, üzleti ajándék)

SZJA: 54%
Nyugdíjbiztosítási járulék: 27,72%
Egészségbiztosítási járulék: 16,94%
Munkaadói járulék (munkaváll. esetén): 3%
Összesen: 101,66%