Utazásszervezés: kevés a tapasztalat, speciális tudásra van igény

A nyolcvanas évek végéig csak a kiváltságosok utazhattak "szervezetten". Erős kapcsolati háló és jelentős mennyiségű anyagiak kellettek egy-egy olasz, vagy spanyol úthoz. Az irodákban elkötelezett és mindenre felkészült irodai alkalmazottak fogadták az ügyintézésért cserébe a tusfürdőkből, kávéból-csokoládéból álló paraszolvenciát. Több hónapra előre kellett egy-egy társas útra jelentkezni. Mivel akkoriban nem volt jellemző még a használható nyelvismeret, bámulva néztük és hallgattuk a több nyelven előadott ügyintézésüket.

Mikor az életszínvonal erősödni, az állami ellenőrzés pedig gyengülni kezdett, egyre többen szerették volna a többlet-bevételeiket importfogyasztásra, leginkább utazásra fordítani. Mivel ezek az összegek - nemzetközi összehasonlításban - nem voltak jelentősek, és a minőségi ellenőrzés se volt annyira kiforrott, ezért számtalan idegenforgalmi kalandor kezdte meg ekkor a 4-5-10 évig tartó működését. Ezek az utazási irodák olcsóbbnál olcsóbban, a klasszikus tömegturizmussal megcélzott célpontokba szerveztek utakat. A beutaztatásnál is észre lehetett venni, hogy a várost csak könyvből ismerő, sem a megjelenésében, sem a fellépésében nem hiteles "idegenvezetők" irányították a külföldieket. Virágzott minden, ami illegális volt.

Néhány, az utasokat kint felejtő utazási iroda csődje után sokan kiábrándultak a szervezett utaztatásból. Ezenkívül megjelent az internet is, és az utazni vágyók inkább maguk intézték a szállás- és a repülőjegy foglalást. Ezen a területen azonban nagyon komoly csalódások érhetik ma is a gyanútlan foglalót. Lehet, hogy egyáltalán nem úgy néz ki a panzió, ahogy azt a kép mutatja. Vagy a szolgáltatások nem kerülnek a honlapon feltüntetettel párhuzamba, jelentős többletkiadásokat kell például a parkolásért fizetni, vagy a tengerpart közelsége valójában másfél kilométert jelent. A tulajdonosról is könnyen kiderülhet, hogy a levelezését még elintézte egy ismerős, de a problémákat nem tudjuk megbeszélni vele - hacsak nem tanulunk meg kommunikációs szinten portugálul egy óra alatt. A saját szervezésű utaknál általában nincs garanciális jog - vagy nem tudjuk azt érvényesíteni.

A szakma fejlődött - az iparág stagnál

Az idegenforgalomban dolgozók megfelelően szakképzettek, ez- természetesen - emeli a terület presztízsét - nyilatkozta a HR Portálnak Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke. Nem volt ez mindig így. A MUISZ 1974-ben kezdte meg tevékenységét (akkor még Magyar Utazási Irodák Szövetsége néven). Ahogy a bemutatkozó anyagukban is áll, az akkor létező hét állami vállalat hozta létre a szövetséget, érdekvédelmi célból. A rendszerváltozás után gyökeresen megváltozott a helyzet, gombamód elszaporodtak az utazási irodák.

A kaotikus körülmények között a MUISZ javaslatára és közreműködésével született meg az első utazási irodai rendelet, amely szigorú feltételekhez kötötte az utazási vállalkozások működését. Jelenleg mintegy 1150 legálisan működő, tehát regisztrált utazási iroda van Magyarországon, ebből körülbelül 250 iroda tagja a szövetségnek, de elmondható, hogy a tagság bonyolítja le a szervezett idegenforgalom több mint 85 százalékát. Az irodák között kialakult a szakosodás egy-egy úti célra vagy a beutazó turizmus egy-egy ágára. Legfontosabb céljuk most is az, hogy minden lehetséges eszközzel fellépjenek az illegálisan működő utazási vállalkozások ellen. Ma már etikai kódexe is van a turizmussal foglalkozóknak. A MUISZ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Idegenforgalmi Tagozatával közösen 1999-ben alkotta meg ezt a preambulumot, mely összefoglalja az utazási irodák egymás közötti viselkedésének, valamint az utasokkal szembeni viselkedésének alapkövetelményeit.

Nem mindegy, kivel is találkozik először egy ki/beutazni szándékozó. Az érvényes, 213./1996-os kormányrendelet értelmében az utazási vállalkozásnál egy felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező, tevékenységért felelőst mindenképpen kell alkalmazni. Az irodai ügyintézőkkel szemben semmilyen megkötés nincs, azonban Molnár Gabriella szerint az irodának saját érdeke, hogy minél felkészültebb szakembereket alkalmazzon. Számos középfokú szakiskola nyújt idegenforgalmi ügyintézői képzést és a referensek között nagyon sok felsőfokú végzettségű munkatárs is van. Az alkalmazásuknál most már feltétel az, hogy minél több idegen nyelvet legalább középfokon beszéljenek. A nagyobb cégek saját dolgozóik részére különböző szakmai tréningeket, továbbképzéseket is szerveznek.

A Magyarországra látogató külföldiekkel találkozó idegenvezetők helyzete is szigorúan szabályozott. Az ő esetükben az idegenvezetői vizsga kötelező, e jogosítvány nélkül nem lehet idegent vezetni. Az idegenvezetők nyilvántartásba vételét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal végzi. Molnár Gabriella szerint a szakképzés minősége jelenti a legnagyobb problémát. Véleménye szerint túl könnyen adnak idegenvezetői végzettséget igazoló bizonyítványt egyes intézmények, ezért mostanra a szakmában megfigyelhető a túltermelés, holott csak azt szabadna végzett idegenvezetőnek tekinteni, aki a rátermettségét és elkötelezettségét négyes vagy ötös osztályzat elérésével is demonstrálja a vizsgán.

