Vissza a munkaerőpiacra: a nyerő tudás
A humánus leépítés módszere az outplacement és az emberi erőforrás-képzés szoros kapcsolatban kell, hogy álljon. Az egyén a munkahelyen ugyanis gyakran azért válik feleslegessé, mivel tudás nem piacképes. Annak érdekében, hogy az elbocsátottak visszataláljanak a munkaerőpiacra szükséges azon ismeretek elsajátítása, amelyre a munakerőpiacon megfelelő kereslet van.
A foglalkoztathatóság kulcskérdésének a munkavállaló tudáskészlete tekinthető, mely jellegét tekintve fejleszthető. Az outplacement szolgáltatás művelői segítenek a fejlesztéshez vezető út meghatározásában és a tanulási készség aktivizálásában. A kompetenciák fejlesztése, felfrissítése céljából igyekeznek felkelteni a leépítésre várók körében a tanulás iránti igényt, mivel a naprakész tudás, információ és készség mindenütt kelendő portéka.
A létszámcsökkentés megrázkódtatásainak kitett személyek többsége nem engedheti meg magának, hogy az elbocsátó szép üzenet mellé kapott pénzből vagy diszkrecionális jövedelemből áldozzon a tudás oltárán. A tanulási szándékot mentálisan támogatók mellé anyagi erőforrásokat mozgósítani képes partnerek is kellenek, melyek ebben az esetben az állam és a létszámcsökkentést végrehajtó vállalat személyében találhatók meg.
A képzést szponzoráló állam, mely a közérdek fontos és jó ügyeit, szükségleteit igyekszik eredményesen, optimálisan szolgálni, a birtokolt erőforrások, valamint a társadalom tagjaitól elvont adók, jövedelmek és járulékok elhasználásával.
A magyar állampolgárságú felnőttek képzésének költségeit az állam különböző módon támogatja, melyek között kitüntető szerepet kapott a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része. Ennek szabályait:
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény,
a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény,
a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet írja elő.
A jogszabályi előírások alapján a vállalat - képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett, saját dolgozóinak nyújtott képzés költségeivel - a szakképzési hozzájárulási alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig csökkentheti bruttó kötelezettségét. Az így visszatartott vállalati források olyannak tekinthetők, melyek fedezetet nyújthatnak a létszámcsökkentést elhatározó vállalat akarata és szociális érzékenységéből fakadó aktivitása is szükségeltetik.
A foglalkoztathatóság kulcskérdésének a munkavállaló tudáskészlete tekinthető, mely jellegét tekintve fejleszthető. Az outplacement szolgáltatás művelői segítenek a fejlesztéshez vezető út meghatározásában és a tanulási készség aktivizálásában. A kompetenciák fejlesztése, felfrissítése céljából igyekeznek felkelteni a leépítésre várók körében a tanulás iránti igényt, mivel a naprakész tudás, információ és készség mindenütt kelendő portéka.
A létszámcsökkentés megrázkódtatásainak kitett személyek többsége nem engedheti meg magának, hogy az elbocsátó szép üzenet mellé kapott pénzből vagy diszkrecionális jövedelemből áldozzon a tudás oltárán. A tanulási szándékot mentálisan támogatók mellé anyagi erőforrásokat mozgósítani képes partnerek is kellenek, melyek ebben az esetben az állam és a létszámcsökkentést végrehajtó vállalat személyében találhatók meg.
A képzést szponzoráló állam, mely a közérdek fontos és jó ügyeit, szükségleteit igyekszik eredményesen, optimálisan szolgálni, a birtokolt erőforrások, valamint a társadalom tagjaitól elvont adók, jövedelmek és járulékok elhasználásával.
A magyar állampolgárságú felnőttek képzésének költségeit az állam különböző módon támogatja, melyek között kitüntető szerepet kapott a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része. Ennek szabályait:
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény,
a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény,
a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet írja elő.
A jogszabályi előírások alapján a vállalat - képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett, saját dolgozóinak nyújtott képzés költségeivel - a szakképzési hozzájárulási alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig csökkentheti bruttó kötelezettségét. Az így visszatartott vállalati források olyannak tekinthetők, melyek fedezetet nyújthatnak a létszámcsökkentést elhatározó vállalat akarata és szociális érzékenységéből fakadó aktivitása is szükségeltetik.
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.24BLUE | recruiTECH & HRTECH & LearnTECH A BLUE konferencia idén 3 területet egyesít: recruiTECH, HRTECH és LearnTECH, hogy teljesen lefedje a kékgalléros toborzás, digitalizáció és képzés‑fejlesztés kihívásait. Csatlakozz szeptember 24-én!
Részletek
Jegyek
