A CHN a WBECS-ről jelenti: A tanácsadás csapdájában
A WBECS-ről jelentjük – a világ legnagyobb online coach képzési fóruma – itt minden előadásról beszámolót adunk hétről hétre.
Michael Bungay Stanier írta az évszázad legnagyobb példányszámban eladott coaching témájú könyvét, a „The Coaching Habit”-et. 2019-ben ő volt az első számú vezérgondolkodó a coaching területén és a Thinkers50 coaching díjára is megválasztották. Michael előadásait mindig nagy öröm hallgatni. Előadói stílusa magával ragadó és lelkesítő, képes arra, hogy csupán néhány kézzel írt tábla segítségével nemcsak átadja az üzenetét, hanem további gondolkodásra, cselekvésre késztesse a hallgatóságot.
Az előadás vezérfonala a (kéretlen) tanácsadásra való késztetés felismerése és leküzdése coaching helyzetben, ennél azonban távolabbról indulunk, mégpedig a könnyű és a nehéz változás fogalmának különválasztásától.
Michael a coachingot a változás katalizátoraként definiálja.
Számomra az autóvezetés az egyik legjobb példa a könnyű és nehéz változás szemléltetésére. Ismerőseim között sokan vannak azok, akiknek a vezetés, mint készség elsajátítása egy viszonylag rövid és nem túlzó erőfeszítést igénylő folyamat volt. Először megtanulták az elméletet (KRESZ), aztán pedig jól begyakorolták a forgalomban a tanultakat, míg készség szintű lett a tudás, és ennek eredményeként magabiztosan mernek autót vezetni. Az ő új valóságuk az, hogy tudnak vezetni.
Másoknak, beleértve engem is, a vezetés még mindig mumus, pedig sok vér és verejték árán megszereztem a jogosítványt, mégsem tudok autót vezetni. Az én valóságom továbbra is a tömegközlekedés. Ez a példa – leegyszerűsítve ugyan – de arra enged következtetni, hogy hogyan lehet ugyanaz a változás az egyik embernek könnyű a másiknak pedig nehéz, már-már leküzdhetetlennek tűnő akadály.
A coaching ezekben a helyzetekben tud igazán hasznos lenni, hiszen a könnyű változás külső segítség nélkül is megy. A nehéz változás során gyakran kéretlen jótanácsok özöne árasztja el az embert, viszont célszerű szem előtt tartanunk, hogy ennek olyan hátrányos következményei vannak, amelyek idővel felülírják a vélt előnyöket.
Hol a csapda a tanácsadásban?
A támogató szakember hajlamos az alapján megítélni egy-egy beszélgetés sikerességét, hogy ő maga milyen eredményeket várt volna el attól, ezért merülhet fel a saját tapasztalat megosztásának nyilvánvaló lehetősége. Valójában az ügyfél által elért eredmény a fontos, hiszen a saját felismerései és ebből fakadó megoldásai fogják előrébb vinni a nehéz változás útján.
Michael a tanácsadó coach 3 típusát különbözteti meg – amikor coach coachként átveszi a tanácsadó szerepét :
- a Megmondó
- a Megmentő
- a Kontrol mániás
Az ember a tanácsadó coach szerepében okosnak, hasznosnak, fontosnak érezheti magát, emellett pedig gyors, célra törő és hatékony tanácsainkkal nélkülözhetetlenek is leszünk! A csapda ebben van, mert eleve a perspektíva rossz, hiszen mi vagyunk a fókuszban, és nem az ügyfél, nem róla, hanem rólunk szól. Arról szól, hogy mi jobban tudjuk, jobban csináljuk, majd inkább mi megcsináljuk, egyszóval JOBBAK VAGYUNK, MINT Ő.
Milyen lehet a másik oldalon állni, olyan ügyfél helyében lenni, aki coaching helyzetben nem várt tanácsot kap? Nos, ebben helyzetben nincs sok motiváció, tudatosság vagy elköteleződés, sem potenciál a növekedésre, sem felelősségvállalás a tanulásra. Ez nem azt jelenti, hogy soha, semmilyen esetben nem mondhatjuk el saját tapasztalatainkat. A hangsúly az arányokon van, illetve az időzítésen, hogy ne adjunk automatikusan teret az egyszerűbbnek tűnő megoldásnak, hiszen az ilyen típusú változás nem véletlenül nehéz.
Mindenki hajlik egyik vagy másik tanácsadó szerep felé – legyünk vele tisztában, hogy mi melyik kategória vagyunk.
Ehhez Michael az előadás végén az alábbi lépések átgondolását javasolja:
- Ismerjük fel, hogy ki az a személy és mi az a helyzet, ami többnyire előhívja belőlünk a tanácsadót!
- Milyen tünetei vannak ennek a folyamatnak: mit érzünk, gondolunk és csinálunk ilyenkor?
- Milyen nyereségekkel jár a tanácsadás?
- Milyen veszteségekkel jár a tanácsadás?
- Melyik a súlyosabb?
Amíg a tanácsadásból fakadó veszteségeink nem nyomnak többet a latba, mint a nyereségek, addig nem fogunk változtatni. A gyakorlat utolsó lépése annak elképzelése, hogy a jövőbeli énünk, hogyan reagálna hasonló helyzetben. Ez a legjobb változatunk, amely nem próbál mindig mindent jobban tudni, megmondani vagy megmenteni. Nyíltszívűen, teljes jelenléttel és nagylelkűen képes hallgatni, figyelni és kérdezni. Mit nyerhetünk ezzel? Az empátia, a mindfulness és az alázat erejének együttesét. Az empátia segít jobban megértenünk másokat, a mindfulness segít kapcsolódnunk a körülöttünk levő világgal, az alázat pedig abban segít, hogy saját magunkat fogadjuk el az összes erősségünkkel és gyengeségünkkel együtt. Ha a legközelebbi olyan helyzetben - amikor korábban rutinszerűen reagáltunk - eszünkbe jutnak a fentiek, és inkább hátra lépünk, hallgatunk majd kérdezünk, már jó úton járunk afelé, hogy levetkőzzük a (kéretlen) tanácsadó énünket.
Pozsik Darinka
Business & Executive coaching
a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakos hallgatója