Gyakornokként az ARTudásmenedzsmentnél

Kíváncsi vagy milyen egy e-learninggel foglalkozó cégnél gyakornokoskodni? Érdekelnek az e-learninges folyamatok? Ez a cikk az előbb említetteket foglalja össze dióhéjban.     Amikor gyakornoknak jelentkeztem bevallom, nem sokat

Kíváncsi vagy milyen egy e-learninggel foglalkozó cégnél gyakornokoskodni? Érdekelnek az e-learninges folyamatok? Ez a cikk az előbb említetteket foglalja össze dióhéjban.

 

 

Amikor gyakornoknak jelentkeztem bevallom, nem sokat tudtam az e-learningről. Mindössze annyit, amennyit azon az előadáson hallottam, amit az ARTudásmenedzsment vezetője, Koharek András tartott, illetve amit a cég weboldalon találtam. Természetesen az interjúra alaposan felkészültem, de a kapott feladatok teljesen újak voltak számomra.

 

Lehetőségem volt megismerni a tananyagkészítés folyamatát. A kezdeti lépéseket 3 egységre lehet osztani. Az első az alapok, mely magába foglalja a célcsoport meghatározását, a vezérfonalat, a globális célt és a használni kívánt forrásokat. A második egység a forgatókönyv készítés, amely meghatározza azt, hogy mi szerepeljen a diákon. A harmadik egység a prototipizálás, ami a funkcionálisan kidolgozott anyagrészeket foglalja magába, például: háttér, karakterek kiválasztása és a számonkérés módja.

A feladatom az volt, hogy a felelős állattartás témában írjak forgatókönyvet. Választási lehetőségem is volt, eldönthettem, hogy kutyákról, macskákról, halakról vagy rágcsálókról írok. Utóbbit választottam, ugyanis 6 évig egy tengerimalac gazdája voltam. A célcsoportom a fiatalok körére szűkült, azért választottam ezt a korosztályt, mert jómagam is fiatal vagyok, így könnyebben szólók hozzájuk, mint egy idősebbekhez. A célom az volt, hogy ők is felelős állattartók legyenek, ezenkívül, olyan lehetőségeket is szerettem volna megmutatni nekik, amit valószínűleg csak néhányan ismernek, mint például az önkénteskedés.

De mi is az a forgatókönyv?  Igazából egy vázlat arról, hogy mi szerepeljen majd a tananyag oldalain. Számomra meglepő volt, hogy a forgatókönyvbe mindent le kell írni, azt, hogy miről szóljon a történet/kép, mit mondanak a szereplők, hogyan tud a tanuló kilépni, tovább haladni stb.

Miért jó a forgatókönyv? A válasz egyszerű. Sokkal könnyebb úgy létrehozni a tananyagot, ha van egy átgondolt, kidolgozott vázlatunk, könnyebb elképzelni azt, amit meg szeretnénk valósítani. A tananyagon egyszerre több fejlesztő dolgozik, így a forgatókönyv teszi lehetővé azt, hogy ennek ellenére mind struktúrájában, mind felépítésében olyan egységes legyen a tananyag, mintha egy ember készítette volna.

Összefoglalva, a tananyagkészítés második egységéig jutottam a 40 órás gyakorlatom alatt, illetve részt vehettem a tesztelés folyamatában is. Ez a folyamat arról szól, hogy kész tananyagot/tesztet tesztelünk, keressük az esetleges hibákat, elírásokat, megnézzük, hogy a navigációs gombok működnek- e, ha igen, akkor arra az oldalra visznek-e amerre szeretnénk.

 

A konklúzióm az, hogy bepillantást nyerhettem olyan folyamatokba, melyekkel hagyományos iskolai keretek között nem találkozok, és bátran állíthatom, hogy a tapasztalaton felül, részt vehettem egy időutazásban, betekinthettem a jövőbe. Köszönöm.

 

A cikk szerzője Döge Stella, az ELTE PPK Andragógia szakos hallgatója.