15–20 ezer dolgozó hiányzik a vendéglátásból – bajban a magyar éttermek

A magyar vendéglátóipar komoly szerkezeti és munkaerő-problémákkal küzd, miközben forgalma már megközelíti a járvány előtti szintet – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

A szakmai szervezet elnöke szerint ma 15–20 ezerrel kevesebb munkavállaló dolgozik az ágazatban, és mintegy 9–10 ezerrel kevesebb vendéglátóhely működik, mint a pandémia előtt. Mindezek ellenére a szektor volumene gyakorlatilag eléri a 2019-es szintet, vagyis inflációtól megtisztítva ugyanakkora forgalmat termel, mint a válság előtti utolsó „békeévben”.

Kovács László kiemelte: a vendéglátás a turizmus legnagyobb foglalkoztatója, jelenleg mintegy 150 ezer ember dolgozik a szektorban, miközben az egész turizmusban körülbelül 180 ezren. A járvány idején azonban sokan végleg elhagyták a pályát.

Felidézte, hogy komplett szakácsbrigádok helyezkedtek el más ágazatokban – például áruházláncoknál –, ahol kiszámíthatóbb és nyugodtabb megélhetést találtak. Bár a vendéglátásban jellemzően magasabb jövedelem érhető el, a munkával járó terhelés és bizonytalanság miatt sokan nem tértek vissza. A jó szakemberek megtalálása továbbra is komoly kihívást jelent.

Az ipartestület elnöke szerint a jelenlegi helyzet egyszerre jelent hatékonyságnövekedést és komoly kockázatot. Kevesebb munkavállalóval és kevesebb üzlettel sikerül ugyanazt a forgalmat előállítani, de ez egyben azt is jelzi, hogy a piac beszűkült, és sok vállalkozás nem élte túl az elmúlt éveket.

A kereslet visszaesését Kovács László nem elsősorban az alacsony jövedelmekkel magyarázza. Úgy fogalmazott:

különösen a vidéki vendéglátás 2025-ben inkább a lakossági félelmek miatt szenvedett, nem azért, mert ne lenne pénz az embereknél.

A megtakarítások történelmi csúcs közelében vannak, ugyanakkor a háborús helyzetekről, az inflációról és a gazdasági bizonytalanságról szóló hírek óvatosságra ösztönzik a fogyasztókat.

Hozzátette: a forgalmat az emelkedő árak is visszafogják, és az sem segíti a fogyasztói hangulatot, hogy Európában és a Közel-Keleten is fegyveres konfliktusok zajlanak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy több kelet-európai országban erősebb hagyománya van az étterembe járásnak, mint Magyarországon.

A nemzetgazdasági tárca által meghirdetett, 100 milliárd forintos, öt plusz egy elemből álló támogatási csomagot a szakma alapvetően pozitívan fogadta – mondta Kovács László az InfoRádió Aréna című műsorában. Véleménye szerint az intézkedések közül a forgalmat érdemben leginkább a reprezentációs adó eltörlése növelné, míg a többi elem főként adminisztratív könnyítést és adócsökkentést jelent.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a jelenlegi szabályozás különösen a céges rendezvények esetében visszatartó erejű. Míg egy kisebb üzleti étkezésnél a reprezentációs adóterhelés még vállalható, addig egy több száz fős céges rendezvény esetén a 33 százalékos közteher már sok vállalatot elbizonytalanít, ezért ezek a programok gyakran elmaradnak.

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a szakmai szervezetek közösen készítenek elő egy javaslatcsomagot, amely a szabályozás módosítását célozza. Úgy véli, a jelenlegi rendszer átalakításával jelentős, eddig „parkolópályán lévő” vállalati forrásokat lehetne visszaterelni a vendéglátásba, különösen a rendezvénypiac élénkítésén keresztül.

kép: freepik