A MUISZ elnöke szerint nem lehet idegent vezetni gyenge nyelvtudással és olyan eredménnyel, ami éppen hogy átcsúszott a vizsgákon. De ez a helyzet addig így is marad, míg a sok idegenvezetői képzést biztosító intézmény a tanfolyami bevételek érdekében folytatja a tevékenységét és ezért nem érdeke a buktatás. Ez a jelenség termeli ki az alkalmatlan idegenvezetőket, ami hosszú távon nem tesz jót a szakmának. Molnár Gabriella szerint azonban a kedvezőtlen szakmai körülmények ellenére az igazán jók el tudnak helyezkedni. Közülük is előnyben vannak a több illetve a ritka, egzotikus ( például japán, svéd, holland, finn) nyelven beszélő szakemberek. Ők biztos, hogy ma is meg tudnak élni a keresetükből.

A hazai turisztikai szakma azonban bajban van, mivel Molnár Gabriella meglátása szerint a gazdasági válság miatt jelenleg enyhe visszaesés, vagy stagnálás érződik. Mind a beutaztatás, mind a kiutaztatás területén érezhető ez a folyamat, ezért a cégek kénytelenek nagyon költségtakarékosan, minél kevesebb alkalmazottal dolgozni. Most, amikor az utazási irodák forgalma csökkent, nem tudja a szakma felvenni a végzettek tömegét, ezért sokan más pályán kötnek ki. A MUISZ elnöke szerint a rengeteg új szálloda megnyitása sem segít, mivel a meglévő régebbi szállodákban is folyik a költségcsökkentés. Azért is nehéz az elhelyezkedés, mivel a legtöbb utazási irodában néhány év tapasztalattal rendelkező, tehát "kész" munkatársakat keresnek. A pályakezdőknek szinte csak gyakornokként van esélyük arra, hogy hosszabb-rövidebb időre el tudjanak helyezkedni.

A lassú kilábalás jelei azért már mutatkoznak, és remélhetőleg egy-két éven belül ismét fellendülés lesz, ehhez azonban önmagában nem elegendőek az utazási irodák erőfeszítései, ez számtalan gazdasági, politikai, társadalmi kérdés függvénye egyszerre.

Az alternatív idegenforgalom sikere

A kalandtúrák szervezésével foglalkozó Baraka Utazási Iroda ügyvezetője, Serfőző Zoltán a HR Portálnak arról számolt be, hogy a számukra nagyon jelentős túravezetői szakmának idehaza nincs szabályozott kritérium-rendszere. Náluk lényeges képesség a nyelvtudás, illetve döntő fontosságú a jelölt utazási, túrázási, esetleg hegymászással kapcsolatos tapasztalata. Ezeken felül fontos a jó kommunikáció, és a korábbi csoportvezetési tapasztalat is. A Baraka túravezetői határozott kiállásúak és rendelkeznek vezetői képességekkel is. Összességében a túravezetők esetében nem a végzettség, hanem a rátermettség a fontos.

A végzettség mellett az egyéb szakmai és emberi tényezők fontossága a siker kulcsa a beutaztatással foglalkozó BudapestUNDERGUIDE utazási irodánál is. Nagyon odafigyelnek egy-egy guide kiválasztására - számolt be Maróthy Judit, az iroda egyik tulajdonosa és egyben ügyvezetője. A BudapestUNDERGUIDE még idejében foglalta el azt a piaci rést, ami a hazai, beutaztatási piacon fellelhető volt. Felelősségteljes utazással foglalkoznak, amelynek célja a helyi értékek, helyszínek, emberek megismertetése. Maróthy Judit szerint az üzletmenetükkel nincs probléma, ami annak is köszönhető, hogy jó érzékkel megtalálták a tömegturizmust a jövőben részben kiváltó, úgynevezett "responsible tourism" helyét a hazai idegenforgalomban. Az ügyvezető szerint lehet, hogy egy vezetéses programjuk többe kerül, mint egy "main stream" városnézés, de míg az pihenésképpen egy nemzetközi láncnál tesz ki kávézni, ahol 800 forint egy muffin, addig az ő idegenvezetőik ahhoz a nénikhez kalauzolnak el, ahol igazi, kézzel gyúrt házi rétest lehet enni, fele ennyiért.

"Fontos, hogy megtaláljuk az olyan, rendkívüli képességű guide-okat, akik nemcsak elméletben és a főbb turista-látnivalókon keresztül mutatják meg a várost, az országot, hanem képesek személyre szabott programokat összeállítva a valódi életet megmutatni" - nyilatkozta a turisztikai szakember. Mivel nekik fontos a helyi szolgáltatók és termékek előtérbe helyezése a túra során, ezért a munkatársaiktól sem kevesebbet várnak, minthogy ismerjék ezeket a helyeket és embereket. Ehhez az kell, hogy az adott idegenvezető tudja, mi történik a városban. Maróthy Judit "megélt" városismeretet és speciális extra ismereteket vár el az idegenvezetőiktől. A nyelvtudás mellett a papír is fontos, de sokkal fontosabb a szakmai és emberi rátermettség erre a munkakörre.

Mivel sok esetben speciális tudást igényelnek a különleges, személyekre szabott programok, állandóan képzik az idegenvezetőket. Gasztronómia, állatkerti újdonságok megismerése, kortárs magyar divat vagy éppen numizmatikai továbbképzésekben részesítik a náluk dolgozókat azért, hogy ezt a tudást továbbadva, megmutathassák a város igazi arcát.