Üdülési csekk, étkezési utalvány: fizessünk felárat?

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-dunántúli Régiójának igazgatója szerint a költség áthárítása jogos, de kizárólag akkor, ha arról előre, jól látható helyen tájékoztatják a vendéget. Halas Ernőné felhívta a figyelmet, hogy a vendéglátóhelyeken jogosan járnak el, ha nem adnak vissza az étkezési jegyből vagy az üdülési utalványból, ezek ugyanis nem szolgálnak pénzváltásra.

A megyei napilap által megkérdezett vendéglátósok szerint az étkezési jegyek és üdülési csekkek után fizetendő jutalék - a bevétel mintegy 7 százalékát vissza kell juttatniuk az államnak - csökkenti az árrést, ám többségük ennek ellenére tisztességtelennek tartaná emiatt felárat felszámolni. Ha valaki ezt mégis megteszi, akkor a tisztesség úgy kívánja, hogy ezt előre közöljék a vendéggel - fogalmazott egyikük.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány szerkesztőségünknek megküldött közleménye szerint téves az az állítás, hogy felszámolható a felár, illetve hogy a költség-áthárítása jogos. Ezzel szemben a szolgáltatók és az üdülési csekk kibocsátója között létrejött szerződés egyértelműen rögzíti a legalább névértéken történő elfogadást, illetve azt is, hogy az elfogadóhely súlyos szerződésszegésének minősül az üdülési csekk elfogadásának megtagadása, a csekk felhasználók bizonyítottan diszkriminatív megkülönböztetése. Az MNÜA közleménye szerint téves az az állítás, hogy a bevétel mintegy hét százalékát vissza kell juttatniuk az államnak. Az elfogadóhelyek maximum 6 százalékos jutalékot fizetnek és nem az államnak, hanem a kedvezményes üdülési csekket kibocsátó és forgalmazó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak.