kapubanner for mobile
Megjelent: 3 éve

Újra definiáljuk a HR szakmát – Interjú Oszlányi Törtellel a szakmai képzések piacáról

A HR szakmának még soha nem volt akkora szüksége az egymástól való tanulásra, mint most. A siker kulcsa a továbbképzés lesz, mert ez teszi lehetővé a piaci tapasztalatok megosztását és integrálását. Ennek érdekében indít közös képzést a Pécsi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem. Az oktatók között lesz, Oszlányi Törtel, a Takarék Csoport HR ügyvezető igazgatója, akit arról kérdeztünk, mitől lesznek mások ezek a képzések? Mivel ad többet a HR-esnek? Hogyan lesznek képesek a szakemberek a HR-t újra definiálni?

Oszlányi Törtel-

Az elmúlt évtizedekben a HR stratégiai szerephez jutott a nagyvállalatok szervezeti hierarchiájában, a pandémiás időszak pedig a kkv-kban is kiemelt pozíciót adott a HR-szakterület számára. A kérdés az, hogy amikor vége lesz ennek az időszaknak, a cégek professzionális és szakmai tartalmat tudnak-e adni a HR-nek. A siker kulcsa a továbbképzés lesz, mert ez teszi lehetővé a piaci tapasztalatok megosztását és integrálását. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE KTK) és a Széchenyi István Egyetem (SZIE) olyan átfogó diplomát adó képzéseket indít, melyek az aktuális HR-trendek és kihívások köré lettek építve. A képzések oktatói csapatát erősíti többek között Oszlányi Törtel, a Takarék Csoport HR ügyvezető igazgatója, valamint David Ulrich is, aki 2021-ben a „Legbefolyásosabb globális HR-vezető” díjat nyerte el. Oszlányi Törtel kérdeztük a részletekről.

Hogyan jött az ötlet a HR-képzés elindítására? Mi inspirálta ebben az együttműködésben?

Eltérő a két HR-es szakképzés előtörténete, a jövőben mégis összekapcsolódhatnak. A Széchenyi István Egyetemen (SZIE) szeptemberben induló HR-stratégia képzés főszervezője a New Code Csoport. Zsiska Zsófia és Kovács Magdolna, a képzés szakmai programfelelősei több éves HR-szakmai, szervezetfejlesztési tapasztalattal rendelkeznek. A képzés alapötlete másfél évvel ezelőtt született meg, és több mint egy évig tartott a program előkészítése. A cél az volt, hogy egy olyan államilag elismert, a meglévő oktatási formákat kiegészítő, átfogó elméleti és egyben gyakorlatorientált képzés induljon el, amely stratégiai szinten és rendszerben kezeli a szakmai kérdéseket.

Úgy gondolták, hogy a leghitelesebb, ha olyan vezetőket kérnek fel oktatóknak, akik több évtizedes nagyvállalati múlttal rendelkeznek, és vállalnák az egyetemen tapasztalataik átadását. Így jutottak el, többek között, hozzám, én pedig örömmel vállaltam el a megtisztelő felkérést. Ezzel párhuzamosan a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) szintén hosszas előkészület előzte meg a szeptembertől induló Stratégiai HR vezető képzést, ami a már futó MBA képzés egyik választható specializációjaként, a vezetőképzés mellett, a nagyvállalati HR-vezető képzés hazai meghonosítását tűzte ki célul. A PTE Közgazdaságtudományi Karának képviseletében Dr. Ásványi Zsófiával dolgozunk az egyetemi képzési program tartalmi kialakításán. Mindkét felkérés nagy megtiszteltetés és a HR-szakmai képzés újra definiálásának fontos sarokköve, és természetesen számomra is tanulási, fejlődési lehetőséget biztosít.
 
A Pécsi Tudományegyetemen és a Széchenyi István Egyetemen induló szakokra miért most van szükség?
 
A HR évtizedek óta szeretné elérni, hogy stratégiai szerepet kapjon ne csak a nagyvállalatoknál, de a hazai kkv-k és az állami intézmények szervezeteiben, és most a külső körülmények is hozzásegítették ehhez, hiszen a pandémia rövid időre a kisebb szervezetekben is stratégiai szerephez juttatta a HR-t, de félő, hogy a korábbi adminisztratív fókusz kerülhet újra előtérbe, és – nem mellesleg – szükség van már a szakma "ráncfelvarrására” is. Ha nem tanulnak a HR-esek, elsősorban a HR-vezetők, akkor az általuk támogatott szervezetek lemaradnak a piaci versenyben. Az a cég jut előnybe, amelyik megújult tartalommal tudja feltölteni HR-tevékenységét. Ahol a HR stratégiai szerepét vesztve visszakerül a korábbi adminisztratív/kiszolgáló dobozba, ott a cég lépéshátrányba kerül a versenytársakkal szemben.

Úgy gondolom, hogy egy modern és fejlődésre nyitott vállalati kultúrában a HR stratégiai szerepének fontossága és hozzájárulása nélkülözhetetlen az üzleti stratégia megvalósításához, és a HR-szakmának is újra kell terveznie a munka világát. A szervezetek komplex HR-kihívásokkal néznek szembe a munkaerő-piaci változásoknak és a technikai fejlődésnek köszönhetően, emiatt körültekintő humán stratégiát kell kialakítaniuk. A HR akkor fog túlnőni az adminisztratív szerepkörön, ha a szervezeten belüli problémákra való megoldások mellett stratégiai javaslatokban is gondolkodik.
 
Az új képzések HR alapképzésre épülő szakok vezetők számára. Miért javasolt elvégezni?

Fontos megjegyezni, hogy a hazai vállalati HR-vezetők egy része nem rendelkezik HR-es végzettséggel, ahogy a magyar gazdaságot működtető vezetők vezetői képzettsége is jócskán elmarad a régió trendjeihez képest. A piaci folyamatok és a folyamatos fejlődési „kényszer” pedig a HR interdiszciplinaritását teszik szükségessé, mindkettő érv a folyamatos önfejlesztés és képzés igényét indukálja. Ez azért komoly hiányosság, mert a tapasztalati úton szerzett tudás és a karizma nem mindig elegendő komplex problémák megoldásához, egy vállalat vagy akár a HR-szakterület irányításához. Egyszerűen azért nem, mert az uralkodó trendek ismerete mellett alapos elméleti tudást is igényel az ilyen magasszintű problémák kezelése. A folyamatos változás megköveteli, hogy gyorsan tanuljunk, és most egymástól… A HR-szakembereknek szükségük van külső inputokra, ezért az egyetemeken induló gyakorlatorientált képzések éppen jókor valósulnak meg. Benne vagyunk a változásban, sőt bizonyos értelemben a HR maga a változás, és most eszközöket is kapunk, hogy a javunkra tudjuk fordítani ezt a folyamatot. Mindkét képzés tematikája a jelenlegi HR-kihívások és trendek köré lett felépítve.  

Milyen egyéb előnyei vannak a képzésbe való bekapcsolódásnak?
 
A képzések összehozzák a magyarországi HR-szakma legnevesebb képviselőit, ahol gyakorlati példákon keresztül meg tudják mutatni, hogy saját vállalatuknál mi működik, és mi nem. A hallgatók a megszerzett tudást saját munkahelyi környezetükre tudják adaptálni, így a tudás hasznosulása javítható és mérhető lesz, arról nem beszélve, hogy az interaktív jelleg és a párbeszéd miatt a hallgatók mellett az oktatók is fejlődnek, tanulnak.

A SZIE képzésén a hallgatók olyan nemzetközi gyakorlatokat ismerhetnek meg, melyek itthon is hatékonyan működtethetők, és akadémiai keretek között szerezhetnek nagyvállalati gyakorlati ismereteket több mint 20 hazai nagyvállalat első számú HR-vezetőjétől. A képzés oktatói között van David Ulrich, a Michigan-i Egyetem Ross School of Business professzora és a The RBL Group társalapítója, aki 2021-ben elnyerte a "Legbefolyásosabb globális HR vezető" díjat.  

