Ügyelet és készenlét

Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. Ezen időtartam alatt a munkáltató bármikor munkavégzést rendelhet el, amely a Munka törvénykönyve szerint rendkívüli munkavégzésnek minősül. Ügyeletnek tekintendő a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állás, készenlétnek, pedig a munkavállaló által megjelölt és a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen töltendő rendelkezésre állás.

A munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti időszakban legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el. Kollektív szerződés ettől eltérően rendelkezhet. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített. Az ügyelet és a készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató eltérhet, de csak különösen indokolt esetben. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni. Az ügyelet és a készenlét elrendelésének szabályait a kollektív szerződés eltérően is megállapíthatja. Az ügyelet és a készenlét a Munka törvénykönyvébe foglalt szabályaitól az egészségügyi tevékenységet folytató munkavállalók esetében az ágazatra vonatkozó külön törvény eltérően rendelkezhet.
Az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó szabályok a 93/104/EK és az azt módosító 2000/34/EK irányelvekre figyelemmel kerültek kidolgozásra. Az ügyelet és a készenlét elrendelésére a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok az irányadóak, például a személyi, családi körülmények figyelembe vétele, vagy az elrendelés módja tekintetében. Ügyelet esetén is alkalmazni kell a naptári évenként elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső mértékét meghatározó rendelkezést. Ennek alapján az adott naptári évben legfeljebb 200 óra, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 300 óra ügyelet rendelhető el.

A készenlétre az ügyelet éves mértékére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Készenlét esetén nem éves felső határ került megállapításra, hanem a Munka Törvénykönyve az egy hónapon, illetve négyheti időszakban elrendelhető készenlét időtartamát legfeljebb 168 órában határozza meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. A munkavállalók érdekében a készenlét heti pihenőnapra történő elrendelésének lehetőségét korlátozza a törvény. Nem kerülhet sor készenlét elrendelésére a heti pihenőnap tartama alatt akkor, ha a megelőző egy héten (168 órás megszakítás nélküli időszakban) a munkavállaló heti pihenőnapján már készenlétet teljesített. Az ügyelet és a készenlét önmagában nem, de az ügyelet és a készenlét alatti munkavégzés időtartama rendkívüli munkavégzésnek minősül, amit a rendkívüli munkavégzés éves mértéke tekintetében figyelembe kell venni. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ha az ügyelet alatti munkavégzés időtartama nem mérhető, akkor az ügyelet teljes időtartama rendkívüli munkavégzésnek minősül, amit a rendkívüli munkavégzés éves mértékébe be kell számítani. Az ügyeletet és a készenlétet megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre kell közölni, de különösen indokolt esetben a munkáltató ettől eltérhet. Mindkettő elrendelhető szóban és írásban egyaránt, de ha a munkavállaló kéri, vagy kollektív szerződés rendelkezése esetén az írásba foglalás kötelező. A kollektív szerződés az elrendelésre vonatkozóan a Munka törvénykönyvétől eltérő szabályokat is megállapíthat. Az ügyelet időtartamára a munkavállalót személyi alapbére 40%-ának, készenlét esetén személyi alapbére 20%-ának megfelelő munkabér illeti meg. Ha a munkavállaló az ügyelet vagy készenlét alatt munkát végez, az rendkívüli munkavégzésnek minősül és annak időtartamára a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazás illeti meg.