A képzés mögött egyébként a legnagyobb hazai HR-szakmai szervezetek állnak, mint az OHE, Magyarországi HR Network Egyesület és a Magyar Banki és Pénzügyi Akadémia. Reményeink szerint a hallgatók és az előadók között valódi szakmai közösség fog kialakulni, amely a képzés után is biztosítani tudja az információáramlást. 

A szakok között milyen különbségek vannak? Illetve van-e átjárhatóság?
 
A két intézmény által nyújtott képzések között felmenő rendszerben is lehet haladni, hiszen a már meglévő alapszak vagy mesterdiploma birtokában – néhány évnyi piaci tapasztalat után – a HR-stratégia szakirányú továbbképzés kkv-k HR-szervezetének irányítására, nagyvállalati senior HRBP vagy középvezetői szerepkörre is felkészíthet. Akik nagyvállalti HR-vezetői karrierutat terveznek, vagy csak a HR elméleti narratívája felé nyitottak, a Pécsiközgáz (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar - a szerk.)MBA képzésének stratégiai HR-vezető specializációja irányába mehetnek tovább. Talán nem túlzó az a kijelentés, hogy ezen képzési folyamat teljesítése megfelelő elméleti, gyakorlati alapokat biztosít a jövő vezetői számára, de ami talán még fontosabb: a szakma jeles elméleti és gyakorlati képviselőivel kerülhetnek kapcsolatba, ami egy ilyen kapcsolatorientált területen jelentős versenyelőnyt jelenthet. A végzettek mind a két képzés végén egyetemi oklevelet kapnak, és felkészültek lesznek arra, hogy kulcsfontosságú szerepet töltsenek be a vállalatok életében.

Meggyőződésem, hogy az iskolapadokból a jövő régiós, sőt, talán globális vezetői fognak kikerülni.
 
Milyen új tapasztalatokhoz, tudásanyaghoz juthatnak azok a vezetők, akik elvégzik valamelyik képzést? A két szak miben lesz más az eddigi HR-es diplomát adó képzésekhez viszonyítva?
 
A SZIE HR-stratéga képzésén a nagyvállalati HR-vezetők mellett David Ulrich is erősíti az oktatói csapatot, akinek személyes jelenlétét az MBPA szakmai szervezet támogatja. Az ő tudásából és tapasztalatából minél többet próbálunk majd itthon tartani. Mellette több évtizedes múlttal rendelkező akadémikusok, egyetemi tanárok és a HR-szakma tanácsadói oldaláról érkező munkatársak is részt vesznek, így egyszerre fog megjelenni a képzésben, hogy mit, miért és hogyan érdemes és lehet hatékonyan csinálni. A PTE MBA stratégiai HR-vezető képzésén pedig a hazai HR elméleti szakemberei adják át tudásukat, aminek a gyakorlati megvalósítási lehetőségei is meg fognak jelenni, mégpedig egyenlő arányban. Magyarországon ilyen komplex képzések eddig még nem indultak. Tele vagyunk várakozásokkal…
 
Milyen hatással lehetnek a képzések a HR szakmára a jövőben?
 
A képzést elvégzők egy olyan hallgatói-oktatói közösség részévé válnak, ahová elakadás, felmerülő kérdés esetén nyugodtan fordulhatnak. Egy alumni programhoz lehet hasonlítani, ahol a szakmai fórumon keresztül tarthatják egymással a kapcsolatot, így a kihívások idején is lesz kihez fordulni, nem lesznek egyedül a bajban. Emellett a résztvevők hazai és nemzetközi elméleti valamint gyakorlati mintákat ismerhetnek meg, melyekhez – saját értékajánlatukat megvizsgálva – hozzáigazíthatják szervezeti működésüket. Ez másképpen az értékajánlati stratégia része, ami nagyon fontos a HR-szakmában, és olyan folyamatokat erősíthet fel, amelyek egy új HR-működést támogatnak, újra definiálva a terület stratégiai szerepkörét is.

 

 

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A tanár is munkavállaló!?

Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk

Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?

A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk

Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást?

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk